Talán kicsit elfogult vagyok, de az én díjazásom során ők lettek a nyertesek:
- legjobb eredeti dal: One
- legjobb feldolgozás: Tribute
- a legszebben szólt: Bye-Bye Blues
- amit eddig nem tudtam, hogy tetszik: Crazy Mama
- legjobb pillanatok: látni Herceget és Tamást egy színpadon együtt zenélni, főleg, mikor egymásra mosolyognak.
Örültem ám, hogy milyen sokan eljöttek, de még így is hiányoltam jó pár embert. Már csak azért is, mert nagyon erős a gyanúm, hogy sem vasárnap, sem hétfőn nem fogom látni egyiküket sem, és rossz lesz úgy menni hosszabb időre, hogy már most is több mint 2 hét telt el a legutóbbi találkozás óta. Most valahogy semmi nem akadályozhat meg abban, hogy várjam a szerdát, és ami utána van.
2 megjegyzés:
ugyehogy az a legjobb?
szépen, megint összemosolyogtunk
mert azt játszottuk épp...
Hello-bello!
Én is szeretem ám a koncerteket! :P
Megjegyzés küldése