Az összes média tele van a két magyar hegymászó tragédiájával.
1. Szerintem ez az ember nem hős. Miért lenne? Van egy felesége és két pici gyereke, akiket fel kellett volna nevelnie. Szerintem ez nem hősiesség, hanem felelőtlenség.
2. Nem ítélem el, amiért ilyen csodálatos szenvedélynek élt. Ez az ember teljesen tisztában volt a veszéllyel, ami bármelyik pillanatban bekövetkezhet. Ez megtörténhetett volna bármelyik előző mászásánál is.
3. Ebben a történetben az egyetlen, akire fel tudok nézni, az Erőss felesége. Nyilatkozott a tévének, a rádiónak, és mindig fegyelmezett, higgadt, objektív volt. Nem véletlen persze, mivel ő is hegymászó. Ő is tudta, hogy milyen esélyek és lehetőségek vannak egy ilyen kalandban, és fel volt készülve rá, hogy a gyerekei apja talán nem jön vissza. A baj megtörtént, és ő nem omlott össze. Minden tiszteletem az övé.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése