Tavasz

Annyira letagadhatatlanul tavasz van, hogy a nárciszok és az ibolyák Miskolcon, a pitypangok, veronikák és aranyvesszők pedig Pesten virágoznak, a kis nyírfák növesztik a levélkéiket, én meg szeretem a napsütést, csak kiég a szemem.

Mai történet

Ma megtudtam, hogy az őzikéknél és a galamboknál agresszívabb állat nincsen.

Kb. 10-szer aludtam el és ébredtem fel negyed órán belül a növényrendszertan gyakon, az első padban. Egyébként a mai zéhát szerintem jobb lesz, ha újraírom.

Délután aludtam vagy másfél órát és utána még álmosabb voltam, mint előtte.

Kicsit felbosszantott a holnapi biokémgyak zh, de már nem zavar.

A környékünk fejlődik: a mellettünk lévő ház aljában márkás férfiruhabolt nyílt, a mi házunkban meg egy kisbolt készülődik. A Mester utcában eddig azt hiszem volt három pékség + még vagy 3 bolt, ahol pékárukat lehet kapni, de ez nyilván nem elég, mert épp most nyílik egy újabb pékség.

Herceg talált ma itthon egy almafát, de csak egy zabszem bújt ki. Biológusként életemben először látok igazi sziklevelet, amilyet az iskolában is tanítanak.

Meg kéne néha fújni azt a fife-ot. Igényem lenne már a szépirodalomra.

Unaloműző

Na jó, én is csinálok ilyet.

Milyen regényt olvasol most vagy olvastál utoljára? Tetszett?

Leslie L. Lawrence: A teaültetvény

Naná, hogy tetszett, ő a kedvenc íróm!

Melyik a legtávolabbi hely, ahol jártál?

Az Atlanti-óceán keleti partján (Ilfracombe, Devon, UK).

Sorolj fel 3 olyan helyet, ahová egyszer el szeretnél jutni.

Ravasz leszek, és csak régiókat mondok, mert olyan sok helyre szeretnék eljutni, hogy abból nem tudok hirtelen hármat kiválasztani.

1. Észak-Európa mindenképpen. Itt főleg a finnek tóvidékeire, a norvég fjordokra és Moszkvára gondolok. És az izlandi gejzírek is milyen fantasztikusak lehetnek!

2. Kaukázus. Megnézném az Elbruszt, szétnéznék az örmények között, biztos kedves emberek.

3. Óceániániában meglesném a comodoi sárkányokat, és a Nagy Korallzátonyt is megnézném, mielőtt pár éven belül elpusztul ott minden.

Van kedvenc sorozatod?

Ó, hát én rengeteg sorozatot néztem. Az első igazi sorozat, aminek egyetlen részét sem hagytam volna ki, az a Vad angyal volt, de már nem nevezném a kedvencemnek. Nem is lehet erre a kérdésre válaszolni, van tömérdek rajzfilmsorozat is, Totally Spies meg minden! Úgyhogy inkább nincs kedvencem.

Mi a legbonyolultabb étel, amit el tudsz készíteni?

Már elég sokfélét tudok főzni, szerintem egyik sem bonyolult, de ez nézőpont kérdése. Nincs bonyolult étel, legfeljebb elsőre nem sikerül.

Hogy szoktál aludni?

Bárhogy. Bármikor.

Láttad 1999. augusztus 11-én a napfogyatkozást?

Aznap volt a 8. szülinapom, és pár szomszéd lánnyal megbeszéltük, hogy majd jó sokáig lenn leszünk az udvaron és megnézzük. Azt hiszem, ez végül nem jött össze, és sajnos már nem emlékszem a napfogyatkozásra.

Mi a véleményed az atomenergiáról?

Igen.

Sportolsz / sportoltál valamit?

Most nem, de kisebb koromban szerettem focizni, bár csak kapus voltam, aztán kézilabdáztam, ahol kapus voltam, és ezek mellett lovagoltam, de akkor nem voltam kapus.

Játszol / játszottál valamilyen hangszeren?

Tanultam furulyázni, fuvolázni, és van egy fife-om is. Gitár is volt már a kezemben, egy-két hangot el tudok rajta kalamolni. Szerintem a vuvuzela is menne, de ahhoz még nem volt szerencsém.

Hány embernek tudod fejből a telefonszámát?

1 (a sajátom). Na jó, ha megerőltetem magam, még az Anyáét is. Talán Hercegét is. Meg a réges-régi vezetékes telefonunk számát.

Mi az, amit soha nem ennél meg?

Gyorséttermi kaják (McDonald's, BurgerKing, KFC). És Herceg után szabadon, én sem ennék bogarakat. Csak amiről nem tudok. Szerintem rengeteg kukacot vagy legalábbis petét megettem már gyümölcsökkel.

Ha nyernél 50 millió forintot, mihez kezdenél vele?

Eldugnám magam elől, és egyszer csak a dupláját találnám meg.

Valójában rábíznék Anyára annyi pénzt, amiből kifizethetjük a lakáshitel maradékát. Szeretnék Pesten egy helyes kis lakást. Feltétlenül szánnék pénzt rossz helyzetben lévő állatmenhelyeknek, hogy tudjanak felújítani és bővíteni. Egy részét mindenképpen félretenném, mert sosem lehet tudni, hogy mikor lesz rá igazán nagy szükség. Autót viszont biztosan nem vennék.

Hány gyereket szeretnél?

Ebben a pillanatban egyet sem, de a jövőben szerintem mondjuk kettőt.

Egyébként látványos fejlődésen megyek keresztül, ugyanis sok éve még meggyőződésem volt, hogy nekem márpedig nem lesz gyerekem, aztán később már el tudtam képzelni, hogy egyszer valamikor talán egy, hogy esetleg vagy valami. Nemrég még egy gyerek gondolata volt szimpatikus, mostmár akár kettő sem zavarna. De ez messze van még.

Gondolkoztál már rajta, hogy mi legyen a nevük?

Rengeteget gondolkoztam már rajta, de még sosem sikerült határozott véleményt alkotni. Ami biztos, hogy például a B betűvel kezdődő nevek szépek. Semmiképpen sem szeretnék divatnevet, és nagyon idegenhangzásút sem. Esély sincs rá, hogy az én gyerekemet Dzsesszikának meg Armandónak hívják majd.

Mi volt a jeled az óvodában?

Több oviba is jártam, de csak egy nyakláncra emlékszem.

Dohányzol? Ha nem, rágyújtottál valaha?

Igen, passzív dohányos vagyok, soha nem gyújtottam rá.

Mikor voltál először részeg?

Nem.

No, ez ennyi volt.

Mi lenne ha...

Ha fizikus lennék, kvantumfizikával foglalkoznék meg fényekkel, rezgésekkel és energiákkal. Ha villamosmérnök lennék, a fényekkel játszanék, de azért a tisztesség kedvéért terekből megbuknék.

Aztán egyszercsak eszembe jutott, hogy milyen király lenne, ha a Petőfi-híd függőhíd lenne! Vagy legalább a gyalogos rész.

56. oldal

Játékszabály: ragadd meg a hozzád legközelebb levő könyvet, lapozz az 56. oldalra
és keresd meg az 6. mondatot.
"Három osztódás következtében 8 darab van az Aedes- és Melophagus, négy osztódás a Drosophila- és Dysticus-fajok esetében, de pl. az Apis- és Carabus- fajok ovariolumaiban hétszer osztódnak az oogoniumok, tehát 128 lesz a számuk." (Sass Miklós: Az ivarszervek; Összehasonlító anatómiai előadások VIII.)

Lendület

Azért akkor büszke voltam magamra, amikor 20 perc után elsőként adtam be a zéhát, és nem azért, mert ötletem sem volt tippelni, hanem mert tudtam a válaszokat. Remélem, tényleg olyan jól sikerült, ahogy éreztem.

Az Anamnia beszámolóm pedig 4/5 lett, ami csuda jó hír, mivel amikor a megírás után megbeszéltük, hogy mikről kellett volna írni, teljesen elbizonytalanodtam, azt hittem ez inkább hármas, vagy éppencsak négyes lesz. (Ha jól emlékszem tavaly is 0,8-cal kezdtem, aztán onnantól már csak 4-eseket kaptam - hátha idén a másik oldalra billen a mérleg.)

Ezeken felbuzdulva pedig ezennel elhatározom, hogy holnap 5-ösre fogom kijavítani a múltheti szomorú 3-asomat a szépséges lepkék, szúrós darazsak, méhek, ill. a csúnyarossz legyek és szúnyogok témaköréből. (Egyébként igen csak dícséretes teljesítmény kedves osztályzat volt ez a hármas, mivel én azzal a lendülettel buktattam volna meg magamat, ahogy beléptem az ajtón. (De az csúnya esés lett volna.))

