Dehanemjó mééérkell? hülyegyerek

Ilyenkor többnyire utálom magam. Adnék magamnak egy nagy pofont és nem vígasztalnám meg magam.

Fisz"!

Jelentem, megtaláltam!

Mondjuk angolul kellett hozzá fogástáblázatot keresnem és egy olyan oldalt találtam, ami azt mondta, hogy thin whistle-höz és fife-hoz is van, de lényeg a lényeg: úgy van mint az F, csak félig kell befogni az 5. lyukat. Ezt én úgy nem szerettem sose, de mit van mit tenni, legalább mostmár ezt is tudom. És nekem volt igazam. Hahh!

Fife

Egy egész blog szólhatna arról, hogy hogy tanulok meg fájfozni, de most csak egy bejegyzés lesz róla. Úgy érzem, haladok ügyesen, már egészen megszokták az ujjaim a fogásokat. Elpanaszoltam Hercegnek, hogy milyen furcsa, hogy a hangok többségéhez le kell rakni a jobb kisujjam, aztán emlékeztetett arra, hogy fuvolán is éppen így kell. S tényleg, fel sem tűnt, hogy ott is a Disz-billentyűn támaszkodom.

Még mindig lehet sajnálni a szomszédokat, de már sokkal többször szólalnak meg szépen a hangok. Az viszont feltűnt, vagy legalábbis gyanús, hogy a kétvonalas Fisz mintha nem lenne egészen félhangnyira a G-től. Konkrétan alig észrevehető a különbség köztük. Pedig pont úgy fogom le, ahogy az a fogástáblázatban írva vagyon, és minden más lehetséges próbálkozás borzalmas hangot ad. Ejnye.

Egyébként a hangszer továbbra is hangos, ezen piano nincs, de legalább zenélés közben lehet hasizomra gyúrni. És nyilván úgy illik hogy előttem van mindhárom hangszer, és igazán zavaró, hogy ha a fife után a fuvolát fújom, akkor hirtelen nagyon vissza kell fognom magam, különben ez nem szól. A fuvolához egy halovány lehellet is elég.

Karácsony

Ez a bejegyzés is azzal kezdődik, hogy nem különösebben vagyok oda a karácsonyért, nekem ez a modern karácsony nem tetszik. Nekem a karácsony nem egyenlő az ajándékozással. Mondjuk mással se nagyon, idén leginkább a tölöttkáposztával. Szóval, lényeg a lényeg, hogy ez a karácsony kicsit más volt, mint a többi. Most már van még egy család, családom, akik bizony túlságosan is aranyosak hozzám, és rengeteg ajándékkal leptek meg. Mind mind csodaszép - bár itt most nem fogom felsorolni. Egy egész bejegyzésnyit tudnék róluk írni.

Van viszont egy különleges ajándék, ami a legnagyszerűbb az összes közül, ha szabad ilyet mondani. Hercegtől kaptam egy fife-ot, fájfot, harántfurulyát, no. Elég nehezen jöttem rá, hogy is kéne ezen játszani, de kezdek rájönni. Az anyaga pont olyan, mint a furulyámé. A tartása olyan, mint a fuvoláé. A fogása olyan, mint a furulyáé. Ha ugyanúgy fújom meg, ahogy a fuvolát, akkor tompán szól. Ugyanolyan technikával kell hát, mint a fuvolát, csak sokkal feszesebb hasizommal, ennek pedig az a következménye, hogy szépen szól, de _nagyon_ hangos. Hangzásában egyértelműen furulyára hasonlít. Szóval már volt egy furulyám (mondjuk abból 2 is volt) meg egy fuvolám, most meg kaptam egy összvért.

Még egy aprócska megjegyzés: tavaly kaptam egy plüssmacit Hercegtől. Idén az apukájától kaptam. Kíváncsi vagyok, jövőre miről fogok írni ilyenkor.

És még egy: az Anyukám karácsony örömére vett egy könyvet. Átadta, majd közölte, hogy nem baj, ha nem most olvasom el, mert ő még aznap neki akar kezdeni. Én meg majd nyáron... (akkor lesz időm legközelebb a szépirodalmra). De akkor legalább lesz mit olvasnom, ugyanis ezt a könyvet a kedvenc szerzőm írta.

Globalizáció

A buddhista gyerekeknek mikulásruhába öltöztetett elefánt osztogatott ajándékokat.

(íme.)

Csalódott

Csalódtam magamban. Nem tudom, hogy lehettem ennyire béna, de nem tudtam teljesíteni azt, amire igen is képes vagyok. Van még egy utolsó esélyem, de már nem merem hinni, hogy sikerül. Szomorú.

Karácsonyi ajándék

Engem úgy általában ez a karácsony dolog nem hat meg, és talán nincs semmi köze ahhoz, amit mondani akarok, de ma egy éve annak, hogy nem kell félnem a fájdalomtól, és igazán remekül telt ez az egy év, és egyrészt köszönöm Vicus apukájának, persze ugyanígy megköszönném bárki másnak is, de tényleg, köszönöm, jól vagyok.

Társaság

Tegnap megnéztük Herceggel és a szüleivel az Üvegtigris 3-at. Ez a film zseniális! Pedig elég nehéz egy nagysikerű filmből több részt csinálni, de ezt érdemes volt. Megnézném mégegyszer. Meg mégegyszer.

Osztálytalálkozó is volt ám tegnap. A fél osztály el is jött, viszonylag sokan voltunk. Lehetett rá számítani, hogy mindenki azzal fog beszélgetni, akivel suliban anno, de azért jó volt újra látni őket. Ért néhány pozitív csalódás is, ami kicsit meglepett, de nyilván nagyon örülök neki. Remélem lesz még ilyen, és akkor mások is eljönnek majd.

(Tücsinek üzenem hogy milyen vagy mert nem jöttél. Pedig azt mondtad, hogy jössz, és mondanám, hogy kifejezetten haragszom, de inkább csak megsértődtem, és úgysem mondok semmit, mert már megtanultam, hogy nem illik.)

Szorgalmi

Nem véletlen, hogy így hívják ezt az időszakot, ugyanis 56 nap* alatt 44 számonkérésem** volt (0,79).

*Nem számoltam bele a reghetet, az első tanítási hetet - amikor minden tárgy új volt és ezért nem írtunk semmiből - és az ősziszünetet.

**Ebben benne van minden zh (beugró és pót is), és szóbeli beszámoló.

Első jegy

Ott díszeleg az ötösöm állatrendszertan gyakból az indexemben! És nééégy kredit! (Csak összehasonlítás képpen: ez olyan, mint az orvosisoknak egy 7 -8 kreditás tárgy, kevés ér ennél többet.)

(Mondjuk nem is lesz sokkal több ötös idén az indexemben... :( )

Leg

A mai napban a

- legszebb: a ragyogóan kék Duna volt (sosem láttam még ennyire kéknek);

- legnagyszerűbb: a szövettan 4-esem;

- legizgalmasabb: lelkileg felkészülni a jövőheti 10 zéhára.

Versek

Furcsa dolog visszaolvasni a verseimet. A régebbieket többször visszaolvastam már, ismerem őket, azok nem olyan különlegesek. De az "újabbak", mondjuk az elmúlt fél-1 évből... mintha nem is én írtam volna őket. Mintha nem az én szavaim, soraim lennének. Szinte nem is emlékszem azokra a gondolatokra, helyzetekre, érzésekre; nehéz felidézni. Pedig én éreztem, én írtam.

Tél

Úgy szeretem az évszakváltást!

Smink nélkül

Megint rájöttem (ez évente kb háromszor megtörténik), hogy azért utálom kisminkelni magam, mert megőrülök, mire sikerül lemosnom magamról. Nemsokára hajam sem lesz, akkor legalább a szempilláimat nem kéne kidörzsölni a szempillaspirál-lemosás közben. Rúzst meg minek kenjek magamra, azt úgyis lenyalom.

Centi

Csütörtökön 10 centivel leszek szomorúbb.

Kellnekem

Nincs mit tenni, szerelmes vagyok a Metallica zenéjébe.

Péntek óta

Most úgy csinálok, mint aki ráér, úgyhogy írok egy kicsit.

Múlthét pénteken volt az Anyukám névnapja. Sütöttem neki zserbót (first try), és vittem egy szál sárgarózsát. Örült neki nagyon, és megdícsért, hogy remekül sikerült a sütim. Az azért jól esett, mikor azt mondta: korábban nem gondolta volna, hogy én valamikor majd értelmes dolgot is fogok művelni a konyhában. Aztán meg láss csodát.

Szombaton Hercegnél voltam, Catanoztunk, filmet néztünk, és az anyukája zsinált epres turmixot és vacsit.

Hétfőn 2 zh-t írtunk állatszervezettanon, pedig mindenki úgy tudta, csak egy lesz (erre a múlt órán külön többször is rákérdeztünk). Az elsőben ugyanaz volt a feladat, mint a múltkor, de nyilván senki sem nézte át, hiszen a szövettanra készültünk. Azért halvány rémképeimből sikerült felrajzolnom egy csótánypotroh-keresztmetszetet, de hogy jó-e... Utána meg visszakaptuk a múltkori zh-t, és azt hiszem, az nekem lett a legjobb, ugyanis a pluszpontokkal együtt 17 lett a 15-ből, amivel különösen meg vagyok elégedve. ÉS a rákgyomros zh is 11/15 lett, amire nem is gondoltam volna, úgyhogy abszolút pozitív csalódás volt.

Az esti moha-zuzmó zh-m viszont kész katasztrófa lett, majd valamikor mehetek javítani.

Mérföldkőhöz értem. Keddtől az MTA Kémiai Kutatóintézetében fogok TDK-zni/szakdolgozni. Génexpressziós-genetikaihibavizsgálós-gyógyszermetabolizációs-terápiás kutatás ez. Epilepszia, mesélj magadról!

Tartalomjegyzék

Ó ha lenne időm most írnék a múlthétről, az anyukám névnapjáról, a hétvégéről, Morris új betegeskedéséről, a jövőm titkáról, a jövőhétről és most inkább fáradt vagyok. Holnap 2 zh-m lesz. Majd a vizsgaidőszak után elmondom, mi van velem.

Új

Évek óta nézem a F1-et, és csak most tűnt fel, hogy a szerelőbrigád is visel sisakot.

Az egyetemen tanultam

-Mit csinálnak a denevérek a mikroban?

-Zenét hallgatnak.

/Növényszervezettan EA-n mondta a tanárunk/

Freetime

Itt az én időm és végrevégre tudok mesélni is kicsinyt.

A múlthét ultrafárasztó volt. Az első 5 zh-t az hiszem ügyesen megírtam. Aztán a 6. már nem sikerült úgy, ahogy az kellett volna, de majd szerdán megyek és megmutatom, hogy pedig mmilyen ügyesen tudom. Nagyon ijesztő volt a gondolat, ogy aznap lesz egy 7. zh is, de végül abból nem írtunk, az ma volt.

Ez a hét freedom és örömünnep, már csak a javítóra kell koncentrálni és utána lesz időm bármire tanulni. Szerdán pedig valami akcióféle lesz az Arena plázában. Úúúderossz kimondani, hogy shoppingolni/plázázi megyek. Blehh. Pedig.

A mai nap újdonsága, hogy úgy döntöttem, hazamegyek a hétvégére. Anyukám örül ennek, a Fiúm örül ennek, én örülök ennek, akkor csak hazamegyek már, nem? Szerencsére hétfőre nem kell túlságosan megerőltetnem majd magam, azt hiszem.

Egyébként elküldtem ma a fiút zöldségesbe, hogy vehetne pár darab almát, meg narancsot/mandarint, esetleg 1-2 szem kiwit. Találtam itthon 5 almát, 6 mandarint, egy doboznyi kiwit, éééés 2 kakaóscsigááát ^^ Az én Fiúm a legkedvesebb.

Most meg egyedül vagyok itthon, mert egyesek Satriani koncerten vannak...

Mindjárt

Mostmár mindjárt lesz időm írni ide is.

Ősziszünet

Holnap véget is ér a szünet, ami a többésgnek a jövőhetet jelenti. Igazán nem tiltakoznék, ha a jövő hét nekünk is szünet lenne még, mégis jobb mint zhhalmokat írni.

Gyorsan eltelt ez a pár nap. Kezdődött azzal, hogy múlthét pénteken este hazajöttem, miután a biofizika zh-t (remélem elég ügyesen) letudtam. Nagyon jó volt végre itthon lenni, és ilyenkor szokásomhoz híven, bár foglamam sincs miért, elkezdtem zabálni. Szerintem is teljesen irreális, de úgy tűnik, lehet 2 nap alatt 5 kilót hízni. (wtf?!) No azért a helyzet nem vészes, már visszament a poci a megfelelő helyére. ^^

A hét első fele inkább gyorsan, mintsem hatékonyan telt. Ellenben sikerült szereznem fekete garbót, amire már nagyon régen vágyom, és úgy tűnik, Anyának bejön ez a nélkülem vásárlós dolog, mert megint jól választott. :) A régi öveim már eléggé ramaty állapotban vannak, és kerestünk másikat, de egyik sem igazán nyerte el a tetszésemet. Aztán végül beállított egy teljesen egyszerű fekete bőrövvel, ami viszont tényleg tetszik, a csatja sem túl nagy, és ráadásul nem is lyukacsok vannak benne, hanem fogacskák. Csak nehéz levenni. De majd kicselezem, azt hiszem, már rájöttem a trükkjére.

Kb. szerdán sikerült magam először rendesebben is rávenni a tanulásra, de inkább csütörtökön és főleg pénteken meg szombaton. 6 zh az 6 zh. Még akkor is, ha a fiúm már pénteken is itthon volt és jó sok időt töltöttünk együtt a hétvégén, pedig mióta együtt lakunk, ez nem is szokásunk.

Péntek este Klazz koncerten voltunk a Művészetek házában. Na őket tényleg érdemes meghallgani. A Miskolci Szimfonikusokkal játszottak együtt. Klasszikus komolyzenei darabokat játszottak, csak épp egészen más, kicsit latinos, kicsit jazzes stílusban. Magamtól tuti nem mentem volna el meghallgatni őket, de az hiba lett volna. Amit nagyon sajnáltam, az az volt, hogy a színpadból szinte csak a 20 hegedűst láttuk és a karmester hátát, még észrevehető volt vagy 2 brácsás, 3 csellós (persze többen voltak), de a fúvósokból annyira nem láttam semmit, hogy a második félidőben vettem észre, hogy van fuvolista. Ami azért valljuk be, nem szép tőlem. A színpad lághátsó részében volt egy zongorista, akiből csak a zongora felhajtott részét láttam, mellette állt a nagybőgős. A bőgőnek csak a nyakát láttam, a műsor végén viszont már kikukucskált a bőgős is, aki pedig szerintem csúnya. De legalább milyen ügyesen játszik. Nem is tudtam, hogy a bőgőn rendes dalamokat is szoktak játszani, én azt hittem az kísérőhangszer. (Bocsánat minden bőgőstől...) Játszott még egy kongás is, aki fekete volt, és nagyon mosolygott, és néha táncolgatott is, az előadás végén a bonus trackben pedig még énekelt is és ezért nekem ő tetszett a legjobban. Volt még egy ütős, tamféléken játszott, de nem tudom hogy annak pontosan mi a neve, úgyhogy inkább nem mondok hülyeséget. Végül volt még egy egész dobfelszerelés hátul középen, amit csak akkor láttam, amikor szünetben a nézőtérre bejöttünk. Addig azt sem vettem észre, hogy ott van még valaki, de Boti mondta, hogy ő látott egy felemelt dovberőt, tehát ott kell lennie a hozzátartozó dobosnak is.

Remélem ha legközelebb itt járnak, akkor is el tudunk majd rá menni.

Szombaton hallgatózás volt, közben Catanoztunk és nem én nyertem, ami már csak azért is szörnyű, mert a Fiú nyert úgy, hogy ki-be rohangált és azt sem tudta sose, hogy éppen hol járunk. De hát nem tudtam mit tenni, a játék elején agyagom nem volt, aztán meg búza nem termett. Este volt még Corner, ami jó volt, csak úgy utálom, hogy valahogy mindig sikerül akkor menni, amikor aznap mosok hajat, és otthon meg szagolhatom a hajamon meg minden ruhámon a sok dohányos illatanyagait. És a hajam másnapra nagyrészt kiszellőzik, de hiába szeretnék felvenni egy ruhát a tegnapiak közül, mindegyikből dől a büdös.

Ma végre, úgy 3 év kihagyás után újra lovagoltam! Annyira jó volt. Az elején attól is tartottam, hogy fel fogok-e tudni szállni a lóra úgy, ahogy azt kell, de szerencsére minden gond nélkül ment. Aztán féltem attól, hogy annyira nem vagyok edzett, hogy a lábam nem fog majd tudni eléggé szorítani, de ezzel sem volt nagy gond. Az ügetés is ügyesen ment, bár kétségtelenül nem bírtam sokáig. De sokszor keveset menni jó volt. A végére persze már nagyon elfáradtam, azóta alig bírok ülni a fenekemen, annyira fáj. Akikkel a Tiszatónál voltunk, biztosan emlékeznek azokra a nagyszerű biciklikre, és a kééényelmes ülésükre. Na. Ez most valami olyasmi.

Amin nagyon meglepődtem, hogy a karom nagyon elfáradt. Aminek viszont örültem, hogy hajlamos vagyok elég görbén tartani magam, de a lovon teljesen természetes volt az egyenes hát. Ez kifejezetten jól esett, és örülök, hogy végre valami sporttól lesz izomlázam.

Holnap halottak napja, ami nem egy túl vidám dolog, de szerintem meg legyen mindenki boldog azért, hogy ismerhette azt az embert, akit ilyenkor szeretettel látogat meg és szép emlékekkel gondol.

Időérzék

Miért van az, hogy a szünet napjai mindig sokkal gyorsabban telnek, mint az egyetemi napok?

Gondolatmécses

A Nagymamám ma lenne 83 éves.

Nem is lehet már meglátogatni.

Figyelmeztetés

Vasútállomások dolgozóinak fokhagymát fogyasztani tilos! Az alliin nevű hatóanyaga antibakteriális hatású!

Hazafelé - Látványtár

1. Láttam 2 nagyon kövér nőt. Ez egyébként viszonylag általános manapság, de az egyiknek ránézésre a mozgás önmagában fizikai képtelenség, a másiknak a karja meg olyan vastag volt, hogy egy birkózó is megirigyelné a kerületét (bár a rajta lévő zsírt gondolom nem). Az előzőnek ellenben nagyon helyes kutyája volt.

2. A vonat ablakából elég nagy területet be lehetett látni az égből, és vagy 10-15 percen keresztük 6-8 repülőgépet is lehetett látni odafenn. Volt olyan, hogy egyszerre 6 gépet láttam egy szűk sávon belül, és mind kb. ugyanabba az irányba tartott.

3. A síkságban az a jó, hogy lehet látni a tűzvörös lemenő napot. Gyönyörű volt.

4. Már a busszal tartottam hazafelé, amikor az egyik megállóból a busz indulása előtt az út szélén állt 3 hasonló magasságú alak. Közülük ketten átszaladtak az úton: ekkor láttam, hogy egy lány és egy fiú voltak. Amikor elindult a busz, magamban így szóltam a harmadik alakhoz "Vigyázz fiúcska, át ne szaladj!" Aztán ahogy elhaladtunk az "fiúcska" mellett, kiderült, hogy ő bizony egy -arca alapján- kb. 70 éves bácsika volt. Majdnem.

Gazdaság és 40 Ft

Amint megírtam a gazdaságmenedzsment-zh-t, hazafelé tarva megtapasztaltam, hogy mi is volt az az éppencsak érthető dolog, amit tanultunk.

Volt 40 forintom. Itthon ellenben viszonylag kevés a kenyér, ma még vacsit kell adni a fiúnak és magamnak, és a holnapot este 7-ig túl kell élnem. Ezért úgy döntöttem, hogy bemegyek útközben egy boltba, és veszek olcsón egy szelet csokit. Bementem a SPAR-ba, amiről tudtam, hogy drága. A legolcsóbb csoki, és általában a legolcsóbb áru, amit találtam, 47 forint volt. Bementem a következő boltba, ahol első ránézésre 59 Ft a legolcsóbb, amit hirtelen találtam. A csokik 69 Ft-nál kezdődtek, de nekem még mindig csak 40 forintom volt. Aztán hirtelen észrevettem, hogy van "sajtos stangli" (értsd: kisméretű kifli, rajta apró sajtmorzsák), 39 Ft-ért! Mielőtt amellett döntöttem volna, megkérdeztem, hogy mennyibe kerül a zsemle, ami 3 rekeszben is tornyosult. Akkor eldőlt minden. 12 Ft volt egy zsemle. Tudtam venni hááármat. És maradt 5 Ft-om!

Ettől rettenetesen boldog lettem, és megértettem, hogy mi az értelme Gossen II. törvénye, miszerint -szabad fordításban- annál boldogabb vagyok, minél nagyobb hasznom van. Most tudok adni meglepetést a fiúmnak, és még holnap sem fogok éhenhalni! Megyek haza!

Igények

Reggel elment mellettem két lány, s az egyik így szólt: "Oúh, nem rendeltem kaját!"

És én ekkor az egyszeletkenyeres egyszeletfelvágottas szendvicsemre és az erre a hétre megmaradt 40 egész forintomra gondoltam.

Ugrikanyúlazakadályon

Wúhú wuhú, túléltem ezt a napot! Állatszervezettan gyakon a beszámolóra 4/5-öt kaptam, ami tök jó, mert kisebb mint egy, és mégsem karó! És enyém a 2. legjobb eredmény^^ az előző eti zh-ban is.

Mindenki milyen vidám volt, mikor arra gondoltunk, hogy a jövőhét hétfő ősziszünet, utánahétfő még mindig tanítási szünet, így csak 3 hét múlva lesz újra gyak. A tanárok persze nem örültek ennyire, úgyhogy a szünet utáni héten pénteken du. 4-re kell bemennünk és ott leszünk legalább 7-ig, valószínűbb hogy 8-ig, igény szerint akár este 10-ig. A rákok állítólag szépek. Szünet után fognak megérkezni, ha meg mégsem lesznek meg akkorra, akkor csótányt boncolunk majd. Azt nem tudom, hogy mekkora, miféle, de gondolom azon a naaagy amerikai félén lehet látni a dolgokat a legjobban.

Volt ma egy gomba zh is, amiben az volt a vicces, hogy volt fajfelismerés képről, de én a rövidke és alaposnak nem mondható készülésem során egyetlen képet sem néztem meg. Azért a hanghullámok erejét kihasználtam.

Végre itthon vagyok és jól is laktam, hétfőnként csak ilyenkor van időm enni. Most, hogy egy időre letudtam az állatszervezet- és -rendszertant, jól elpakoltam ezeket, úgyhogy rend lett az asztalon, és lehet készülni a holnapi fizkém beugróra.

Szombatok

Mióta elkezdődött a másodév, és eddig egyetlen szombatot töltöttem Miskolconotthon, tapasztalatból mondhatom, hogy ezek a napok legrosszabb estéket hozzák mindig.

Reggel felkelek korán, mert akkor tudok tanulni. Napközben persze jól elfáradok. Estére már nincs kedvem tanulni, egyedül unatkozom, semmihez nincs kedvem, csak a Fiúm hiányzik és megőrülök az egyedüllétben. Most is az egyetlen, ami megnyugtat, hogy mindjárt lehet menni aludni, és a vasárnapból valahogy csak eltelik az a 8-10 óra, amit várakozással töltök.

Hidd el hogy nem rosszból mondom neked el

Minden napod ugyanaz a monoton menet,

Az évek csak telnek, de nem repülnek,

A vágyaid veled együtt elmerülnek.

/Depresszió/

Hogy is legyen

A következő hetem...

- hétfő: állatszervezettan gyak mollusca és bivalvia beugró; növényrendszertan zh fák-cserjék.

- kedd: ideje foglalkozni a fizkém jegyzőkönyvvel

- péntek: állatrendszertan gyak szóbeli: gastropoda, bivalvia, chelicerata.

Az előző sor legutolsó szavát tisztázzuk. Leginkább azok fogják érteni, akik tényleg ismernek. Chelicerata = pókszabásúak. Igen, most is izzadok. Az elmúlt két hét legnagyobb élménye: képes vagyok leírni a szót. Nem remeg meg a kezem. Milyen lesz a szóbeli beszámolóm? Nem tudom. Képekről nem tudom felismerni. Élőben sírva rohanok ki. (Igen, ez megtörtént az előző órán.) Erről nehezen beszélek. A szót is nehéz kimondanom. Beszélnem kéne a tanárral erről, de ha a helyzetet elképzelem, már akkor is sírnom kell.

Túlélem. Csakazértis. Vagy a beszámoló után megyek a pszichiátriára. Valaki segítsen.

Sártúra

Volt nekünk szerdától péntekig nagyszerű terpgyakorlatunk a növényrendszertan gyakorlat keretében. Azt hittem, hogy 3 napi túrázásra megyek.

Szerdán 8-kor (kicsit később) indultunk. A cél Zalaegerszeg, pontosabban Botfa volt. Addig még megálltunk a Poloskavölgyben és egy Szépkilátó nevű helyen.

A Poloskavölgyben az volt a terv, hogy elindulunk felfelé, aztán majd kimegyünk valami útra és visszajövünk a buszhoz. Elindultunk, haladtunk úgy 10 métert, és megálltunk. Elkezdődött a gyakorlat: a hirtelen látótérbe kerülő fákat jól kitárgyaltuk. Elindultunk tovább, és kb. 5 méter után újra megálltunk, mert ismét rettenetesen fontos fajok kerültek elő. A tanárok azt mondták, hogy ez egy olyan 2-2ésfél órás blokk lesz. Ehhez képest több mint 3 óra múlva indultunk tovább, ez idő alatt pedig max 100 méterre távolodtunk el a busztól. Természetesen közben baromi hideg volt, majd meg fagytunk. Azt hiszem, azért nem sikerült a tervezett úton mennünk, mert az egyik tanárunk talált néhány gombát, amiről elkezdett beszélni, aztán mások is találtak gombát, azt is végig kellett tárgyalni, majd a tanárok úgy döntöttek, hogy elküldenek minket gombákat keresni 5-10 percre. Egy leengedett sorompónál álltunk meg, és arra pakoltuk ki a talált gombákat. Alig maradt rajta szabad hely, és nyilván mindegyikről végig kellett hallgatni, hogy az éppen milyen nemzetsébe tartozik, mi a jellegzetessége, és ehető-e. Ezután mentünk vissza a buszhoz.

Szépkilátónál csak enni lehetett, ez valami turistahely.

Ezután az egerszegi Tesco-nál álltunk meg. Mivel kellő mennyiségű gombát gyűjtöttünk, kitaláltuk, hogy legyen belőle közös vacsora: rántva és pörköltként. Ehhez vettünk alapanyagokat is, majd megkerestük a szálláshelyet.

Voltak 2-3-4-5 ágyas szobák, mi hármasban voltunk.

Fél 7 körül elkezdünk főzni, valamikor 9 körül/után már lett is kaja. A kezemen még mindig látszik, hogy én is pucoltam azt a 8 kiló krumplit, és vágtam azt a 3 tele kosárnyi rizikét amiből a vacsi lett. Konyhásnéni for fun!

este 10 után még átmentem a társalgóba ahhoz a néhány bolond emberhez, akik kitalálták, hogy az ottani sok matracból akadályokat építenek és azt tigrisbukfencben kell átugrani. Később lett a freestyle verseny, ott már mindegy volt az átugrás technikája. Volt 4 versenyzőnk, 2 fotósunk, és az 5 lány voltunk a zsűri. Volt egy abszolút győztesünk... :D

Kedden 9 körül volt indulás, nem mentünk messzire a busszal, de gyalog mentünk a szállásra. Na ez kemény volt. A távolság röhejesen kicsi volt, szerintem összesen volt vagy 10 km, de mégis du. 6-kor értünk a szállásra. A hétfői leírásból gondolhajátok, hogy nézett ki ez a -normál esetben mondjuk 3 órás- túra: erdős részen mentünk, és bár jó időnk volt, az előző napi esőzések miatt kellemesen sáros volt minden. Volt egy kb. 200 m-es szakasz, amit szerintem kb 1 óra alatt tettünk meg, mert minden szembejövő gombáról beszélgetnünk kellett. A túra végére mindenki elfáradt, de nem azért, mert nehéz lett volna a terep, ennél még egy miskolc-közeli bükki séta is megerőltetőbb, de ez a rettenetesen lassú tempó, sok egyhelyben ácsorgás és többiekrevárás nagyon megerőltette a talpainkat. Mire visszaérünk persze mindenki térdig sáros-mocskos volt.

Este megint lehetett enni gombát: a pörkölt azt hiszem lila pereszkéből készült, a rántott gomba pedig nagy őzlábgombából. Részemről mindkét nap lemondtam erről a vacsiról, mert egész hétvégén gombát ettem és annyi nekem elég volt. Egyébként állítólag nagyon finom lett.

Ma pedig fél 10 után indultunk el, a Balaton déli partján jöttünk, kitettünk útközben pár odavalósi embert, aztán elmentünk Csákvárra. Ott van egy tanösvény, azon fél 2 körül elindultunk, de max 1 km-t tettünk meg, amikor már vissza is fordultunk, mert 3 órakor akartunk onnan továbbjönni Pestre.

Hogy milyen is volt ez a 3 nap?

Azt hittem, megerőletőbb lesz, persze így is jó volt. Sőt, elég is. Jó, hogy csak 3 napos műsor volt.

Hétfőn fogunk zh-t írni fákból-cserjékből, 1 héttel később pedig a gombákból. Ehhez képest a fás rész nem volt erőltetett, a gombás viszont túl töményre sikerült. Gomba gomba gomba gomba bleeee.

Összefoglalva: hétfőig még kibírom, addig próbálok nem gondolni a gombákra, aztán ha azokon is túl leszek, már tényleg nem akarok több gombát látni.

Amikor a több kevesebb

Emlékeztek még erre?

Na akkor most felejtsétek el, szart sem ér.

Unalmas post

Kényszerposzt - nem tudom mit akarok írni, csak úgy kéne már.

Hazajöttem, ami jó, mert már 3 hete nem voltam itthon, és legközelebb 22-én jövök újra, akkor viszont nov. 1-ig vissza se megyek. Háhá.

Nehéz ez a félév. Még nagyon messze van a vége, de már most szégyellem magam, és csalódott vagyok, amiért a következő félévben fele annyi pénzt se fogok kapni, mint idén, pedig még azt sem tudom, hogy most mennyit fogok kapni.

A hétvégi tervem: holnapra megpróbálom kialudni magam, de legkésőbb 10-kor fel kell kelnem. A reggeli és az ebédszünetet leszámítva nem fogok felállni a papírjaim mellől egészen 5-ig. A hétfői állatszervezettan zh-ra kell készülnöm. 5-kor elkezdek készülődni, hogy 7-kor találkozhassak itthoniakkal, és elvegyüljünk a közönségben HMTM koncerten.

Vasárnap: még nem tudom mikor akarok kelni, vszínű 8 körül, jobb esetben 10, de délután 2-3-ig tuti nem fogom letenni a könyvet. Akkor is csak azért, hogy visszamenjünk Pestre.

Jövőhéten 3 napos növényrendszertani terepgyak valahol Zalaegerszeg környékén, utána héten 2 zh, azután 3 zh, utána szünet. Fáradt vagyok.

Kutatók éjszakája

Olyan buta vagyok, hogy elfelejtettem beszámolni a kutatók éjszakájáról, pedig néztünk zöld nyulat, meg virtuális térben gyógyítotuk a nemlétező repülési fóbiámat.

Season

Ezt még nekem is szoknom kell.

Nem találom azt a beállítást, hogy a blog címe középen legyen.

Profilváltás

Na végre van időm arra is, hogy így 1 hónappal az után, hogy beköszöntött az ősz, végre őszi blogot csináljak. Mindjárt neki is látok.

Autómentes nap

Ez volt ma. Nem látszott nagyon. Reggel gyalog mentem suiba (ma 2x tettem meg az utat oda-vissza gyalog, de ez nem fontos). A Soroksárin nem volt nagy dugó, és a Petőfi hídon is folyamatosan haladtak az autók. Még nem jártam a híd felénél, amikor elkezdtem számolni azokat a velem szembe jövő autókat, amikben 1-nél több ember ült. A híd 378 m hosszú, szerintem én kb. 200 m-en számolhattam, és legalább ennyi autó ment el mellettem. 31. Igen, ennyi, 31 autóban ültek 1-nél többen, de leginkább ketten.

Azon gondolkoztam, vajon hogy gondolkozhatnak az emberek, milyen érvekkel mennek gyalog/biciklivel/tömegközlekedéssel/autóval.

Pro

-Nagyon közel lakom a munkahelyemhez/iskolához, általában is gyalog/biciklivel járok, autóm nincs.

-Van autóm, de csak akkor használom, ha messzire kell menni, vagy valakit elviszek valahová.

-Nincs autóm, és elég messze lakom a munkahelyemtől/iskolától, mindig a tömegközlekedést használom.

-Általában autóval járok, de örülök az autómentes napnak, és egy évben egyszer ki lehet bírni, hogy ne az autó vigyen.

-Igaz, hogy most autóval vagyok, de nem egyedül utazom, hanem a környéken lakó 3 kollégával együtt.

-Olyan munkahelyen van, ahol rossz a tömegközlekedés, kevés járat megy arra, stb., kénytelen vagyok autóval járni.

-Kénytelen vagyok autóval közlekedni: ez a munkaeszközöm.

Kontra

-Mindig utóval járok, most sem vagyok hajlandó otthon hagyni. Akkor sem vagyok erre hajlandó, ha ma azok, akik magukkal viszik a jogosítványukat, ingyen utazhatnak a BKV-n.

-Túl nagy a picsám, a kocsiig is nehéz elvinni, nem hogy a megállóig.

-Nem érdekel az autómentes nap, más is beül a kocsiba, én miért ne ülhetnék?

-Inkább felkelek fél órával hamarabb, és állok a dugóban, de az autó akkor is kényelmesebb.

Na de majd most!

Pihenésképpen itt az ideje, hogy elmeséljem nektek a hetemet. Kilométernyi hosszú írás lesz.

Hétfő

Ébredés: reggel 7 óra. Teafőzés, szendvizskészítés, elkészülés, indulás - fél 8.

8.15-9.45: Bevezetés a biokémiába. Elviselhető, de nem túl izgalmas ízelítő-előadás. Óra után gyors kajálás.

10.15-14.10: Állatszervezettan 'A' gyakorlat. 2 tanárunk van: egyikünk az első félévben sejtbioszt tanított, másikuk a bevezetés az állattanba c tárgyban tanította a Molluscákat, ha jól emlékszem, valamint nála szóbeliztem. Az óra nem eddig tartott volna, de nem voltunk túl gyorsak a Paramecium sp. és a Blepharisma sp. mikroszkopikus vizsgálatában. Festékekkel és sejtmérgekkel kísérleteztünk egyébként - nagyon tetszett. A félév során: minden órán kisebb, beugró jellegű zh. Miből? Az adott órai anyagból. Talán az előzőből is... Több számonkérés is lesz (talán 5?) , szóban és írásban egyaránt. Ez az a tárgy lesz, amiből csalódás fog érni. Tudom, hogy nem leszek belőle 5-ös, de a 4-essel is nagyon csalódott lennék. Az egyik tankönyv nem jelent még meg, de a következő órára megtanulan, kb. 150 oldalnyi anyagot megkaptuk fénymásolva. Van még egy szövettan könyv, aminek az első 50 oldalát adták fel, de bízunk benne, hogy az nem a következő órára kell. Végülis a Poriferák csak álszövetesek, de a Cnidariáknak sincsenek olyan kifejlett szöveteik - szerintem. Mondjuk a Platyhelminteseknél már lenne értelme ezeket tárgyalni. Majd kiderül.

14.10-15.45: Állatszervezettan előadás. Korábban kezdődött, az első pár percről lemaradtam, pedig még negyed előtt odaértem. Az első előadást Sass tanárúr tartotta, de lesz óránk Zboray és Lőw tanárurakkal is. Tipikusan jegyzetelős óra, egyet sem érdemes kiagyni. Elég szigorú és magukat nagy tekintélyűnek tartó/tartató tanárok ők.

16.15-18.45 (19.00): Növényrendszertan 'A' gyakorlat. Tóth tanárúr, vagy ha tegezzük TóthZoli szimpatikusnak tűnik. Ő is mohász, várhatóan az a zh húzós lesz. Szerencsére abból kell megtanulni a legkevesebb fajt, mohákból-zuzmókból összesen kb. 70 van, az összes többi növénycsoportnál 90-120, vagy még ennél is több (kb. 320) fajt kell megtanulni. Az összes kb 800 faj lesz. Magyar név, latin név, jellemző élőhely: talaj, társulás. Állítólag az első zh-n sokan elvéreznek.

Végre haza lehetett jönni. Nagyon elfáradtam aznap. Volt egy kis kavar a másnapi(?) fizkém gyakkal kapcsolatosan, amiről végül kiderült, hogy nekünk csak a következő héten lesz az első alkalom (2 hetente van).

Kedd

Ébredés: a kimaradó fizkémgyaknak hála nem 7-kor, hanem fél 10 körül. Reggeli, készülődés, stb.

12.15-13.45: Analitikai kémia előadás. Szerintem nem ez lesz a kedvenc tantárgyam, de remélem, a tavalyi fizkémhez hasonlóan ezt az akadályt is át fogom ugrani. Ebből szerintem már reálisabban pályázom az 5-ösre, bár van hozzá gyakorlat is, ami nem laborban van, hanem puszta számolás az egész. Abból lesz 2 zh. Azért még külön vizsgázni is el kell menni. Nem adják könnyen. A gyak amúgy szintén kéthetente van, és ajövhéten lesz először, úgyhogy arról még nem tudok mit mondani. A zh-időpontot egyébként már megadták, és nyilván az előtte lévő gyakorlatról a 3 napos növényrendszertan terepgyak miatt a fél csoport hiányozni fog.

13.45-16.15: szünet - hazamehetek ebédelni.

16.15-19.30 (20.00): Állatrendszertan 'A' gyakorlat. A gyakvez ez szimpatikus fiatal srác. Az első órán játszottunk olyat, hogy mutatott vagy 15 képet, és fel kellett őket ismerni. A lapokat beszedte, de nevet nem kellett ráírni, szerencsére. 3 állatot teljes biztonsággal felismertem. Ezek voltak: kék meztelencsiga (nehéz volt: kék színű és nincs háza); zöld sáska (bár a fejét nem láttam az ábrát, beleolvadt a fűszál-háttérbe); katicabogár. Volt egy érdekes kép: én azt hittem, hogy egy hangya van rajta, és mögötte volt egy nagy fekete valami, gondoltam azt biztos megtalálta és el fogja vinni. (F@szt, 9-es.) A helyzet az, hogy ez egy nünüke volt, és az a nagy fekete izé mögötte a potroha volt. Hát, van még mit tanulnom. Egyébként az óra másik részében csigákat határoztunk, a házuk alapján. Belül már nem éltek. Jó óra volt, és a csoport is jó csapat.

20.00 körül: végre hazaértem. Vacsi, alvás.

Szerda

Ébredés: 7.00. Teafőzés, szenvicskészítés, készülés, indulás.

8.15-9.45: Állatrendszertan előadás. Az óra nagyon mesebeli, Jancsi és Juliska tartják (Farkas János, Török Júlia). Korábban Dózsa-Farkas Klára tanárnő tartotta, de mivel nyudíjba ment, idéntől TörökJuli vette át. Őszintén szólva én ennek örülök, mert ő egysejtűekkel foglalkozik, míg D-F Klára férges volt (Caenorhabditis elegansokkal, meg mindenféle televényférgekkel foglalkozik) és eléggé szigorúnak tűnt. Farkas tanárúr (ez túl Hermanos megszólítás, majd találok neki valami másik nevet) jó órákat tart - szerintem már az egész világot beutazta, rengeteget tud mesélni a különböző helyek "ínyenc" fogásairól (bogarak, férgek, stb.).

10.15-11.45: Növényrenszertan előadás. Egy Kalapos Tibor nevű férfi tartja. Kénytelen vagyok mindig a gombákra asszociálni róla. Pedig pázsifűfélékkel foglalkozik, azt hiszem. Róla még nem tudok sokat mesélni.

11.45-14.00: szünet - hazamegyek ebédelni.

14.00-15.30: Biológiai Fizika. Elég komikus figura tartja ezt az órát. Mikor beültem a terembe, még az előző órai tanár is ott volt, és anélkül, hogy ismertem volna, egészen biztosra vettem, hogy ő lesz a tanárunk. Kissé magas a hangja, az arca telt, olyan minta mindig vigyorogna. A bácsi szimpatikus, meg barátságos, csak kicsit sokat őőőzik, meg gyakran mondja határozottan, hogy "na!" - és a táblához lép, gondolkodik kicsit, megfordul, "ööö" és valahogy elkezdi az új gondolatot, vagy mégegyszer visszatér az előzőhöz. Egyelőre nem sok újat mondott nekem, pedig pénteken is volt óra. Ja igen, ez tipikusan az az óra lesz, amire bejárok, de végigsudokuzom. Amit a tábára írt, azt meg leírom.

Itt 16.15-17.45 lenne az analkém gyak, ami most még nemvolt.

Helyette hazajöttem, és Herceggel elmentünk bevásárolni a csütörtöki vendégségre.

Csütörtök

Ébredés: 6.55.

8.15-9.45: Növényszervezettan előadás. A tanár azzal kezdte az előadást, hogy az egekig fényezte megát, hogy milyen nagy és elismert tudományos alak ő - ebben mondjuk semmi kétségem, csak kicsit kellemetlen volt, mert ezzel azt is sugallta, hogy jobb, ha meg se szólalunk, mert úgysem úgy van, ahogy mi gondoljuk, és úgyse írsz 5-öst. Egyébként az órája teljesen jó hangulatú, gyakran dobja fel a hangulatot nagyszerű és kissé fárasztó viccekkel. Csak egy példa. A zh-ról és vizsgáról volt szó, és arról, hogy nem ülhetnek akárkik egymás mellé. Ezt azzal vezette be, hogy "Mivel növényekkel foglalkozom, szeretek ültetni."

10.15-12.45 (13.00): Növényszervezettan 'A' gyakorlat. Egy nő tartja az órát. Először nagyon szigorúnak tűnt, aztán később lazult a hangulat, és mostmár nagyobb bizalmam van benne. A kaprot és a borsót vizsgáltuk, néztük lupéval és mikroszkóp alatt. Virágképletet írtunk fel, és rengeteg latin szót, amit következő órára illene megtanulni, mivel az óra során ő gyakran azokat a kifejezéseket használja. És a legjobb, hogy abból a teremből pont rálátni az utcánkra. A házat nem látni, mert kanyarodik az utca, és a házak (pl. az unikumgyár) eltakarja.

12.45-16:00: szünet. Hazajöttem, bekevertem a palacsintatésztát, előkészítettem a leveles sütiket, közben Anyát instruáltam nyomtatás-ügyben. Majd siettem vissza.

16.00-16.45: Gazdaság és menedzsment. Ezt eddig egy férfi tartotta, 1 kötelező és 6 ajánlott irodalmat adott meg, természetesen mindet ő, vagy ő és a felesége írtak. Idéntől (nyugdíjazás miatt) egy nő tartja, aki ugyanazt a kötelező irodalmat adta meg, gondolom ugyanazt veszi át, mint az eddigiek voltak. Ez az az óra lesz, amire nem járok be, csak zh-t írni megyek. A nő nagyon monoton, mintha unná az egészet, teljesen kedvetlen, ez egyben lehangoló és rettenetesen unalmas.

Ezután hazajöttem, sütöttem palacsinát, aminek a mennyisége elmaradt a becsült értéktől, emiatt szomorú voltam, de megoldottuk. A leveles tésztából jó sok lett, szerencsére.

7 óra körül hazajött Herceg, fél 8-tól pedig folyamatosan érkeztek a vendégek. A pesti-miskolciaknak tartottunk lakásnézőt, 12-en voltunk. 5 székünk van. Nem volt gond. Remélem, mindenki jól érezte magát, örültem, hogy ilyen sokan eljöttek. Miután az utolsó emberek is elmentek, elkészültünk és aludtunk hamar.

Péntek

Ébredés: 6.55. Indulás előtt elköszöntem Hercegtől, aki hétvégére hazautazott.

8.15-9.45: Biokolloidok és nanostruktúrák. Szimpatikus férfi tart szimpatikus témából érdekes órát. Kicsit mást vártam, azt hittem, hogy megismerjük pl. a szervezet és élővilág legfontosabb fehérjéit, valójában azonban ez a tárgy sokkal közelebb áll a fizikai kémiához. Az első óra tetszett, és várom a többit is.

10.15-11.45: Természetes szénvegyületek. Ez gyakorlatilag a tavalyi szerves kémia folytatása -a tanárunk is ugyanaz. Az órák stílusa, menete, jegyzete mind ugyanolyan. Szerettem a szervest, remélem most sem gondolom majd meg magam.

11.45-14.00: szünet, eléggé rohangálós. Elindultam hazafelé, útközben bementem egy papírboltba, szereztem füzeteket. Hazajöttem, átpakoltam a táskám tartalmát és indultam is vissza, mert 1 órakor találkoztam csoporttársaimmal az egyetemen. Előtte még gyorsan szereztem egy szövettan könyvet egy másik csoporttársamnak, utána pedig a többiekkel mentünk a fénymásolószalonba, hogy legyen miből tanulnunk hétfőre. Szerencsére meglett minden, a hiányzó tizenvalahány oldalt is utólag megszereztük.

14.00-15.30: BiolFiz - erről nincs több mesélnivalóm. ld. szerda.

Ezután hazajöttem, átjött Tündi, odaadtam neki a könyvet, beszélgettünk egy órát, aztán ő hazament, én ettem, és nekiláttam tanulni.

Ma este 21.51-kor fejeztem be a tanulást első körben: átnéztem az anatómiai praktikum kimásolt kb. 150 oldalát, a külön kijelölt képeket, a szövettan első összefoglaló 50 oldalát és a növényrendszertan gyakra feladott alap társulás-típusokat. Közben pedig aludtam összességében kb. 9 órát, volt időm boltba menni kenyérért, enni, mosni, hajatmosni és kapcsolatot tartani. És íme, most időm volt írni is.

Holnap 10-re megyek tanítani, aztán átnézem még ezt mégegyszer, délután pedig hazajön Herceg, és megölelem jól.

Késő késő késő

Napok óta nem olvastam blogokat, nem írtam ide, pedig írnék én, mert sokminden történt, de most nincs időm. Bocsánat.

Így a Pest

Épp itt az ideje hogy írjak, merthogy csudisok dolog törpénik mostanában.

Végre úgy néz ki, minden szükséges dolog bekerült a lakásba. Van még pár dolog, amit otthonról hozunk, na meg a szeptember végén érkező asztal, de én már akkor is kényelmesen érzem magam. Szeretek itt lakni.

Már főztem is, csuda ügyeseket! Volt macsanka, túrógombóc és tojásos nokedli. Tegnap vacsira Herceg csinált vajban sült majorannás virslit, ami olyan finom volt, hogy hűdehűha! Szeretek így együtt lenni.

