Sport4fun

Egyébként arra is rájöttem, hogy nagyon szeretek edzeni. Legalább is biciklizni mindenképpen. Közben is jól érzem magam, és utána is, mindaddig amíg meg nem éhezem. Itt a hiba.

Hol itt, hol ott

Megint kezd borulni az egyensúly. Tegnap is, ma is. Lenne picit jobb idő.

Kulturlény

Magam is meglepődtem, hogy milyen gyakram kultúrálódom mostanában. Tegnapelőtt újabb film került terítékre: ezúttal a Robin Hood. A legújabb, mozis, és Russel Crow-os (ha jól emlékszem). Bár a film feliratos, egészen élvezhető. Mondjuk én szeretek feliratos filmet nézni, csak a társaság erre nem számított. Aki azért akarja megnézni ezt a filmet, mert szeretné látni, ahogy a hős elveszi a gazdagok pénzét és a szegényeknek adja, nos, annak nem ajánlom. Ez ugyanis nem egy tipikus Robin Hood történet. Ez arról szól, ahogy számkivetetté válik. Elég hosszú film, de nem unalmas. A csatajelenetek nem túl véresek, de izgalmasak, a zenéje is tetszett - bár arra sosem tudok igazán figyelni.

Miután végére értem az egyik könyvnek, nekiláttam újraolvasni a Galaxis útikalauz "trilógiájának" második részét. Tavaly is olvastam, de nem jutottam el a végére, mert egyszercsak hiányzott 6 oldal. Most viszont megvan gépen is, úgyhogy nincs akadály. Remélem a 3-5. részek kitartanak augusztus végéig - (kétlem).

Egyébként úgy döntöttem, hogy mostantól, az ilyen szellemi táplálékokról szóló bejegyzéseimnek ugyanezt a címet fogom adni. Ez volt az 1. epizód.

Gasztromán

Ma megsütöttem életem első piskótáját, ami kellő sikert aratott. Anya vagy egy éve próbálkozott hasonlóval, de az nem lett több egy tepsi morzsánál. Én vagyok az ügyes.

Azért nem ment ez olyan simán, kénytelen voltam szülői segítséget igénybe venni, mivel soha nem csináltam még olyat, hogy a tojásnak a sárgáját és fehérjét külön kéne választani, így hát elsőre nem is sikerült. Meg annyit kellett kavargatnom a sárgáját a cukorral, hogy mire a fehérje felveréséhez értem, már elfáradt a karom. A sütés amúgy majdnem jó fogyókúrás, vagy legalábbis edzési módszer, csak "kár", hogy a végén olyan hízlaló nyammancs lesz a vége.

Filmnapok

Muszáj vagyok írni valamit, mert napok telnek el, és történnek a dolgok. Olyan is történt, amit még nem írok le, mert még nekem sem lenne szabad tudnom róla, ill. használnom, de hát ha azért van, mert kell, akkor nem várhatok vele még vagy 3 hetet.

Rendkívül fontos még, hogy a Sims3 egy egészen jó játék. Még elég sok részét nem fedeztem fel, Herceg meg rögtön nekiesett mindent felkutatni. Jellemző.

Ma jól kiokoskodtuk, hogy megnézzük a Ryan közlegény megmentését. Kb. 1 órányit láttam belőle. Baromira untam az elején azt a hosszú lövöldözős részt. Képtelen vagyok megérteni, hogy honnan tudják a katonák, hogy ki az ellenség, kire lőjenek, merre menjenek, ésatöbbi. Meg nem is értem azt az egész mészároljuk le a másikat dolgot. Meg hogy ezt emberek szeretik nézni. Egyébként, mint film, jó, és látom én, hogy nem véletlenül olyan híres, de engem rohadtul nem köt le - már bocsánat a kifejezésért. Hasonlóan vélekedtem a Ponyvaregényről is. Biztos jó, de hogy még borsót-lencsét is szívesebben válogaték, az is tuti.

