Záróvizsga how to

Valahogy sejthető, hogy a záróvizsgára jelentkezni kell. A kérdés, hogy hogy.

Általában mindenhez kérvényt kell írni, a TO-n leadni, ahonnan aztán ki tudja hova jut. Nem is lényeges, igazából egy épeszű diák időben elkezd gyanakodni, hogy kell valami papír a jelentkezéshez. Ha elég ügyes, akkor a TO honlapján meg is találja, odamegy, leadja, boldog.

De meddig kell leadni? Néha küldenek erről-arról emaileket, amiban itt-ott elhintenek egy-két titkos infot, mint pl. hogy a leadási határidő febr. 29. Hogy ezt a dátumot hogy a fenébe tudták kitalálni, azt nem tudom, ugyanis 29. szerda (még az a szerencse, hogy van ilyen nap ebben az évben), amikor - mint azt mindenki tudja - nincs nyitva a TO. Nálunk, amikor nincs nyitva a TO, az nem azt jelenti, hogy valahogy mégis bekunyizod magad, meghallgatnak és nagylelkűen tesznek valamit a lelki békédért, hanem vagy be se engednek, vagy ha mégis volt pofád benyitni, akkor magadtól is fogod tudni, hogy nagyon nem vagy jó helyen. Aztán legközelebb már nem próbálkozol. 

Aki már teljes nyugalomban ücsörög a készülő szakdolgozata felett, hogy időben leadta a zv jelentkezési lapot, leszédül a székről, amikor valakitől véletlenül megtudja, hogy ETR-ben is fel kell venni a "záróvizsga" c. tárgyat. 

Erről annyit érdemes elmondani, hogy egyetlen emailben sem írtak róla, a tantervi hálóban sem szerepel, sem az intézet hivatalos honlapján, sem a TO-s tárgyleírásokban, sőt, még a HKR-ben sincs benne! Valahol eldugva az egyik menüpont alatt a TO honlapján szólnak erről, de ha véletlenül nem téved oda az ember, akkor soha nem fogja megtudni. Arról nem is beszélve, hogy a tárgyfelvétel 2 hete lezárult, nem ám csak úgy "ja, akkor felveszem".

Szerencsére én a véletlenül odakattintó eset voltam, és a jelentkezést is időben leadtam...

Frantic

Ezek futnak gitározás közben, az ének nem csak üvöltözés, volt "varrógép-effekt" extra trombitával. Nem volt butaság adni nekik egy díjat.

Nem nyert

Sokkal lelkesebb voltam a TörökÁdám koncert előtt, mint utána.
Nem hallottam még őt korábban, de Boti azt mondta, hogy fuvolázik és ügyes. Ezzel mentem el erre a koncertre,  és arra számítottam, hogy egy fuvolistát fogok hallgatni. Ehhez képest ott ült egy kopasz figura, akit ebből adódóan valahogy a Staind énekese és PatakyAttila közé helyeznék el. Ott van előtte a fuvola, de azt csak a legitkább esetben fújja meg, mert inkább énekel, de bár ne tenné... Pedig nem is az énekkel van a baj, hanem a szöveggel.

A műsora közben azon gondolkodtam, mitől ilyen rossz ez a zene, aztán arra jutottam, hogy továbbra is utálom a szintetizátort, a minden változatosságot nélkülöző dobtémát; ezen kívül túl sok volt benne a szájharmónika, hiányzott a színpadról az élő basszus, és a fuvola. Ráadásul hajlamos volt rock'n'roll-nak tűnő zenét játaszani, amit meg aztán végképp nem viselek jól. Azt hiszem Botival arra jutottunk, hogy a rock'n'roll ugyanolyan, mint a blues, csak gyors, de szerintem elég nagy különbég az is, hogy az előbbi borzalmas, utóbbi viszont jó. Bár ezzel ő már nem értett egyet.

Szánalmas szenvedés

Van egy műsor, alapvetően amerikai, néhány éve Magyarországon is ment A nagy fogyás címmel, de nem néztem, mert embertelennek tartottam. Ma belefutottam egy adásba, az amerikaiba.
Új étrendet kapnak és egy edzésprogramot, amiket állítólag szakemberek állítanak össze. A versenyzők 100 kg fölött kezdenek, inkább 120-250 kg-val. Minden héten megmérik őket, megnézik hogy előző hetihez képest hány százalékot fogytak. A versenyzők pedig ettől boldogok vagy épp szomorúak.
Szegény tudatlan nézők nézők és versenyzők néha nem értik az új eredményt: "egész héten olyan keményen edzettem, és csak 1,5 kg-t fogytam?! mégis hogy lehet ez?"
Ez pedig nagyon rossz, az önbecsülését még tovább rombolják, pedig amúgy sem volt belőle túl sok.
A hibát ott követik el, hogy ilyen komplett programnál nem csak súlyt kell mérni, az hülyeség. Vannak már olyan "csodagépek", amik ellenállásméréssel, kis áram segítségével tömegarányokat határoz meg. Megmondja, hogy  szervezetben mennyi a zsír-, és izomtömeg, a víz mennyisége, miből mennyi lenne az ideális a nem és életkor függvényében.
Szóval szegény lány ott zokog a másfél kg minuszával a folyamatos edzés után, pedig lehet hogy fogyott akár 3 kg-t is, csak épp izmosabb lett.
Szánalmas egy műsor.

A zöld gomb

Vannak itt azok a tipikus pesti tömegközlekedő emberek, akik a megállóban közvetlenül a villamos ajtaja elé állnak, és amint megállt a villamos, azonnal nyomogatni kezdik azt a csábító zöld gombot, ami egyébként akkor még nem is világít, de ez most mellékes. Tegnap találkoztam az ellentéttel: a néni álldogált egy kicsit, majd megállapította, hogy "nemnyíllik?", és átment a másik ajtóhoz.
Én a kettő közötti megoldásra vágyom.

Ilyen sorrendben

Ébredés, reggeli, Heroes III, ebédfőzés, ebédevés, Heroes III, gitár, Heroes III, vacsi, Worms, Heroes III, és valahol a vége felé egy séta. A tegnapi nap röviden.
Az éjszakát végigharcoltam álmomban.

Álommeló

Herceg ma azt kérdezte tőlem, mi lennék, milyen foglalkozást választanék, ha érthetnék bármihez.
     -     hídépítész
     -     hajóskapitány
     -     utasszállítórepülőgép-vezető
Ebből a háromból valamelyik.

Az abortusz és az emberi butaság

A rádióban volt egy riportműsor, amiben olyan nőket kérdezgettek, akik valamiért az abortuszt választották. Akiket megkérdeztek, azok mind intelligens, komoly döntést hozó embernek tűnt. De az az emberi butaság, ami ebben a témában megjelenik... hihetetlen butaságokat képesek elhinni vagy kitalálni saját maguk megnyugtatására.

Az egyik nő, akinek jelenleg épp két gyereke van, arról beszélt, hogy egy terhes nő számára pusztán pszichológia, hogy lemond a gyerekéről. Idézni ugyan nem tudom, lényegében ezt a terhességet és magzatfejlődést ő úgy képzelte el, hogy amikor túlesik az abortuszon, akkor még csak egy sejt, egy tudat nélküli lény van benne. Szerinte pszichológia az egész, ő elhiszi amit állít, meggyőzi magát és kész, el van intézve.

Egy általános- és középiskolai ismeretekkel rendelkező embernek tisztában kellene lennie azzal, hogy a terhesség mit jelent. Már rögtön a terhesség első pillanatában - nevezzük beágyazódásnak -, az élőlény már soksejű! Szervei és tudata még nincsenek, de mire valaki odáig eljut, hogy észreveszi a terhességét, már többezer sejtes kis embriót hordoz. Egy nő minden hónapban kétségbeeshet, ezért tételezzük fel, hogy a legtöbben kb. 2-5 hetes terhesként keresik fel az orvosukat.
A riportból az derült ki számomra, hogy az abortusz nem úgy megy, hogy na, terhes vagyok, doki szedje ki belőlem, holnap megyek haza, holnapután már nem is emlékszem az egészre, hanem ezt megelőzi egy rövidebb-hosszabb procedúra, beszélgetések és gondolkodási idők.
Ha mindezt beleszámoljuk, eljutunk oda, hogy az abortusz pillanatában a legtöbb nem kívánt embriónak már dobog a szíve, megjelentek a végtagok kezdeményei, a velőcső (gerincvelő) már zárult. Mindezt az első hónapban, vagyis kb. a 4. hétig!

Ez a bejegyzés nem az abortusz ellen szól. Ez a bejegyzés arról szól, hogy gondolkozzunk el, és ne ámítsuk magunkat ilyen orbitális baromságokkal, hogy egy sejtecskét irtunk ki, meg hogy ha nem gondolkodik akkor tán még nem is ember.

Közlekedés

29, 31, 22, 29, 35, V1, V2, 38, 35.

Nem csak kitaláltam

Ez a bejegyzés minden olyan barátomnak ismerősömnek és üzletfeleimnek szól, akivel viszonylag gyakabban, esetleg ímmel-ámmal vagy néhanapján egy társaságba kerülök. Minden olyan alkalomra vonatkozik ez, amikor valahol elöl, hátul, közel vagy távol alkohol rejtőzik vagy nagy hevesen kínálgatja magát. Ti meg engem. Nem egyszer visszautasítottalak már titeket, voltak olyan szerecsések is akik rá tudtak venni, de sose voltam túl bátor. Most, egy picit több tudásommal, elmondom nektek, hogy miért foglak titeket ezután is visszautasítani. Legyetek olyan édesek és értsetek meg engem.

Egy rövid kitérő.
Kb. négy-öt hónapja volt egy rövid (de nekem elég hosszú) időszak, amikor gyakran panaszkodtam arra, hogy elég bután dobog a szívem. Aztán voltam orvosnál, több vizsgálaton, ami alapján azt mondták, hogy nyugodjak meg, nincsen semmi bajom, felejsem el az egészet. Én ezen felbátorodva jól el is felejtettem, néha azért még mindig eszembe jut, egy-egy nem odaillő dobbanás még előfordul, de megmaradok, nincs gáz.

A lelkes
A nagy felbuzdulásban arra is gondoltam, itt van ez az alkoholsztori, hagyom az egészet a fenébe, hát tuti azt is csak beképzelem magamnak! Fájnak az izmaim, meg hányingerem van meg fáj a fejem? Ugyan már, ha nem gondolok rá nincs és kész. És láss csodát, egy ilyen lelkes alkalom volt, amikor tényleg nem volt semmi bajom. Utólagos okosságommal szerintem ennek két oka lehetett. 1. Nagyon jó volt a társaság, egyáltalán nem az érdekelt hogy van-e valami bajom, csocsóztunk, nevettünk, minden. 2. Az összes "alkoholmennyiség" talán 3 dl forralt bor volt. Nem tudom ezt hogy készítették el, de ha tényleg felforralták, akkor ebben azért valljuk be, nem volt túl sok alhokol (na nem mintha nekem a kis mennyiség ne lenne sok).

A biológus válasza
A szervezet úgy bontja le az alkoholt, hogy miután megittuk, a gyomorból és a vékonybélből etil-alkoholként felszívódik (CH3-CH2OH), a vér gyorsan átszalad a májon, ott pedig átalakul acetaldehiddé (CH3-CHO). És itt jön a csel. Ez, vagyis az acetaldehid a szervezet számára súlyos méreg. A legtöbb embernek azért nem lesz baja tőle, mert sok ügyes enzimmel ebből ecetsavat, végső soron CO2-t és vizet gyártanak. Valószínűleg nekem is vannak ilyen enzimeim, mert még nem haltam meg alkoholfogyasztás miatt. Akkor hol a hiba? A kutya a kórházban van elásva az epehólyagommal együtt. A pontos összefüggést még én sem értem, de a világon ezzel nem vagyok egyedül. Rajtam tényleg perceken belül jelentkeznek az alkoholmérgezés tüneteti, de mindent elég hamar vissza tudok utasítani ahhoz, hogy ne legyek igazán rosszul. Normális embernél akkor jelentkezik, ha olyan nagy mennyiséget vedelt be, vagy olyan hirtelen, hogy a mája köpni nyelni nem tud a nagy ijedtségtől, így a lebontási folyamat megakad.

A lényeg
Higgyétek el, nem azért utasítalak vissza titeket, mert bunkó vagyok vagy papírkutya. Hanem mert bizonyos "kórházi előéletem" miatt a szervezetem képtelen megbírkózni vele, és egy normál ember számára mérhetetlenül kicsi mennyiségtől igenis rosszul tudok lenni. Nem én találtam ki, ez tényleg így van. Köszi, ha ezt elfogadjátok. Egészségünkre!

BzzRzzzdzszzzz

Valaki csináljon valamit mert megőrülök ennek a kis fém csavaralátétnek a zörgésétől!


Még egy rendes erősítőm sincs hogy elnyomja a hangját.


Olyan ügyesen cenzúrázom magam, pedig húdeidegesvagyok.

Igények

Tényleg nagyon boldog vagyok ezzel a basszusgitárral, és még alig tudok rajta pötyögni valamit, mégis annyi minden másra is van igényem. Szükségem lenne:
- egy kulcsra, olyan szerszámfélére, amivel meg tudom húzni néha azt a csavart, ami alatt zörög a kis fém lapocska és belezizeg a zenémbe.
- egy póthúrkészlet sose árt, ha van, nekem nincs.
- egy vastagabb pengetőre, hátha néha jól jönne, mondjuk offspringhez.
- még egy erősítőre, amit Miskolcon tartanék.
- egy jóféle mikrofonra (meg hozzá való kábelekre), vagy bármilyen megoldásra, amivel fel tudok venni, hogy még ha nem is vagyok ügyes, legalább meghallgathassam újra és újra, hogy hol rontom el. (Nem, a vindóz hangrögzítőre nem vágyom!) De valami jóféle mikrofon kellene, hogy a fuvolát is szépen tudja felvenni, a magas felhangoktól meg ne zavarodjon össze.
- igen, ehhez mondjuk egy Samplitude sem ártana. Juteszembe, meg kéne tanulnom használni a GuitarPro-t.
- egy új hangfal, amin szépen szólnak a mélyek.
- tulajdonképpen kéne nekem egy gitár is, olyan eredeti 6húros jószág.
Neeeem, egy csöppet sem vagyok igényes.

5. félév

A szokásos félévértékelő következik, rövid leszek. Túl vagyok 43 krediten, és a fiataloknak üzenem, hogy mindenki hazudik, aki szerint a 2. év a 2 szigorlattal durva. Nem szoktam ilyet mondani, de azt hiszem büszke vagyok?/lehetek? magamra. Újabb esélyem van 3 év alatt végezni, és az egyetlen ami ehhez erőt ad, hogy utána megszabadulok tőle.