És ami még hátra van: találni nem átázós cipőt, és szép tavaszia ruhákat, plusz egy azokhoz illő cipőt!

Kukacoskodó

Elkezdtem nézni a Family Guy-t, az első évad első részétől kezdve, már egészen a negyedikig jutottam. Szerintem tök jó, nem tudom Hercegnek miért nem tetszik, viszont még is csak találtam benne némi igénytelenséget.

A 3. részben egy automatánál Peter csuklójáról leesik az órája, és egy kisgyerek elszalad vele. A következő jelenetben ugyanúgy a kezén van az óra, mintha mi sem történt volna.

A 4. részben Peter horgászásból jön haza, randa sáros cipőnyomokat hagy maga után, és leül a kanapéra. Utána mutatják kicsit a feleségét, és amikor megint ő van a képen, egyetlen koszfolt sincs körülötte.

Vadaspark

Szépséges tavasz lévén kimentünk a vadasparka, megnézni a fajtársakat. Megoldottuk a belépőt családi jeggyel. Láttunk kígyót kézben, felismertem a lepkéket a fali vitrinben, a szurikáták figyeltek, a papagájok szépek, a majmócák kissé unalmasak voltak; simogattunk kiskecskét, a fiúk makkal etették az állatokat, de a ló kiköpte, a farkas nyugtalan volt, a róka és a hiúzok szunnyadtak, a párducok ragadoztak; én pedig rendkívül művészi fotókat csináltam. Majd felrakom fészbúkra, szerintem. (Ha megkapom.)

Levél egy barátnak

Hirtelen felindulásból véletlenül olyat fogok írni, amit később talán megbánok, de most nem zavar. Remélem olvas az, akinek kell, és magára veszi az ingét.

Szóval van az a dolog, amit úgy hívnak, hogy barátság. Többnyire igyekszem óvatosan használni ezt a fogalmat, inkább ismerőst mondok, de fölöslegesen nem becsülök túl senkit. Azt az embert hívom barátomnak, akihez - függetlenül attól, hogy mennyi ideje ismerjük egymást - közös emlékek fűznek, amiknek nagy részére szívesen gondolok vissza. Éppen ezért, ha nem találkozunk gyakran, akkor néha eszembe jut; nevezzük ezt úgy, hogy hiányzik. Ergo, ha felmerül a gondolat/lehetőség, hogy találkozhatunk, vágyom a találkozásra, és igyekszem úgy alakítani a dolgaimat, hogy ráérjek.

Ezeket egyébként nem csak úgy idelököm most. Sajnos tapasztalat. Tapasztalat az, hogy bármennyire is jó barát(nő) (volt?) az illető, bármilyen régen ismerem, együtt játszottunk minden nap, együtt nevettünk minden nap, és biztosak voltunk benne, hogy ha majd más helyekre kerülünk, akkor is beszélünk néha, mégsem így alakult. Ha váletlenül összefutunk, persze ugyanúgy mosolygunk, és örülünk egymásnak, de mégsem élünk a lehetőséggel, nem keressük direkt egymás társaságát, megint csak a hiány van. Legalábbis részemről ez a helyzet. Nagyon hiányoznak ezek az emberek az életemből. És sajnos nem egy ilyen van, kapásból legalább 4 nevet tudnék mondani, akikkel több lenne az életem.

Már korábban is eszembe jutott, de inkább nem foglalkoztam azzal, hogy megint ilyen veszély fenyeget. Van valaki, aki valahogy túl gyakran húzza ki magát a közös találkozók alól (hozzáteszem ilyenkor sincs egyedül).

Azokra az emberekre, akikkel így alakult ahogy, továbbra is barátaimként gondolok, és csak remélni merem, hogy az egymáshoz való viszonyunkat az idő nem változtatta meg, bár mindenki kicsit más már, mint akkor volt. Úgyhogy nem kell félni, Kedves Címzett, sosem fogok rád haraggal tekinteni, de nagyon, nagyon rosszul esik, hogy kerülöd a társaságot, ami szinte a lehetetlennel dacolva próbál együtt maradni, Te pedig úgy tűnik, ebben nem veszel részt. (Egyébként meg kell jegyeznem, mindenkinek a fajéhez vághatnánk, hogy nem elég aktív, de az egyetem az ilyen, mi meg túlságosan is alkalmazkodóak vagyunk.)

Kérlek, mindenki, aki úgy gondolja, hogy talán neki írhattam, egy icipicit gondoljon Rám, és kérdezze meg magától, hogy mikor találkoztunk utoljára. Sőt! Mikor beszéltünk utoljára? Ugye, milyen régen? Vajon eszedbe jutottam azóta? Hiányzom-e neked egy kicsit is? Butaság, nem rólam van szó, hanem a közös élményekről. Ha nem kérsz belőle, megmondhatod, csak végtelenül fogom sajnálni.

Csak a tantarantan...

Kissé elszomorít, hogy így hanyagolom a blogomat, de egyszerűen még a számítógépem bekapcsolására sincs időm, még az e-maileimet sem nézem meg, csak felolvastatom. Nem is beszélve arról, hogy kb. 3 nap telt el fészbúk nélkül, amit mondjuk nem is bánok, és egyáltalán nem is hiányzott. Csak annyi időre jutott eszembe, amíg megdícsértem magam, hogy milyen ügyesen nem nézem meg. Tulajdonképpen a következő 4 nap is simán eltelhetne számítógép nélkül, de még is csak ez a legegyszerűbb módja kommunikálásnak.

Ha meg már annyira itt vagyok, hogy még írni is van időm, elmesélem, hogy az elmúlt napokban a tőlem megszokotthoz képest sokkal többet és hosszabb időn keresztül tanultam (na nem mintha bármire is mentem volna vele) és jóval kevesebbet aludtam. De ezt ma bepótolom.

Még a múlthéten volt Anyukámank szülinapja, kapott tőlem egy könyvet, amit majd én is elolvasok, amint lesz rá időm, mondjuk júliusban, Spanyolországban. Ja tényleg, nyáron megyünk, ez már biztos, és csudajó lesz, remélem.

Volt nőnap, amikor Hercegtől kaptam szép lila tulit, ma pedig már csak 31 nap választ el a 2 évtől. (És 4 nap a következő zéhámtól. Ehh.)

Madáregér

A mai anatgyakon a madarak csontvázát tanultuk. A praktikum borítóján vn egy ábra, amiről mindig azt hittem hogy egér, bár kissé feltagolt, és nincs farka. Az az ábra megegyezik a madárkoponya felülnézeti rajzával. És az igazi koponyát megnézve, tényleg kis helyes egéralakú. Ha még néhány csigolyát hozzábiggyesztünk, farja is van. Hát akkor most madárbéka vagy békamadár?

A kacsakoponya meg valami tündéri. Kaccssshaaa!

Ösztöndíj

Sose vót még ilyen jó!

Kíváncsi lennék, mennyi lehet a legnagyobb összeg, amit hajlandóak kifizetni ösztöndíjra, de mivel a kitűnő tanuló volt szobatársaim -ha jól tudom- sose kaptak 25 ezernél többet, ezért az én közel 24 ezrem elég szép teljesítménynek mondható.

Szoctámra idén sem pályáztam, ahogy az eddigi félévekben sem tettem, mert 10 pontocskát tudnék összekaparni. Valahogy mégsem kívánom, hogy fogyatékos legyek, pedig megérné... Viszont ha kapnék szoctámot se mennék vele sokra, mert idén mindenki többezer forinttal kevesebbet kap, mint korábban ugyanakkora pontszámra. Elég szomorú, hogy mindig a diákok támogatásán spórol az egyetem, és nem a felsővezetők több milliós havi bérén.

Nem sok semmi

Írhatnék már valamit, nem? De.

Békát kéne tanulnom, de kedvem nincs hozzá. Lefárasztott a biokém gyak, amin írtunk zh-t, és először azt hittem, hogy piko-femto-atto, aztán meg inkább úgy döntöttem, hogy femto-piko-atto, és azt hiszem ezt benéztem. Mondjuk 1 pont veszteség nem olyan nagy cucc. Buta-buta lány!

Az a baj, hogy nem nagyon történik mostanában semmi, mert többnyire fáradt vagyok és tanulnom kéne, még farsangra se megyek. Cserébe indul a zh-dömping.

A hétvégén Anyucinak szülinapja lesz, ha lesz időm beszerezni, amit szeretnék, akkor még talán meg is tudom lepni valamivel (ami tikok). (Még.)