Szánalmas szenvedés

Van egy műsor, alapvetően amerikai, néhány éve Magyarországon is ment A nagy fogyás címmel, de nem néztem, mert embertelennek tartottam. Ma belefutottam egy adásba, az amerikaiba.
Új étrendet kapnak és egy edzésprogramot, amiket állítólag szakemberek állítanak össze. A versenyzők 100 kg fölött kezdenek, inkább 120-250 kg-val. Minden héten megmérik őket, megnézik hogy előző hetihez képest hány százalékot fogytak. A versenyzők pedig ettől boldogok vagy épp szomorúak.
Szegény tudatlan nézők nézők és versenyzők néha nem értik az új eredményt: "egész héten olyan keményen edzettem, és csak 1,5 kg-t fogytam?! mégis hogy lehet ez?"
Ez pedig nagyon rossz, az önbecsülését még tovább rombolják, pedig amúgy sem volt belőle túl sok.
A hibát ott követik el, hogy ilyen komplett programnál nem csak súlyt kell mérni, az hülyeség. Vannak már olyan "csodagépek", amik ellenállásméréssel, kis áram segítségével tömegarányokat határoz meg. Megmondja, hogy  szervezetben mennyi a zsír-, és izomtömeg, a víz mennyisége, miből mennyi lenne az ideális a nem és életkor függvényében.
Szóval szegény lány ott zokog a másfél kg minuszával a folyamatos edzés után, pedig lehet hogy fogyott akár 3 kg-t is, csak épp izmosabb lett.
Szánalmas egy műsor.