Tegnap viszont Tüccsel és Simivel megnéztük moziban a Perzsia hercegét. Az viszont már tetszett. Voltak benne szép pacvak, némelyiken szép nyakdísszel. Volt benne helyespasi, bár az ilyen filmhősökért én képtelen vagyok rajongani. Volt benne egy egészen szép lány, meg egy gonosz pasi akinek Gesztesi Károly a magyarhangja. Megismertem ám! Na lényeg, hogy jó volt, azt meg lehet nézni.

(Még 10 bejegyzés van hátra a 300.-ig, ahol - megjósolom: - a 300 c. filmről fogok írni. De ez még titok.)

Egy hétvégényi törpénet

Na tessék. Visszajött a fiú a Zsóry-muriból, erre hiányozhat megint. Azért csak túlélem, ügyes kislány vagyok már. Különeben is, edzenem kell a kb 1 húnap múlva esedékes soknapos hiányharcra.

Amíg ők magusoztak, addig én szombat este Tikével, Renivel és Kornéllal a Szinva teraszon Kultúr randevúztunk. Volt ciprusi-tunéziai-görög zene. Volt két hastáncoslány is, akikről később kiderült, hogy egyikük 12.-ben a rajztanárnőnket helyettesítette.

Hétvégén megszereztem a Sims 3-at. Azért szeretem ezt a játékot, mert jól telik vele az idő. Ennek is vannak hibái, leginkább az időérzékelését nem szeretem, de azért játszható. Bár függő remélem, nem leszek. (Vagy majd augusztusban.)

Történt még továbbá, hogy elolvastam a 9...8...7... című könyvet. Még tavaly vettem, és elkezdtem olvasni, de nem tetszett annyira, meg nem is voltam olvasós hangulatban. Most viszont újra elővettem, és végül pozitív csalódás lett a vége. Megvan a könyv folytatása is, a 6...5...4..., amit már el is kezdtem olvasni. Az előzőnek ténylegesen is folytatása, és így sokkal izgalmasabban kezdődött, mint az előző. Ez egy majdnem jó könyvsorozat, bár a hiba az én készülékemben van, mert szerintem sokkal jobban élveztem volna, ha olyan 14-15 éves koromban olvasom. Azért így se rossz.

Ma Hercegnél elkezdtünk megnézni egy újabb anime-sorozatot, a Chobits-ot. Kicsit fura figura a főszereplő, kicsit "fiús" mese, de azért aranyosnak tűnik. Remélem a maradék 22 rész is tetszeni fog.

Akinek van bármi ötlete, hogy tol tartsuk Tikével a szülinapunkat, az szóljon mihamarabb - köszi.

Ígyahét

Engem is meglep, hogy milyen régen írtam, de most legalább sokat tudok mesélni.

Volt ismét mozi: ezúttal a Shrek 3-at néztük meg, 3D-ben. Nagyon tetszett, jópofa film. De szerintem ennyi rész már elég belőle. Szerencsére most jó sokan voltunk, talán csak Veréb hiányzott, de nyaralás miatt megbocsájtjuk. Bár a víztorony-felrobbantás mégiscsak túlzás, nem? :P

Az előző napokat megint csak sikerült Herceggel tölteni, szinte szünet nélkül. Befejeztük az aktuális mesét, egy Ákos-dalt próbálgatok a gitáron, újrahúroztuk az egyik gitárt, de az egyik új húr elszakadt. Most kivételesen nem játszottam ott, ellenben itthon igen: Anya kedvéért utánajártam, megtaláltam és letöltöttem a Prehistoric 2 nevű játékot, amivel vagy 10-15 éve játszott rengeteget. Most is azzal játszik. Az én Anyukám!

Voltunk biciklizni is, de ez most nem akármilyen alkalom volt: összefutottunk az egyik általános iskolai tanárnőmmel, aki a kedvenc tanárom volt, ha lehet ilyet mondani. Nagyon szerettem, és évek óta szerettem volna vele újra találkozni. Sokszor elképzeltem, hogy milyen lenne, ha találkoznánk, mit mondanék neki, örülne-e nekem, stb. Majdnem olyan is volt, csak én sokkal sokkal többet szeretnék vele beszélgetni. De nagyon kedves volt, és aranyos, és örült nekem, és hamarabb megismert, mint én őt, és jajdejóvoltminden. Bár lenne még ilyen.

A nagy boldogság után viszont kissé elszomorított, amikor megtudtam a következő félévre várható órarendemet. Még annyiban kezdetleges, hogy több gyakcsoportból is kicsúszhatok a túljelentkezések miatt, és ezért át kell majd rendezni az órarendemet. Ha véletlenül úgy alakulna, ahogy most van, akkor minden nap reggel 8-ra mennék, hétfőn 7-ig, kedden 8-ig, szerdán 6-ig lennék, pénteken is 4-ig, és az egyik kötvál órát (gazdaság és management) nem is tudnám idén felvenni. Lehet, hogy más tárgy is lesz, amit nem tudok felvenni. Ez majdnem jó lenne, viszont kell a kredit. Különben elég nehéz lesz 3 félév alatt több, mint 100 kreditet összeküzdenem. Ennek ellenére mégis várom az új tanévben, hogy végre együtt lakjak Herceggel.

Alkonyat

Tegnapelőtt Szaszy, Richye, Veréb, Herceg és én elmentünk moziba, megnézni az Alkonyat 3. részét, mégpedig abból a megfontolásból, hogy 2-en vodafone-osok lévén, meghívhatunk másik 2 embert. Sokkal jobb volt találkozni ezekkel az emberekkel, mint megnézni a filmet.

A barátaim többsége odáig van ezért a cuccért, én őszintén bevallom: cseppet sem. Nem ragadott meg a történet, rosszul vagyok attól a pasitól, aki Edwardot alakítja, legszívesebben képengyűrném, és a lányban sem tetszik, hogy csak 1 féle képpen tud nézni. Ami esetleg pozitív, hogy a farkasok majdnem szépen vannak megrajzolva, szerintem inkább medvék, de annak is szépek. Amit nem értettem, hogy a vámpírsrác mi a fenét keresett a nagy, nyitott, napos réten. Vagy 2 mp-ig még csillogott is, de nem égett szét. Kár.

Egyébként lehet, hogy én is imádnám ezt a sztorit, ha még nem lennék ennyire szerelmes és viszontszeretett. Lehet, hogy ezen a filmen sírnám szét a párnámat, hogy jajderomantikus. De azért akkor is azt mondom, főleg azoknak, akik még nem találták meg a hozzájuk illőt, hogy ennél a sztorinál a valóság sokkal szebb tud lenni. És ne egy döglött vámpír után vágyakozzatok - a szerelembe nem kell belehalni.

Párnapja

Ezt most csak azért, hogy ne legyen olyan feltűnő az előző bejegyzés, úgyhogy gyorsan leírok néhány dolgot, ami történt, ámbár nincs túl sok jelentősége. Ellenben jók voltak.

Pár napja voltunk benn a Hermanban Herceggel és Tamással. Talákoztunk Dudás tanárúrral és Madarásszal, beszélgettünk velük elég sokat. Nagyon örültek nekünk, Dudás tanárúr még meg is dícsért Herceget és engem, hogy szépek vagyunk együtt. Remélem, mások is így gondolják. :)

Volt 2 összröff Vargábornál. Nem tudok most erről sok mindent mondani. De talán annyit, hogy megnéztük a Kígyóhal c. filmet, tegnap este pedig a DOA (Élve vagy halva) c. remekművet. Bár nincs rá igényem, úgy tűnik, a kuttúra mégis megközelít. Ne nézzétek meg.

Ami viszont a filmnézést illeti, tovább néztük a Death Note-t, ami még mindig jó. Azt nézzétek meg.

Úgy alakult, hogy ezt a hétvégét péntek délutántól hétfőhajnalig itt töltöm Hercegnél. Még pénteken ebédre főztem penne rigatet, aztán tegnap már paradicsomos-mozzarellás hús volt brokkolival (ami valahogy nagyon finom volt, nem is tudtam, hogy ilyen ügyesen is meg lehet csinálni a brokkolit), ma pedig valami juhtúró és szarvashús lesz a dologban. Ommnyommnyomm.