Az elmúlt napokban olyasmik történek, mint pl.
- végre megkaptam az utolsó jegyemet is ebben a félévben, úgy 5 hétnyi várakozás után. Egyébként ötös, de itt nem is nagyon lehetett más.
- volt Operafesztivál Miskolcon, ami elég gyér volt, mert kevés volt a napközbeni program, és ami volt, azt a papíralapú kiadványban hibásan tüntették fel. Így például aki du. 6-ra elment a Szinva-teraszra megtekinteni egy rezesbandát, az szomorúan konstatálhatta, hogy az előadás 5-től volt a Pátria-közben. Amiben az a pláne, hogy még az együttesben szereplő zenészek is csak véletlenül tudták meg, hogy nem akkor és nem ott lesznek.
- az OpFeszt legpozitívabb mellékhatása, hogy a régi Kossuth mozi aljában, ebben az omladozó, roskadozó épületben megnyílt egy romkocsma. Én nem szeretem ezeket a helyeket, számomra nem adja át azt a remek hangulatot, ami miatt Budapest is a romkocsmák városa lett, de ennek az ötletnek ettől függetlenül nagyon is örülök.
- voltunk a Cornerben Luki koncertjén, ami szokásához híven nagyon jó volt, sőt, a végén az utolsó 2 számra még egy dobos srác is volt a színpadon, aki nekem nagyon tetszett. A helyet egyébként kicsit átalakították, lett egy szabadtéri színpad, amivel szemben egy galériázott közönségtér található, így gyakorlatilag az erkélyről néztük az előadást. A legjobb hely a színházban, máskor is ott fogunk ülni.
- az előző nagy kétségbeesés után, miszerint nekem való állást nem hirdetnek, jelentkeztem egy állásra az MTA-hoz. Nemrég kültem el a pályázatomat, úgyhogy még semmi visszajelzésem nincs róla, ráadásul nem is tökéletes az időzítése, ezért az is előfordulhat, hogy ők hajlandóak lennének engem választani új munkatársnak, én viszont mégis nemet modok a végén. De egy próbát megér. Legalább hallják a nevem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése