A legutóbbi mémben volt egy kérdés arról, hogy arra az esetre vannak-e szokásaink vagy kabaláink, ha valaminek sikerülnie kell.
Ez most elég aktuális lett, ekkor jöttem rá, hogy van még egy ilyen szokásom: ha dolgozatról, zh-ról vagy vizsgáról van szó, akkor az összes tudásomat magammal viszem, vagyis hatalmas jegyzetkupacot és könyvhalmazt cipelek magammal egész nap. Akkor is, ha a feladatokhoz csak a saját buksimat használhatom, jegyzetet nem.
A magammal vitt kupac egyébként elég változó méretű. Tegnapelőtt írtunk elemi statisztikából, amitől tartottam, de röhejesen könnyű volt (ha csak el nem rontottam valami borzasztóan triviális dolgot). Ehhez a zh-hoz írott jegyzetet lehetett használni, de egyáltalán nem volt rá szükségem, ami ugye elég gyanús. Merthogy ha valami túl könnyú, az gyanús. Szóval erre a zh-ra, mindössze 4 kis lapnyi jegyzetet vittem magammal.
Ma mechanika zh-t írtunk, amire már elvittem az összes eddigi órai anyagot + a példatárat + az órai jegyzetfüzetemet + a valódi füzetemet + a gyakorlós füzetemet. És ezt cipeltem magammal egész nap, pedig egyáltalán nem használtam egyiket se. Egyébként ez a zh is könnyű volt, pedig tegnap még nagyon aggódtam, mert úgy éreztem, mintha mindent elfelejtettem volna, és pont olyan hülyének éreztem magam, mint amilyennek egy éve. Aztán a zh-ra visszakattant a kerék az agyamban, és amit tavaly 1-esre tudtam, azt szerintem most 5-ösre tudom. Apropó 5, az 5. feladat felettébb gyanús. Gyanúsabb, mint az első feladat, ami annyira könnyű volt, hogy konkrétan olyan általános iskola 7. osztályába való. De az 5. feladatban meg volt adva egy paraméter, ami a megoldáshoz nem kellett, mivel rögtön az első egyenletben kiesett. Felettébb gyanús.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése