2011. április 29., péntek

Kinek mi tetszik

Nem vagyok ideges. Inkább csalódott. És nagyon szomorú.
Miközben Angliában mindenki Kate és Vilmos esküvőjével foglakozott, én a Rolleresbácsinál feleltem az emlősökből. Őt eddig csak látásból ismertem, és hallottam róla egyet s mást. Mind igaz. Beleköt mindenbe: az az ige nem illik oda, mindig csak a pontos latin kifejezést használjam, gondolkozzak már logikusan, az első készülés a legfontosabb, stb. Igazából csak háromszor akartam elsírni magam, és otthagyni az egészet a felelés közben.
Aztán a végén kaptam egy 3/4-et (állítólag nem szokott egész jegyet kapni. Korábban volt olyan is, aki 3,8-at kapott?!). A tanár látta rajtam, hogy nem tett túl boldoggá, úgyhogy még elkezdett vígasztalni, hogy ez milyen nagyon jó jegy. Én pedig, bár nem mondtam ki ténylegesen, gondolatban közöltem vele, hogy másnak biztos jó, de nekem nem. Nálam az 5, 4/5 és 4 számít jegynek, ez alatt mindent kudarcnak veszek. Legalábbis anatból.
Készülem is pedig: a tavaszi szünetben is, meg tegnap is, szerintem többet, mint a csoport nagy része. Lehet, hogy nem kéne csalódottnak lennem, mert biztos vagyok benne, hogy más tanárnál legalább 4-est kaptam volna. De, mégis csalódtam magamban.
Vajon az esküvő jó volt?

2 megjegyzés:

Faragó Eszter írta...

Abszolút megértelek, és átérzem a helyzetet. Sablonosan fog hangzani, és sok hónap kemény munkája után sikerült csak valamelyest elfogadnom, és eszerint gondolkodnom,de a jegy az nem számít. Max. ösztöndíj szempontjából. Sehova nem kell, nem nézi senki. Kis túlzással csak magadnak "bizonyítasz" vele. De Te tudod a legjobban, h mennyit tudsz...:)
(Bocs, filozofikus hangulatban vagyok.)
Ne légy csalódott, Te nagyo ügyes, okos lány vagy. Kitartást a továbbiakhoz!
Puszi!

borii írta...

hát, párszor megfordult már a fejemben, hogy ide való vagyok-e egyáltalán, de aztán eszembe jut, hogy másokhoz képest nem szólhatok semmit. és tényleg leginkább magamnak akarok bizonyítani,de olyankor mindig csalódom magamban, amikor valakie (aki itt történetesen egy tanár volt) nem azt a benyomást tudom kelteni, amilyet szeretnék. de ez csak az olyan önző, nagyravágyó, tolakodó, dicsekvő, törtető, karrierista dögök jellemzője, amilyen én nem szeretnék lenni.
egyébként nem minden állapotban mondom én ezt, és még ki is nevetem magam néha. most is. :)