2011. április 10., vasárnap

Szőkefiú szülinapja

Voltunk a Csanyikban, hogy megünnepeljük már ezt a Szőkefiút, ha már végre 18 lett. Nem volt ott mindenki, nyilván, hát miért is lett volna, de legközelebb meg én nem megyek, úgyhogy végül is mindegy. Aki ott volt, annak jó volt.
Az időjárást leginkább a szél, vagyis a SZÉL jellemezte, és nem azért, mert annyira a határon lettünk volna, hanem mert picit hűvösebb lett így. Arról nem is beszélve, hogy a tüzet sem volt künnyű meggyújtani, bár én erről lemaradtam, mert addig elmentünk Tikével lipityókázni. Amiről egyébként megállapítottuk, hogy utoljára kb. 2 éve játszottunk ilyet utoljára. Mire visszaértünk, lett tűz, aztán hozta mindenki a sütnivalóját. A legprofibb nyársa Pickpocketnak volt: kétágú, dupla teljesítményű. A szél meg könyörtelenül fújt minden irányba, úgyhogy senki nem úszta meg se az égett fapöszöket, se a füstadagot.

Reklámszünet
Itt egy gyors kérdés, minden vegyésztől, biológustól, vagy bárkitől aki tudja: ha a szén fekete, akkor az elégetett fa miért fehér (vagy a hamu miért szürke)? (A helyes megfejtők között kisorsolok egy köszönömöt.)

Next episode
Még mielőtt Herceggel már eljöttünk volna, gyorsan inni kellett vanília krémlikőrt, ami egyébként nagyon finom volt, de én nem szeretem a vaníliát. Ennek a csomagolása is megérne néhány szót, de annyira leírhatatlan, hosszas irodalmi fejtegetésekkel annyira kifejezhetetlen, hogy konkrétan spermium. Na, ezt jól megmondtam, de aki látta, az tudja, hogy igazat mondok. És tényleg vanílialikőr volt benne.
Na, ezért éri meg velünk ünnepelni.
Boldog 18-at Szőkefiú!

Nincsenek megjegyzések: