Álom

Elég furcsát álmodtam ma. Elájultam benne, mondjuk Tike is, mindezt Vicus szülinapján. Vicus ajándéka egyetlen mondjuk közönséges táblacsoki lett volna, aminek a beszerzéséről én gondoskodtam ugyan, de otthon hagytam. Ezért az emberek, Vicussal együtt elmentek hozzánk, majd visszajöttek. Közben 3-an maradtunk ott, ahol voltunk (nem tudom hol volt), azt hiszem Veréb, aki a gépnél ült, Tike és én, és már mondtam, mi történt. Aztán visszajöttek az emberek, a csokival együtt. Valami hirtelen felindulásból úgy döntöttünk, hogy elmegyünk hozzánk -megint. El is mentünk, de már elég késő volt, este fél 11-kor egy rakat emberrel állítottam haza, hogy mi akkor mostmár ott ünnepelnénk Vicust. A meglepő az volt, hogy anyukám ébren volt sőt, éber volt, merthogy az erkélyen -bár mi sötétben értünk haza- ragyogó, vakító napsütés volt. Sőt. 2 Nap volt az égen! Az egyik kb. "egy óránál", a másik egészen "balra". Azért írom így, mert a mi erkélyünk a valóságban Keletre néz, tehát a jobbrafelé lemenő Napot semmiképpen sem lehet látni, és a felkelő Nap is velünk szemben vagy jobbrafelé látható. Valahol itt ébredtem fel.