Üdvözlök minden kedves olvasót, akit még nem veszítettem el az elmúlt néhány hónap egyhangú témaválasztása miatt. Hálám jeléül visszatérek a normális "kerékvágásba", és a szokásos, különösebb érdeklődésre számot nem tartó témákat veszem elő.
Mesélek egy kicsit a rollerezésről, mert arról már nagyon régen írtam. Már lassan másfél éve közlekedünk rollerrel, amikor csak lehetőségünk van rá. Gyorsabb, mint gyalog, biztosanágosabb, mint biciklivel, fel lehet vele szállni tömegközlekedési eszközökre, és a munkatársak szemében nagyon menőnek lehet ezzel tűnni. A rollerezés az egyik legjobb agy-kikapcsoló sport lehetne, ha nem lennének az utakon gyalogosok. De sajnos vannak. Nem is lenne baj velük, ha szépen rendezetten közlekednének, csakhogy erre képtelenek. Mindenki más irányba, más sebességgel halad, és a járda szélességének random pontján tartózkodik. Rosszabb esetben kövér, van nála 6 szatyor, banyatankot húz maga után és még egy kutya is rohangál körülötte az 5 méteres póráz által kifeszített körön belül. Már ha van rajta póráz. Az emberekre is kéne.
Én mindig próbálok a járda jobb oldalán közlekedni. Gyalogosként is, rolleresként meg főleg. Ezt a gyalogosok jól láthatóan nem így érzik, ilyenkor vannak azok az esetek, amikor két ember láthatóan halad a frontális ütközés felé, de rájönnek, hogy ez egyiküknek sem lenne jó, ezért megpróbálnak kitérni. Jóesetben mindketten a saját koordinátarendszerük jobbja felé lép és áramvonalasan suhannak el egymás mellett. Rosszabb esetben egyirányba lépnek, majd gyorsan korrigálnak és hopp, megint szemben vannak. Ezt olyan 2-4 ismétlésszámmal játszák el, mire valamelyik határozottabbnak bizonyul, és hősiesen megmenti mindkettőjüket. Gyalogosan könnyű jobbra-balra lépkedni. Elárulom, rollerrel az ember tehetetlenebb. Nem kell ehhez nagy sebbességgel menni, mert jobbra-balra kormányozni egy 15 cm átmérőjű keréken álló helyzetben is hülyeség.
Mivel az embereknek a roller "ismeretlen", ezért ilyen helyzetekben én azt szoktam csinálni, hogy lassítok, és félreértelmezhetetlenül nyílegyenesen közlekedem, ezzel jelezvén azt, hogy ne ijedj meg, nem kell kapkodni, csak szépen lépj arrébb, és kerüljük ki egymást. Sajnos a gyalogosoknak a biztonságos követési táv érzetük teljesen más, mint amilyet én elvárnék tőlük. Gyalogosként nem baj, ha az utolsó fél méteren kerülöd ki a másikat, de rollerrel a manővert már másfél-2 méterrel hamarabb praktikus megkezdeni. A baj akkor van, amikor ezt a szembe jövő fél nem érti meg, túl sokáig vár, és amikor kellő távolságból úgy döntök, hogy oké, akkor én kerülök, akkkor persze magától elkezdi az utcai tesco-csárdást. 6 szatyorral. Ilyenkor még a fosztóképzős fizikus lány is megpróbálja gyorsan fejben megoldani a változó origóból induló bolyongási problémát, miközben arra is figyelni kell, hogy
- vannak-e még körülöttem más emberek, akiknek nem kéne nekimenni;
- van-e olyan hosszanti repedés, amin megfelelő szögben kell átvinnem a kereket ahhoz, hogy ne kapja meg és ne essek le róla;
- van-e olyan tereptárgy, ami miatt bizonyos irányokba nem közlekedhetek (pl. járdasíkból kiálló csatornafedél, macskaköves díszburkolat, lyuk, kutyakaki, stb.).
És ha az emeberekből még nem lenne elege az embernek, a hülye embereknez néha hülye kutyák tartoznak. Szerencsére, és számomra egészen meglepő módon a kutyák többnyire teljesen nyugodtak maradnak a guruló, hangos roller láttán. Van olyan kutya, amelyiket totál nem érdekli, van, amelyik ugat egyet-kettőt, van, amelyik azt hiszi, hogy játék, és kicsit szalad utána, és van, amelyiket tényleg bosszant, és megpróbál nekimenni. Tegnap volt az első, veszélyesebbnek mondható eset. Herceggel egymás mögött haladtunk, mindketten láttuk, hogy jön egy nő, mellette egy ilyen kis szőrös vakarcs. Herceg éppen elsuhant mellette, ez a kutyának láthatóan nem tetszett, és észrevette, hogy "ú!ottvanmégegy!" és elindult felém. Mivel láttam, hogy már Herceg rollere sem tetszett neki, én okosan lassítottam, de mikor láttam, hogy ez az állat az istennek se akar megállni, az utolsó pillanatban leugrottam a rollerről. Így aztán megmenekültünk mind a ketten, a kutya kapott a gazdájától egy lájtos ejnyebejnyét, én meg örültem, hogy nem repültem le a rolleremről, és életben hagytam egy ilyen dögöt.
A tegnapban egyébként az volt a legjobb, hogy végre valahára, ebben az evben először elmentünk futni. Biztos voltam benne, hogy az erőnlétem bőven nincs ott, ahol lennie kellene, ezért úgy döntöttem, bemelegítő alkalom lesz az egész, és az "1p futás + 1 perc séta" ismételgetés éppen elég lesz. 1 teljes órát töltöttünk kint, valamivel kevesebb, mint 30 lett a nettó futásidő, a többi séta, de nagyon nagyon örülök, hogy ezt minden nehézség nélkül tudtam teljesíteni. A végére már nagyon elfáradtam, és még ma is érzem a combomban, de én nagyon szeretem az izomlázat, mert olyankor tudom, hogy végre csináltam valamit. Tök jól kitaláltam azt is, hogy jövőhét szombaton menjünk el kirándulni, már annyira mehetnékem van, nem is bírok magammal. Menjünkmááááár.
4 megjegyzés:
A rolleres résszel könnyen tudok azonosulni, mivel bicajjal is ugyanezt kell minden esetben végigzongorázni még úgy is, hogy én nem a járdán közlekedem, hanem bicajúton (budai rakpart - ami sajnos szinte végig bringagyalog). Ahol csak tudom, kerülöm a bicajosok-gyalogosok potenciális keveredési helyzeteit, és inkább lemegyek a villamossínre, ott gyorsabb és biztonságosabb is.
Egyébként nagyon sok rolleresnél látom azt, hogy a gyorsaság/gyalogosok kerülése érdekében a bicikliutat veszik célba, ami nappal oké, de este nagyon veszélyes. Ugyanis eddig egy rollerest sem láttam, akinek lett volna lámpája, és többször volt olyan eset, hogy velem szembe jött egy kivilágítatlan ninja, és nem sokon múlt, hogy ne ütközzünk, mert sajnos egyáltalán nem láttam belőle semmit, ő pedig valamiért úgy gondolta, hogy majd úgyis észreveszem.
Szóval nem tudom, nektek van-e lámpátok, de nagyon tudom javasolni, sok kellemetlen helyzettől menthet meg :)
van lámpánk! :)
sötétben folytonosan világítóra szoktuk kapcsolni, ha meg ködös, esős idő van, akkor villogóra, hogy feltűnőbb legyen :)
sajnos az én lámpán nagyon kicsi, ezért arra, hogy magam előtt világítsam vele az utat, nem nagyon tudom használni, de a szembejövőknek jelzőfénynek tejesen jó :)
Pont ezt akartam írni én is, hogy sajna bringával is ugyanez a helyzet, bicikliúton. Sőt, nem csak emberek sétálgatnak a bicikliúton mert kedvük tartja, hanem vannak azért hülye bicajosok is, akik szerint az út bal oldalán illik haladni / elfoglalni teljes hozzában az egész bringautat hogy sehogy se tudd kikerülni és 2 km / h-val megy, nem indexel, rágyújt előttem (??????), és a többi. Rolleresként aztán pláne nehéz lehet a helyzet, mert az emberek még néha néha tisztában vannak azzal, hogy vannak biciklisek is, na de hogy rolleresek is legyenek, arra nem is gondolnak (én nem is láttam még se Szegeden se Miskolcon, Bp-n lehet másabb a helyzet :)), és mivel ők nem gondolnak arra, hogy rolleresek is lehetnek, gondolom kb minden egyes alkalmat megragadnak arra, hogy bosszankodjanak rajtatok / fel legyenek háborodva ha bármi nekik nem tetszőt csináltok (elsuhantok mellette, stbstb)
sajnos értelmezhetetlen a "hülye gyalogos" intézménye, kivéve a szép új világ rendszerét.. panaszkodni persze lehet, de őket hibáztatni teljességgel hiábavaló..
Megjegyzés küldése