2013. szeptember 28., szombat

Árkülönbség

Van a Mester utcában egy bolt, ahol édességeket, teákat, tartós élelmiszereket, drogériai termékeket és háztartási eszközöket árulnak, sokkal olcsóbban, mint máshol, pedig ugyanazokat a márkákat árulják.
Van egy kedvenc samponom. Ma ezt is kerestem, és ebben a kis boltban volt is: 700 Ft 400(!) ml, meg is vettem jól. Innen továbbmentem a sparba, ahol kíváncsiságból megnéztem, hogy van-e. Volt. Valami 650 forintba került a 250 ml.
Csak úgy mellékesen megjegyzem, hogy a cerbona müzliszelet, ami a tescoban és a sparban majdnem 80 forint, az itt 60.  A Mars, Twix, Snickers, stb. máshol 110-140 forint, az itt 100. A 300 Ft-ért és drágábban kapható Milka-csokik itt 200 Ft-tól kezdődnek.
Nem értem, hogy ez a nagy árkülönbség azért van-e, mert a bolt sokkal olcsóbban tudja beszerezni a termékeit, vagy mert a nagyáruházak pofátlanul nagy hasznot pakolnak bele az árakba.

2013. szeptember 27., péntek

Állásbörze

A hvg-állásbörzén jártam ma. Körebejártam az egészet, többször is. A rendezvény úgy reklámozta magát, hogy 120+ kiállító és 5000+ állás-és képzéslehetőség van. Reális, hogy tényleg volt ennyi lehetőség, de nekem egy se. Se gyógyszergyár, se élelmiszergyár, pedig ezek lettek volna a legközelebbi esélyeim. Az összes helyen gépészmérnököt, villamosmérnököt, szoftverfejlesztőt, managereket, logisztikusokat, sales-eseket és pénzügyeseket keresnek.

Pedig biztos vagyok benne, hogy ez az ország legnagyobb állásbörzéje. Ha itt nincs lehetőségem, akkor vagy tényleg nincs, vagy nagyon nem akarnak új embert.

Ha már ott voltam, gondoltam Herceg ügyében is szétnézek: őt mostmár legalább 10 helyre várják tárt karokkal.

2013. szeptember 25., szerda

Arr

Sose voltam jó abban, hogy a külön külön megismert történelmi - történeti személyeket egy időben, kortársakként képzlejem el. Effajta tudásom kimerül abban, hogy Arany és Petőfi egy időben éltek, amíg utóbbi meg nem halt. Aztán az előbbi is. Vannak bizonyos személyek, akikről aztán végképp nem tudom, kikkel éltek, de századra általában be tudom lőni.

Egyszer volt hol nem volt egy bizonyos Arrhenius. Aki valamilyen tudományt művel, az bizonyára hallott róla, ha máshogy nem, akkor az "Arrhenius-egyenlet" ismerős lehet, akkor is, ha nem tudja mi az. Én sem egyértelműen tudom, mindegy is. De a lényeg! Én azt hittem bizony, hogy ez a jóember görög volt, egészen ókori. Gyanús is lett, hogy a tanár elmesélése szerint kapásból az 5. osztályba iratkozott be, amikor először iskolába ment. Nem tudtam, hogy az ókori görögöknél ilyen fejlett iskolai rendszer volt... De azt már tényleg nem hittem el, hogy egy ókori görög kémiai Nobel-díjat kapott. Ekkor jöttem rá, hogy bizonyára Arisztotelésszel kevertem össze.

Helyreigazítás

Ezúton tájékoztatom kedves Olvasóimat, hogy előző, " :'( " címmel ellátott bejegyzésem a mai napon hamisnak bizonyult. Nagyon bízom benne, hogy a cáfolat hosszútávon érvényre jut, ezért a korábban írottak miatt szíves elnézésüket kérem.

2013. szeptember 23., hétfő

:'(

Szóval kiderült, hogy tavalyhoz képest most sokkal jobban értem a kinematikát, és képes vagyok önállóan feladatokat megoldani jól. A dinamikai feladatok megoldására azonban továbbra is képtelen vagyok, mivel egy rakat szar vagyok és az agyammal nem tudom elképzelni, hogy ha több erő van akkor az milyen mozgást eredményez és ha mozgás van akkor azt milyen erők okozták. A könyv csodálatos, mert nem csak az eredményt közlik, hanem még levezetést is adnak a feladatokhoz, amiben persze termeszetesnek veszik, hogy rajz nélkül is mindenki tisztában van a nyilvánvaló erő-elredezéssel és az ebből adódó mozgások irányával, ezért én kurvára nem értem a levezetést sem. Ez egyébként különös boldogsággal tölt el, miközben még beteg is vagyok.

2013. szeptember 19., csütörtök

Gyalog sehova

Mért olyan ostoba és megmagyarázhatatlanul szerencsétlen az emberi lények jelentős része, hogy ha látja, hogy
- a villamosmegállóban a szokásoshoz sokhoz képest rengetegen vannak,
- a buszmegállóban a szokásos kevéshez képest igen sokan vannak,
- az emberek okosabbik része a hídon gyalogosan közlekedik,
- a kocsik araszolnak
- és az 1-2-3 percenként érkező villamos látványosan nem jön egyik oldalról sem,
akkor csak áll bambán a megállóban, és vár! De mire?? Mééérnem indul el?
Ha valaki alig bír menni úgy fáj a lába, azt megértem, vagy hogyha szakad az eső/hó, vihar van, és nem nagyon mer elindulni, azt is megértem, de még a nap is sütött nekik! Arról nem is beszélve, hogy ha nem közlekedik a 4-6-os, akkor ott van a budapesti tömegközlekedés egyik (ritka) előnye, hogy minimális gyaloglással elér egy alterntív útvonalhoz, ezért még az sem lehet kifogás, hogy sok megállót utazna. Ó egek, az ilyenen annyira fel tudom bosszantani magam. Ez olyan, mint amikor 5 percet vár valaki a liftre, hogy felmehessen az első emeletre... wáhh

2013. szeptember 14., szombat

Szülők...

