Ezek az olaszok...

Firenzében is, de Rómában is sok lovaskocsival lehet találkozni, de amikből még több van, az a négerfeketétől a cigánybarnáig terjedő színskála minden képviselője, akik főleg sálakat, karórkat, LouisVuitton(nak tűnő) táskákat és idióta dobálós játékot árulnak, nyilván illegálisan. Ezért ők úgy működnek, hogy vagy kezükben fogják a árut, vagy egy nagy rongyra pakolják ki, és kaméleonok módjára egyik szemükkel a vásárlót keresik, másik szemükben meg a kis radar folyamatosan pittyeg, és amint rendőrt lát, arrébbfutnak a hosszú lábaikkal. Nem csak ők illegálisak, hanem nyilván az áru sem eredeti, ráadásul csempészett, ezért ha a rendőr észreveszi, akkor a szegény ártatlan jószándékú vásárlónak is egy párszáz euróval többe kerül a vétel.

Azt hittem, Róma a modern Nyugat-Európa, fejlett közlekedéssel. Hát nem az.
1. Az autósok mennek mint a bolond: sávok nincsenek felfestve, az út annyi sávos, ahány autó éppen elfér rajta. Folyamatosan motorosok lavíroznak közöttük, hát hogy legyen így könnyű dolga a gyalogosnak? Sehogy - gondolná az ember. Pedig.
Itthon úgy szoktam közlekedni, hogy nem bízom én az autósban, megállok a zebránál, és ha látom, hogy megáll, villog a lámpával, vagy int hogy mehetek, hát megyek. Na az olaszoknál ez nem működik. A legjobb taktika az, ha vakon mész előre jó nagy lendülettel. Tök mindegy, hogy egyedül, társaságban, babakocsival, járókerettel... mindegy, csak menj! Abban a pillanatban, hogy a pillantásod találkozik a közeledő autó sofőrjével, ő ezt úgy fogja értékelni, hogy szabad utat adtál neki. Bolondok ezek, mondom.
2. A római metró épp olyan, ha nem rosszabb, mint a magyar. Csak két vonal van, az A és a B. Lenne nekik C metrójuk is, de azzal pont ugyanolyan ügyesen haladnak, mint nálunk a 4-es metróval. Évek óta paravánok csúfítják a városképet, és nem történik semmi.
A működő metrókocsik kábé ugyanolyanok, mint nálunk, azzal a különbséggel, hogy itt kékek, ott meg minden négyzetmillimétert beborítottak hatalmas graffittikkel. Különösebben szépnek nem nevezném.

Egyébként utolsó megjegyzés még annyi, hogy Olaszország gyönyörű. Főleg az a vidék, ahol az Alpok és a Pó-síkság találkozik. Mivel elég délen van, ilyenkor novemberben még tavaszi idő van: a sok örökzöld fa miatt nem is gondolnád, hogy mindjárt itt a karácsony. Persze nem csak a környezete ilyen szép, hanem az az ókori kultura, ami ott felhalmozódott, igazán lenyűgöző.