Szeretek olyan ember lenni, akiben meg lehet bízni. Szeretem, ha a barátaim tudják, hogy rám lehet számítani. Végtére is ezért vagyok barát.
Emellett nem örülök annak, ha valaki megváltozik, és nem épp előnyére. Nem vagyok vidám, ha az ellenkezője történik annak, amire régen vágytam, bár tisztában voltam az adott lehetőséggel is. Elszomorít, ha arra gondolok, hogy a közös emlékek nem egyformán jelentős mindkettőnknek. Csalódottá tesz, ha kiderül, hogy a másik számára én már nem vagyok igazán barát.
2 megjegyzés:
nem hagy nyugodni ez a bejegyzés :(
Tudhatom, hogy ki vagy?
Megjegyzés küldése