Hercegnek most pénteken volt a diplomaosztója. Ennek természetes velejárója, hogy eljöttek a szüleink. Én a héten beszéltem Anyával, hogy aznap étterembe megyünk, másnap még Herceg szülei itt lesznek, nem is fogunk igazából itthon enni, vasárnap meg majd főzünk valamit, ő ne hozzon nekünk kaját. Anya ezt be is látta, azzal köszöntünk el, hogy akkor nem hoz semmit, csak azt az egy üveg lekvárt, amit én kifejzetten kértem.

A szüleink ideértek, és az alatt a 3 perc alatt, amíg a szüleink bejöttek a lakásba, a hűtőnket és polcainkat is azonnal feltöltötték.

- 1 üveg lekvár
- 1 flakon méz
- 1 doboz túrógombóc
- 1 nem teli doboz fasírt
- 1 megtermett sárgadinnye fele
- 1 üveg sárgaborsó-leves
- 4 db panírozott fagyasztott csirke-felsőcomb
- 1 teli doboz szezámmagos sajtos sütemény
- 1 csomag paradió (fogalmam sincs, mi ez)
- 1 csomag "édeskenyér" (olyan tömbnyi piskótféle, csokival borítva)
- 1 db 2 dl-es kakaóital
- 2 db 2 dl-es "trópusi" gyümölcslé
- 6 db 2 dl-es "mediterrán" gyömölcslé
- 2 féle előre csomagolt felvágott (egy sonkaféle és egy szalámiféle)
- 1 doboz 16 db-os köralkú kockasajt
- 1 db trappistasajt
- 1 csomag Turrón
- 2 db mandulás müzliszelet
- 2 db duplo-csoki

Még jó hogy szóltunk, hogy ne hozzanak semmit.

2013. szeptember 10., kedd

Rosszul kezdődő, oda-vissza rohangálós nap

Tegnap vettem egy cipőt. Azért volt rá szükség, mert ha elkezd esni az eső, nincs olyan cipőm, ami egyrészt nem ázik be, másrészt két egymás utáni napot kibírok benne. Erről a cipőről azt kell tudni, hogy van neki sarka, olyan 4 cm magas, és telitalpú, és ezért a járás különösen kényelmes benne. Ja, és valódi bőr. Ez a különösen kényelmes cipő ma azalatt a 10 perc alatt, amíg otthonról a munkahelyemre elértem, mindkét lábam sarokközeli részének belső oldalát kidörzsölte. Annyira, hogy hiába volt több helyen is leragasztva (pont az ilyen eset elkerülése érdekében), mégis rettenetesen fájt minden lépés, ezért aztán Herceg hozott nekem váltócipőt.

Megígértem, hogy ma fél 9-re benn leszek a SOTÉ-n. Háromnegyedre sikerült odaérnem, a fent említett apró kellemetlenséggel együtt. Ezek után eljött a pillanat, amikor az aktuális feladat 3 órás várakozó stádiumba került. Én ma meg akartam csinálni egy feladatot, amit délutánra terveztem, mivel akkor lett volna 3 teljes órám végigcsinálni egy bő másfél órás protokollt. Ezt egyébként először csináltuk, ráadásul most már mutánsokkal, azért hogy én kipróbáljam, végigcsináljam és tanuljam meg. Mivel ez egy ennyire új feladat volt, hiába készítettük elő tegnap a szükséges anyagokat, biztos voltam benne, hogy lassúak leszünk, át kell gondolni a lépéseket, nem lehet elkapkodni. De mivel ott volt délelőtt fél 10-kor az a 3 órás szünet, E kitalálta, hogy akkor ezt most csináljuk meg. Én mondtam, hogy nekem 11-kor el kell indulnom, és nem fogom tudni befejezni. De ez másfél óra, ezt megcsináljuk, ha el kell mennem, nem baj. Hát neki nem, én szerettem volna tényleg elejétől végéig megcsinálni, de ha nem, hát nem, kezdjük csak el.
Tényleg lassúak voltunk, el kellett indulnom. Előtte persze rosszallóan lett rámnézve, amiért megdermedt a felforralt agar, mert nem vagyok ott mellette. Igen, nem voltam ott, mert nem ismerem annyira az agart, hogy tudjam, hogy a százakárhányfokos bugyborékolva forró folyadéknak elég 15-20 perc a teljes dermedésig, ezért én bátorkodtam átmenni a dolgozószobába, hogy leírjam az aktuális protokollt...

11-kor eljöttem. Felhívtam a nőgyógyászomat (az asszisztensét), hogy mint kiderült, a bogyókám kb. július óta nem kapható a gyógyszertárakban, de vannak helyettesítő termékek, ilyenkor mi az eljárás. Megnyugtatott, hogy nyugodtan el lehet fogadni, mert más gyártó, de ugyanaz a hatóanyag, ugyanaz a mennyiség, nem lesz baj. Bemetem egy gyógyszertárba, ahol odaadtam a receptet. Természetesen ott sem volt már készlet ebből. A gyógyszertáros nőre nem is tudok jó szót találni, mert nem volt se flegma, se lekezelő, csak olyan... Úgy mentem oda, hogy még soha nem fordult elő velem olyan, hogy az orvos által felírt gyógyszer helyett másikat kellett elfogadnom, és mivel nem vagyok gyógyszerész, és nincs előttem az összes lehetőség, nyilván nem tudom, hogy mi a különbség köztük. Aztán húzta a nő a száját, hogy a recepten be volt jelölve, hogy "nem helyettesíthető", de ennek valószínűleg semmi jelentősége nincs. Mindegy, végül adott egy olyat, aminek a hatóanyaga és a fő hordozóanyaga pontosan ugyanaz, ezért remélem, a szervezetem tényleg nem fogja észrevenni a változást. Amikor megkaptam a gyógyszert, feltűnt, hogy nincs rajta jó hangsúlyos helyen a gyártó neve - ezt egyébként sosem szoktam figyelni, vagy legalább is nem szoktam megjegyezni a gyártót, csak tudom, hogy azt mindig rá szokták írni. Meg is kérdeztem a nőtől, hogy ezt melyik cég gyártja, erre morrogott valamit, amiből csak annyit sikerült kihallanom, hogy mit érdekel az engem, nem is fontos. Erre azt mondtam, hogy nem számít semmit, persze, csak nem látom rajta, és ez meglepett. Aztán még le is fikázta az eddigi gyógyszeremet - amiben mint tudjuk pontosan ugyanaz találtható, mint ebben az újban, tehát elképzelni sem tudom, hogy mire gondolhatott, megvonta a vállát, és inkább nem mondott semmit. Megköszöntem, aviszontlátásra.

Ekkor már teljes letargiában voltam ettől a mai naptól, pedig még fél 12 sem volt. Bementem az egyetemre, arra az órámra, ahol mint kiderült, végül én leszek az egyetlen valódi hallgató. Ennek meg van az az előnye, hogy kb. én fogom megmondani, hogy mikor legyen a következő óra. Egy 20 perces megbeszélés után így végül ennyi volt, és a reggeli morcogást megtartva hazamentem ebédelni.

Délutánra visszamentem dolgozni, már nem volt sok feladat hátra, de végül úgy tűnik, mégis jól alakultak a dolgok. Az új protokoll első eredményét holnap meglátjuk. Én csak délután, mert addig egyetemen leszek. Innen egyébként megint visszamentem az ELTÉre, mivel van egy esti órám. Én ugyanis puszta szórakozásból, na jó, valójában tényleges érdeklődésből felvettem a fizika bsc első félévében kötelező Elemi statisztikai módszerek c. tárgyat, ami heti 1óra ea + 1 óra gyak, szóval lótúró. Az ea viszont 6-7-ig van. A fickó jófej, azzal kezdte, hogy a technikai személyzet 6 órakor már nem elérhető, ezért a diavetítés most nem jön össze. Elmondta röviden a tantárgy célját, a számonkérés módját, megköszönte a figyelmet, és elmehettünk. Hatalmas tapsot kapott.

Ebben az esti egyetemi dologban az volt a legjobb, hogy amíg én 6-ra mentem, addig rengeteg ismerősöm 6-kor végzett a mai nappal, így aztán jól szembetalálkoztam sokakkal. Nagyon örültem mindenkinek, végül ez nem lett olyan rossz nap, mint amilyennek indult. Még a nap is sütött.

2013. szeptember 6., péntek

Duplamém

Újra van mém, ezúttal kettőt vonok össze, de én nem írok újat. Ki kell pihennem a mai TO-n való dupla sorbanállást.

Karácsonykor csomagolópapír, doboz vagy tasak? Milyen mintásat szoktál választani?
Csomagolópapírba szoktam csomagolni, de azt nagyon szeretem, amikor dobozban kapok ajándékot, mint a filmekben szokás. Karácsonykor valami karácsonyi minta aktuális: a rénszarvasos-hópelyheset szeretem, a mikulásosat nem.

Kiskorodban milyen alvós játékod volt?
Nem tudom, hogy mivel aludtam, de volt egy nagyobbacska macim, volt egy kedvenc bárányom... nem is tudom, hogy aludtam-e egyáltalán játékkal.

Volt olyan tanár a középiskolai éveid alatt, aki ki nem állhatott téged?
Nem hiszem. Fordítva viszont volt.

Szeretnél majd egyszer esküvőt?
Mindjárt!

Félsz a vihartól?
Igen, de ezt a félelmet élvezem.

Kisiskola: emeletes tolltartó vagy egy szintes?
Úúú, az emeletes toltartó ultramenő. Amúgy volt mindkettőből, szinte évente kaptam új tolltartót, minden változatot kipróbáltam. Ami nem volt, az kb. csak a rózsaszín pónis, és az, amelyiknek az elején a kép változik, ha más irányból nézed.

Volt ovis szerelmed?
Szerintem nem, viszont akkoriban már kérték meg a kezemet.

Melyik a kedvenc pizzád?
Ahhh... nemtudom.
Legyen rajta paradicsomszósz, sajt, sonka / szalámi, fűszer. Ezen kívül megengedett még a kukorica. De szigorúan tilos az ananász, a hagyma, a kolbász, a bacon, a csili, a hal és tengeri bigyók, a máj vagy egyéb belsőség... válogatós vagyok, azt hiszem.

Mi a legdurvább "csúnya szó", ami elhagyja a szád, ha nagyon eleged van?
A blogomon és a valóságban cenzúrázom a mondandómat, pedig magamban igen cifrákat szoktam gondolni néha. Azt hiszem az akurvaéletbe szokott néha kicsúszni.

Van-e olyan tevékenység, amire vágysz, hogy csináld, de még nem volt rá merszed/lehetőséged (pl. falmászás, kenuzás, trombitán játszani, stb.)?
Szeretnék tudni basszusgitározás közben énekelni. Nagyon jó lenne már végre rendszeresen lovagolni, a tereplovaglás kimaradt az életemből. Ezen kívül szeretnék kiköltözni egy pár évre külföldre. Szeretném átélni a terhességet és szeretnék gyerekeket nevelni.

Tudod mi az a j-rock?
Sejtem.

Mi az, amit szeretsz a blogomban, és mi az, amit nem? :)
Azt szeretem, hogy meg lehet tudni belső Hermanos dolgokat, mivel amúgy már semmilyen kapcsolatom nincs a Herman világával. Azt is szeretem, hogy jó sok a mém, amit le lehet nyúlni, meg a vicces posztokat is szeretem. Azt nem szeretem, hogy néha nagyon sok poszt van ugyanarról a témáról, és néha kicsit sok a nyüsszögés.

Mi az a téma, amiről soha nem blogolnál?
A szexuális életem, bizonyos pénzügyek, családi viszályok, mások titkai, és olyan dolgok, amiket Hercegen kívül senkivel sem osztanék meg.

Szerinted a saját magánéleted mint téma és a legjobb barátoddal való beszédtémák mennyire fedhetik egymást? Van olyan dolog, amiről még a legjobb barátodnak sem mesélnél, mert pl. magánügy, vagy mindent ki szoktatok tárgyalni?
A legjobb barátom egyértelműen Herceg, vele mindent, tényleg mindent meg lehet beszélni, és ha valamiről nem szívesen beszélnék, akkor rendesen bűntudatom szokott lenni, és a végén mégis elmondom neki. Ettől függetlenül egyébként vannak nekem nagyon jó barátaim / barátnőim, akiknél tőlük függ, hogy milyen dolgaimat bízom rájuk.

Hiszel a reinkarnációban?
Nem igazán. Az ötlet egyébként tetszik, de velem csak egészen logikus dolgokat lehet elhitetni, szóval puffneki.

Ha nem embernek születtél volna, akkor szerinted minek, és miért?
Erre nem tudok válaszolni. Szívesen lennék valamilyen mérsékelt égövi fa. Vagy nemtudom.

Zenélnél bandában, s ha igen, milyen stílusúban, és posztot töltenél be? Vonz a zenei elismertség, vagy csak amolyan hobbiként, szórakozásként zenélnétek együtt?
Naná, ha igazán ügyes lennék, egyszerre lennék basszusgitáros és énekes. És fuvolista. Basszusgitározni amúgy leginkább valami rockos metálos történetben, meg bluest is játszanék ám én; énekes pedig valami kellemes akusztikus zenekarban. A zenei elismertség nem vonz, nem akarok se sztár, se celeb lenni, csak üljünk le, és játsszuk azt a zenét, ami ott és akkor kipereg a húrokból.

Szoknya vagy nadrág? Melyiket hordod szívesebben? (Ha fiú is viszi a mémet: melyik tetszik jobban lányon?)
Szinte egész életemben nadrágot hordtam, utáltam a szoknyát. Ennek persze meg volt az az oka, hogy volt rajtam plusz néhány kiló, és járás közben folyamatosan összeért a combom, ezért csak nadrágot voltam hajlandó felvenni. Aztán egy ideig még maradtam a nadrágnál, de az utóbbi kb. 1 évben elkezdtem lányosodni, hogy úgy mondjam, már szoknyás ruháim is vannak, és bár csak egy olyan szoknyám van, amit bátran fel merek venni, de azt imádom, most is épp az van rajtam.

Nagyváros, közepes méretű település vagy kis falvacska?
A közepes méretű település, ahol napközben csend van, van egy-két forgalmasabb út, de a lakórészeken nincs zaj, nincsen tömeg, viszont jó az infrastruktúra: van élelmiszerbolt, ruházat, iskola, óvoda, posta, bank, orvosi rendelő, rendőrség, és jó összeköttetés a legközelebbi nagyvárossal. Az emberek ismerik egymást, barátságosak és köszönnek egymásnak reggel.

Körömlakk vagy natúr, természetes körmök?
Nem szeretem lakkozni a körmeim, mert annyira használom őket, hogy 1 napot sem bír ki rajtuk lakk, azonnal elkezd lekopni.

2013. szeptember 2., hétfő

A legrosszabb mém

NNNA! Itt a világ legrosszabb mémje. Készen van, megszenvedtem vele.

Ezt a mémet M-nél találtam, de ennél rosszabb mémmel még komolyan nem találkoztam, pedig még csak meg sem kérdezik benne, hogy hány pasim volt már, és hogy szűz vagyok-e még. Vannak a kérdések között akkora böszmeségek, amire épp ésszel nem is lehet válaszolni, ezért valami oda nem illő k*vanagy életbölcsességet írok helyette.

Hogy lehet, hogy a téves szám sose foglalt?
A leírás szerint 25 107 darab baktérium található meg egy telefonon négyzethüvelykenként. [...] a vécéülőkén jóval kevesebb, mindössze 1201, a konyhapulton 1736, a kutyatálon 2110, bankautomatán 4500 és kilincsen is csak 8643 darab baktérium van négyzethüvelykenként.

Honnan lehet tudni, hogy kifogyott a láthatatlan tinta?
A hüvelyszárazság tehát igen gyakori probléma a menopauza alatt és után is, az orvosok az esetek többségében ösztrogéntartalmú krémeket és géleket írnak fel, azonban van még egy megoldás rá, ami talán szokatlan, de elvileg használ: ez nem más, mint a vibrátor.

Milyen mély lenne az óceán, ha nem volnának benne szivacsok?
A szivacs egy lyukas állat, ezen a helyzeten nem sokat segítene, de valószínűleg Hollandia nem féle többé a globális felmelegedéstől, ha az összes tengeri állat (szivacsokat, medúzákat, planktonokat, rákokat, kagylókat, porcos és csontos halakat, tengeri emlősöket stb) hopp eltűnne. Persze akkor a világ népességének szerintem legalább harmada éhen halna (középtávon pedig az többi is), de ez már csak egy apró mellékhatás.

Ha az idegenek olyan okosak, hogy bírnak utazni az űrben, akkor miért a leghülyébbeket rabolják el?
idézet a wikipédia megfelelő szócikkéből, és egyben a GUK-ból

Ó, pirsönő morgolosta
Vizelevényeid mint a
többözös rejtjeméh hátán a szederjes gennyekély.
Huss, fohászom száll feléd
kedvelátos zümmögényem!
Abroncskodón körbesarj suhogó pettyeleveddel,
mert szétmarcangolom takonybibircsókjaidat
pacagánycsökömmel, meglásd!

Prostatikus Vogon Jeltz,
vogon tisztviselő

Honnan tudjuk, hogy nincs két egyforma hópehely, hisz nem is láttuk mindet?
Honnan tudjuk, hogy minden zebra csíkozata egyedi, és hogy minden embernek, még az ikreknek is különbözik az írisz-mintázata?
Egyébként én imádom nézegetni a hópelyheket. A hozzám hasonló rajongóknak ajánlanám ezt a cikket.

Miért kell leszögezni a koporsókat?
Leszögezném, hogy bár lehet, hogy valójában nincs különbség, szerintem a koporsót inkább szögelni kell le, mintsem szögezni, de mint ahogy azt a Biblia is megmondja, el fog jönni a feltámadás napja, közismert nevén a zombi-apokalipszis, amit nyilván ezzel próbálunk meg elkerülni.
A témához egyébként lenne hozzáfűznivalóm, amit le is írtam, de tartok tőle, hogy nem aratnék vele sikert, úgyhogy inkább nem most foglalkozok ezzel.

Ha azért vagyunk, hogy segítsünk másokon, akkor minek vannak mások?
Hogy legyen kin segítenünk. Szövegértésből egyes.

Ha az úszás használ az alaknak, akkor mi a helyzet a bálnákkal?
Mivel a bálnák alapvetően a földbeli élethez alkalmazkodtak, ásólábukkal szerencsétlenül mozognak a vízben. A földi életmódban kiváló védelmet nyújtó bundájuk a vízben hátránnyá válik: könnyen átnedvesedik, ezért a partraúszás az állattól rendkívül nagy energiát igényel. A bálnák evolúciója az utóbbi 50-80 ezer évben jelentősen felgyorsult. Ennek kezdete valószínűleg az az esemény, amikor bizonyos egyedek rájöttek, hogy ha nem kapálóznak olyan hevesen, akkor nem fáradnak ki, és hosszabb időt bírnak ki a vízben. Ezért ma már gyakran láthatunk a vízben békésen lebegő bálnákat. Bizonyos fajok már annyira kötődnek a vízhez, hogy a szárazföldre csak néha merészkednek ki, és a felszínre is csak levegőért jönnek fel. Ezen fajok táplálkozása is megváltozott. A földbéli ízeltlábúakról, puhatestűekről és férgekről áttértek a mikroszkopikus méretű planktonokra. Hatalmas, életük végéig növő metszőfogaik segítségével szűrik meg a vizet, melyet az igen aktív veséjük segítségével juttatnak vissza környezetükbe.



Ha a fekete dobozok törhetetlenek, miért nem olyan anyagból csinálják a repülőt?
Egyrészt kicsit több szufla kéne felküldeni a levegőbe, és biztonságosan lehozni, másrészt a fekete dobozok is megsérülnek néha.

Ha nem szabad megenni az állatokat, akkor miért vannak húsból?
Mi az, hogy nem szabad? Az oroszlánnak szóltak már erről?

Miért húznak bukósisakot a kamikázék?
Biztonsági óvintézkedés.


Ha olyan remek dolog a munka, akkor miért fizetnek érte?
Ettől olyan remek!

Miért van a templomtornyon villámhárító?
Mert Zeusz néha beköszön.

Tarzan minden reggel rendesen borotválkozott?
Persze, és afershave-et is használt.

Frédi és Béni karácsonyoztak, pedig Krisztus előtt éltek?
Eleve nem lehettek volna dínóik, a Kacsamesékben meg a karácsonyi vacsora miért pulyka; az állatok miért beszélnek a mesékben és a békából hogy lesz királyfi stb.

Miért az a sorozat neve "Mission Impossible", ha mindig megoldják az eseteket?
Bár 50 éves koráig kellett rá várni, Tom Cruise-on végre elkezdtek megmutatkozni az öregedés jelei. A Mission Impossible filmek mélynövésű keményfiúja némileg kalácsképűvé változott, ami mélységes megnyugvással tölti el azokat, akik azt találgatták, pontosan hány hetente fekszik kés alá a színész.

Miért hallunk az űrben játszódó háborús filmekben mindig óriási robbanásokat, pedig az űrben nem terjed a hang?
Sajnos a némafilmek a 30-40-es években kimentek a divatból.

Hogyan írjuk a nullát római számokkal?
bötüvel

Ha az összes többi bolygó holdjának van neve, a mi holdunknak miért nincs?
De van, Hold a neve, és épp attól különleges, hogy minden emberi nyelven más nevet kapott, épp úgy, mint a Föld. És valószínűleg a marslakók sem Marsnak hívják a bolygólyukat, és a holdjaikat sem görög mitológiai alakokról nevezték el, sőt, egy másik galaxis lakója bizonyára nem a Tejútrendszer nevet keresi a térképén, ha minket szeretne meglátogatni.

Miért nyomjuk erősebben a távirányító gombjait, amikor az elem kifogyóban van?
A kocsi is gyorsabban megy a játékban, ha erősebben nyomjuk a gombot, ez tény.

Amikor az első órát beállították, milyen óra alapján állították be?
Addig kalibrálták a botot a homokban, amíg a Nap legmagasabb állásakor a bot árnyéka eltűnt. Vagy atomórát használtak, ez a másik lehetőség.

Ha fürdés után tiszták vagyunk, akkor miért kell kimosni a törülközőt?
Mert a kosz és a baktérium / kórokozó nem ugyanaz.

Miért kell felébreszteni a másikat, hogy megkérdezd, hogy aludt-e?
Nem kell.


Ha az összes férfi ugyanolyan, akkor a nők miért válogatnak annyit?
Mert amíg az összeset nem láttuk, és nem keféltünk az összessel, addig ugye nem tudhatjuk biztosan, hogy az összes ugyanolyan-e. Valaki egész életében két ugyanolyan hópelyhet keres, mi meg két különböző hímet.

Ha a számítógép nem érzékeli a billentyűt, miért kéri, hogy megnyomjak egy billentyűt?
Nagy erőkkel keresi a brit rendőrség azt a nőt, aki július másodikán, nem sokkal éjfél után tűsarkújával rátámadt egy bankautomatára Chippenhamben. Hogy pontosan mi váltotta ki belőle ezt a reakciót, az nem derült ki, csak annyit tudni, hogy néhány perccel azután, hogy használta az automatát, levette a tűsarkúját, és úgy nagyjából ötvenszer rácsapott vele, amitől teljesen tönkrement a billentyűzet és a képernyő.

Ha Isten mindenható, akkor miért nem képes egy akkora követ teremteni, amit még Ő maga sem tud felemelni?
Isten fut Windowon is!


Ha a bor folyékony, hogyan lehet száraz?
Más is érez macskapisi szagot, amikor reszeli a körmeit?

Ha egy hupikék törpikét fojtogatok, milyen színe lesz?

Hogy kerülnek a "fűre lépni tilos" táblák a gyep közepére?
Először a tábla, utána a fű.


Az analfabétáknak ugyanúgy ízlik a betűtésztával készült leves?
Én már komolyan elgondolkoztam a Braille-írásos betűtésztán, de aztán rájöttem, hogy már létezik, és tarhonyának hívják.

Mit csinált az ember épp akkor, mikor felfedezte, hogy a tehenek tejet adnak?
Kikelt a tojásból és megtanult repülni.

Ha a kínaiak az esküvő alatt rizst szórnak, akkor a mexikóiak kaktuszt dobálnak?
Igen, az olaszok pizzát röptetnek, az oroszok vodkát locsolnak, a franciák csigatrutyiban fürdenek, a magyarok meg frissen levágott fehér ló fejét dobják rá a menyasszonyra.

Miért nem ütötte agyon Noé a két szúnyogot?
Kecskefészekről
Így szólt az Úr Noéhoz: "Fél év múlva megnyitom az ég csatornáit, és addig fog esni, amíg a Földet el nem lepi a víz.
De szeretnék megmenteni néhány jó embert és minden állatfajból egy párt, ezért építs bárkát!"
Egy villámlás után a tervrajz ott feküdt a földön.
Fél év múlva elkezdett esni az eső, de az Úr legnagyobb megdöbbenésére Noé csak ült szomorúan a kertjében. Bárka sehol.
- Noé, hol a bárka!? - kérdezte felháborodva az Úr 
- Uram, bocsásd meg nekem, de felmerült néhány igen nagy probléma:
1. A hajóépítéshez engedélyt kellett kérnem, de a terveid nem voltak megfelelőek, ezért fogadnom kellett egy mérnököt az áttervezéshez.
2. A szomszédom feljelentett, hogy nem a rendezési tervben megengedett tevékenységet akarok folytatni a kertemben.
3. Nem tudtam fát szerezni, mert - a fülesbagoly életterének megőrzése érdekében - fakivágási tilalmat rendeltek el.
4. Ahogy elkezdtem begyűjteni az állatokat, beperelt egy állatvédő egyesület.
5. A Katasztrófavédelem közölte, hogy nem építhetem meg a bárkát,amíg nem készíttetek egy hatástanulmányt az özönvízről.
6. Ezután konfliktusba kerültem az Esélyegyenlőségi Hivatallal az ügyben, mennyi kisebbségit viszek magammal.Ennek az lett a vége, hogy lefoglalták a félkész bárkát.
7. Amikor el akartam hagyni az országot, közölték velem, hogy adótartozásom van, így nem mehetek sehová.
Most úgy ítélem meg,hogy körülbelül még 5 év kell a bárka elkészítéséhez. Ekkor elállt az eső, és kisütött a nap.
- Úgy döntöttél, mégsem pusztítod el a Földet? - kérdezte Noé bizakodva.
- Nincs rá szükség, - mondta az Úr -, megteszi helyettem a magyar államigazgatás.

Ha a nyúlláb szerencsét hoz, akkor a nyúlnak is szerencséje volt?
Ha a kulcstartóján hordta, akkor biztosan.

A vajas kenyér mindig a megkent oldalára esik, a macska mindig a talpára esik. Mi történik, ha a macska hátára vajat kenünk?
Antigravitációs mezőt hozunk létre.

A Lipton dolgozói is tarthatnak kávészünetet?
Coffee or tea?

Miért nem mennek össze a juhok esőben?
Eső nélkül is összemennek, ha jól működik a terelőkutya.

Ha ma nulla fok van és holnap kétszer olyan hideg várható, hány fok lesz holnap?
Attól függ, milyen fok az a fok. Legjobb, ha derékszög, ott mindig jó meleg van.

Mit számolnak a bárányok, ha nem tudnak elaludni?
Mert a bárányok arról híresek, hogy tudnak számolni.



Az olívaolaj olívabogyóból készül, a napraforgóolaj napraforgómagból készül. Miből készül a babaolaj?
Ezt a bababoltban vagy a gyermekrendelőben biztos meg tudják mondani.

Ha egy jármű fénysebességgel halad, mi történik, ha bekapcsoljuk a fényszórót?
Hangrobbanás...

Ha az ember a továbbfejlesztett változata, akkor miért vannak még mindig majmok?
Mert Noé nem nyomta agyon azt a két kurva szúnyogot.


Ha egy taxis hátramenetben visz haza, akkor neki kell fizetnie?
Igen, a rendőrnek, aki ezért megbünteti.

Kapnak a súlyos égési sérülésben elhunytak kedvezményt a hamvasztásnál?
Persze, mint ahogy minden halottnak pénzt adnak a kezébe a saját temetéséhez postmortem.

Miért olyan hosszú az a szó, hogy "megrövidebbítendő"?
Idézet a magyar nyelvi szórekordok listájából.
A magyar nyelvben a különösen hosszú szavak két csoportra oszthatók: némelyeket csak a rekord kedvéért ötlenek ki, és jóformán értelmetlenek, míg mások valamivel rövidebbek ugyan, de értelmesen beilleszthetők mondatokba.
Néhány hosszú szó, amelyek meghaladják a hagyományosan leghosszabbnak tartott magyar szavak hosszát:

eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek (67 írásjegy)
legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek (49 írásjegy)

Gyakran az alábbi kettő valamelyikét említik a leghosszabb magyar szóként:
elkelkáposztástalaníthatatlanságoskodásaitokért (47 írásjegy)
megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért (44 írásjegy)

2013. szeptember 1., vasárnap

A nyár utolsó napja

Reggel végre már egymás mellett ébredhettünk. Reggeli után hosszú cihelődés és a vajon mi legyen az ebéd kérdés eldöntése után elmentünk a boltba. Hazaértünk, és elkezdtünk főzni, közben pedig némi takarításra is kerítettünk időt. Az ebéd egyébként grízgombócleves volt. Én eddig csak porlevesben ettem ilyet, és sose gondoltam rá, hogy amúgy főzni is lehetne... Elsőre egészen finom lett, de legközelebb kisebb gombócakat kell majd gyúrni, mert bár hatalmasra dagadtak meg, a belsejük mégsem tudott átpuhulni eléggé.

A leves után második fogást is terveztünk, de végül olyan nem lett, mert tele lett a pocak, és elaludtunk. Délután szerettünk volna kimenni a Margit-szigetre, de mivel már majdnem 5 óra volt, mikor mindketten felébredtünk, ezt a programot kihagytuk, és helyette meglátogattuk frissen pestivé lett barátainkat. Velük együtt mentük el a budai várba, ahol meghallgattuk Jamie halfplugged koncertjét. Kiváló helyünk volt, ugyanis fel tudtunk menni a halászbástyára, és onnan remek királás nyílt a basszusgitárosra, Jamiere, a cajonon ülő, csörgődoboló srácra, egy kék farmernadrágra, és egy hegyesorrú ritmusra tappoló férficipőre.

A virágot előző este kaptam Hercegtől, mert rég láttuk egymást :) 




Konferencia

Szerdától péntekig a Magyar Biofizikai Társaság XXIV. Kongresszusán jártam Veszprémben. Csak reméltem, hogy a Főnökömön kívül ott lesz még a két srác, akivel együtt dolgoztam, és hogy így 3 embert ismerni fogok. A konferencia közönségét láthatóan több, mint 100 ember alkotta, és ebből meglepetésemre egészen sokakat ismertem - legalább látásból. Ebbe beleértem azokat is, akiket én felismerek, de ők bizonyára nem tudnak rólam semmit. Voltak az ELTÉ-ről is ismerőseim, tanárok is, meg az intézetből, hú, szinte az egész Biofizikai Intézet kivonult a konferenciára! A társaság így aztán nagyon kellemes volt.

Veszprémben még sok-sok-sok évvel ezelőtt jártam, vagyis fogalmam sem volt, hogy hová megyek. Neten előtte megnéztem térképen, hogy kb. merre is lesz az arra, de amikor leszálltam a buszról az állomáson, körbe néztem, és feltettem a kérdést: Na, most hol vagyok? Egy buszmegálló segített nekem kideríteni, hogy melyik irányba kell először elindulnom. Ezután már csak úgy vaktában, megérzés alapján közlekedtem. Átmentem egy nagy téren (olyan, mintha a miskolci centrum környékét és a főutcát összevegyítenénk). Ott is épp nagy burkolatcserés felújítás zajlik, még a lerakott kő is hasonlít a miskolcira. Eljutottam egy kereszteződéshez, elmentem a Mackó cukrázda mellett, de kezdett gyanús lenni, hogy valami parkfélét látok magam előtt. Utcanevet nem láttam kiírva, a Megyeháza után észrevettem egy táblát, rajta egy térképet. Keresetem a pöttyöt, hogy hol vagyok épp, majd megtaláltam a térkép jobb szélén, lelógva a térképről. Azonnal visszafordultam, és eljutottam egy másik térre. Közben láttam egy táblát, hogy Tourinform arra, fantasztikus, ez kell nekem, el is indultam arra, de nem találtam, aztán egyszercsak beleütköztem egy újabb táblába: Tourinform vissza. Így bóklásztam, amikor megtaláltam. Ott könnyen gyorsan segítettek is, kaptam egy térképet, és kiderült, hogy teljesen jó irányba mentem először, csak a Megyeháza után nem egyenesen kellett volna mennem, hanem az úttal együtt jobbra kellett volna kanyarodnom. (Azóta sem értem, hogy tulajdonképpen mi volt az a pötty a térképen, ami úgy megzavart.) Aztán persze a homlokomra csaptam, mikor észrevettem, hogy úgy elmentem a megfelelő irányban álló buszmegálló mellett, mintha ott se lett volna. Mindenesetre innentől kezdve hamar megtaláltam a szálláshelyet, ami egy nagyon modernül felújított és berendezett koliépület volt.

Innen mentem a konferencia helyszínére. Először elsétátam az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszkék táblája alatt, közben az út másik oldalán a Műszaki Infordmatikai Kar épületét láttam. Tudtam, hogy innen még tovább kell mennem. A B épületet kerestem. Nagyon megörültem, amikor a Mérnöki Kar hátsó oldalán megpillantottam egy hatalmas C betűt, majd nagyon elszomorodtam, amikor a közvetlenül mellette álló épület pici tábláján a 10/A jelzést olvastam el. Bementem inkább, és a portásnéni megmutatta, hová is kell mennem. Onnan már egyenes volt az út.

Az első este egy középkorias hangulatra berendezett étteremben vacsoráztunk. A vacsora előtt meghallgathattunk egy számomra ismeretlen, de a bemutatása alapján nagyon neves és híres tangóharmóika-művész előadását. Kb. fél órát játszott, nagyom ügyes volt. Alapvetően nem vagyok oda ennek a hangszernek a hangjáért, de ez egészen megnyerő volt. Most először volt alkalmam kicsit jobban megnézni-meghallgatni ezt a hangszert, és azóta is nagyon érdekel, hogy hogy működik és milyen lehet belülről. A vacsora remek volt: szürkemarhából készült húsleves, hústál, és végül palacsinta, áfonyaöntettel beborítva, benne pedig egy gombóc vaníliafagyi volt elrejtve. Ah, de finom volt!


Kicsit sötét a kép, de azért a lényeg talán látható.

A konferencia konferencia-része, vagyis a tudományos tartalom nem mindenhol nyűgözött le, de a pénteki zárószekció nagyon tetszett. Ezen a napon az eredeti terv szerint nem vettem volna részt, mivel minket a csütörtök délutáni szekció érintett inkább, de amikor megnéztem a programot, úgy gondoltam, hogy az még érdekes lehet. És az egész konferenciából végül az tetszett a legjobban. Találtam egy témát köztük, ami eléggé elkondolkoztatott. Azóta sokszor eszembe jut, hogy igazából az lenne az a terület, amivel nekem tényleg foglalkoznom kéne. Igazán gyakorlati, igazán hasznos, igazán alkalmazott. Már eddig sem volt titok magam előtt, hogy a mostani témámat abba fogom hagyni, de most látok magam előtt egy utat, amin el szeretnék indulni. Már azt is tudom, kinél fogom megérdeklődni ezt a dolgot, de ezzel még szeretném megvárni az első szorgalmi időszaki hetet.

Most voltam először konferencián, és arra kellett rájönnöm, hogy ide azért is szívesen jönnek az emberek, mert az ország különböző részein dolgozó (esetleg külföldre kiekerült) kollégák végre láthatják egymást, új ismeretségek köttethetnek, és az előadások tét nélkül zajlanak, sőt, kiváló alkalom arra, hogy esetleg a témához valamennyire értő kollégák ötleteket adjanak a további kutatásokhoz. Remélem több ilyenen fogok még részt venni, és hogy legközelebb már poszterrel vagy előadással is szerepelhetek.