Hercegnek ezen a héten elkezdődött a suli, ami óraszámot tekintve elég laza. Nekem egy kicsit átalakult az órarendem, de időbeosztásban csak egy aprócska változás lett, mostmár csütörtökön is 5-ig leszek. H-P: 8-19, 8-20, 8-18, 8-17, 8-16. Gyönyörű, nem?

Tegnap voltunk Morrisnons'1-ben. Nem is tudtam, hogy ilyen van, én eddig csak a M's 2-ről hallottam. A belsejük egészen hasonló. Egyébiránt pedig azért mentünk, mert játszott a Csábesz és a Stylow, és mivel mindkettőben Herceg egyik szaktársa dobol, megnéztük, hogy zenél. Jó koncertek voltak, ügyesen játszottak. Bővebb vélemények:

Csábesz: a basszusgitár gyönyörű, a baszeros nagyon csúnya. Az énekes nagyo aranyos a nagy göndör hajával és a hangja is szimpatikus. Éretlen cseresznye színű gitárja van. A másik gitáros szintén aranyos fejű, ügyesen játszott. Attinak pedig gyönyörű fehér dobfelszerelése van.

Stylow: az énekes a Szeress Most c. sorozat Olivérje. Mc jellegű, rap-szerű, nem tudom igazából, de jó. Ehhez a zenéhez illik. Van ebben a zenekarban szaxofon is, ami remekül illik ide, nekem nagyon tetszett. Egyébként, ha a megérzésem nem csal, ez a srác szintén abban a sorozatban játszott, ő volt Lőrinc, később a Cool TV műsorvezetője volt, de nem tudom, az a műsor van-e még. A basszusgitár itt is tetszett, szép kék volt, elég különleges, még nem láttam ilyet. Sajnos nem lehetett őt túl jól hallani. A gitáros arcra nem nagyon tetszett, a zenéjéről pedig semmit nem tudok mondani, ugyanis annyira halk volt a gitárja, hogy hiába néztem a kezét, a fülem nem hallotta a szólamát. Dob: ld. előbb.

Kicsit beteg vagyok már bő egy hete, és mostanában gyakran "pattog a fülem", minden lélegzetvételnél máshogy mozdul a dobhártyám és nagyon tompán hallok, azt sem tudom megítélni, milyen hangerővel beszélek. Tegnap is volt ilyen, a koncerten is, elég kellemetlen volt, de kibírtam azért. Ma még nem volt ilyen, úgyhogy eddig jó.

Történt még, hogy elkezdtem tanítani. Tegnap és ma is voltam, bioszból segítek neki, főleg genetikában. Szerencsére nem buta lány, úgyhogy tetszik ez a tanítósdi. Csak októberig fogom tanítani, remélem addig rá fogok érni. Mondtam már, milyen sűrű órarendem lett?

Ma jönnek az első vendégek (kolis ismerőseim), akikkel lakást avatunk.

Holnap este hazautazunk, vasárnap jövünk, és hétfőn én is kezdek. Reggel, 8-kor, álmosan.

NewLife - Let's Start

Íme egy törpénet arról, hogy Micimackó és Malacka megérkezik a Százholdas Pagonyba beköltöztünk.

Történt hát, hogy szerda reggel elindultunk tőlünk. A liftbe is nehezen tudtunk beszállni, főleg az én hatalmas egyik táskám miatt. Volt mégegy. Meg még egy hátizsák. Amit főleg táskák és cipők töltöttek ki. Én nem szoktam elismerni, sőt büszke vagyok arra, hogy nem érdekelnek ezek a dolgok, de a cuccaim mennyiségéből ítélve úgy látszik, tényleg, ilyenkor is lányból vagyok.

Időben érkezett a vonat, nem görbült/tört el a sín, nem szakadt le felsővezeték, és nem esett nagy eső/hó. Még bérletet kellett vennünk, aztán egyenesen ide jöttünk.

Kb. 4-5 órába telt, hogy minden a helyére kerüljön. Azt kell mondjam, remekül berendezkedtünk.

Az első vendégünk az internetszerelő volt, aki hősiesen megküzdött az eldugott, elrejtett, rossz helyre húzott kábelekkel, és varázsolt nekünk netet. Megköszöntük szépen, és örültünk, hogy újra az élő világban vagyunk.

Este 7 órakor úgy döntöttünk, hogy nézzük meg a legközelebbi Tescot, ami kb. 4 villamosmegállónyira van innen. Még egyikünk sem tapasztalta meg a "nagy bevásárlást". A Tesco nagy. Nagyon nagy. Kijöttünk az épületből: Herceg hátán a nagy utazóhátizsákja, színig tele pakolva; az én hátamon a sulis hátizsákom. Boti kezében 6*2liter ásványvíz. Nekem egyik kezemben edény, a másikban vécépapír. A villamos már nem jár. Legalábbis az, amelyik abban a megállóban megáll, úgyhogy sétálnunk kellett szerintem valamivel kevesebb, mint 1 km-t, ahol hirtelen pont jött egy megfelelő villamos. Onnantól már ügyesen hazajöttünk, de addigra már közel 10 óra lett.

Vettünk áfonyás Voilá pezsgőt és egy tábla Bársony nevezetű szedres Boci csokit, amivel jól megünnepeltük, hogy végre beköltöztünk, és ezzel elkezdődött valami új.

Mindketten nagyon jól aludtunk, szerintem nagyon otthonos a lakásunk, szeretek itt lenni. A reggeli készülődés után elmentünk az IKEA-ba, ott jól szétnézünk, vettünk 1-2 konyhába való dolgot, aztán beebédeltünk hotdoggal.

Ezután elmentünk a Retz bútorboltba, majd a Möbelix-be, íróasztalt keresni. Utóbbiban találtunk is megfelelőt, de sajnos elfogyott, csak rendelésre lehet már kapni. Megrendeltük, szeptember vége felé érkezik meg - elvileg. A Möbelixben találtunk csudijó poharakat is, de mikor hazaértünk, észrevettük, hogy az egyik hosszában végig van repedve, úgyhogy míg én itt írogatok, Herceg a poharat viszi vissza. Remélem, kicserélik.

A következő napokban még feltétlenül be kell szereznünk néhány többé-kevésbé apró, de fontos tárgyat, úgyhogy a rendezkedésnek még nincs vége, de már lehet jönni háztűznézőbe is akár.

Ígérem, hamarosan felteszek néhány fényképet facebookra, majd ott nézegessetek. :)

HermanHero

Ezek a fiúk a legjobbak a világon! És az én fiúm is ott állt a színpadon! Olyan jó Őt ott látni. Pláne amikor a barátaival zenél. Meg amikor ez a sok összevissza zenekedvelés és hangszernyúzás képes eggyé válni, hát az valami nagyszerű.

Talán kicsit elfogult vagyok, de az én díjazásom során ők lettek a nyertesek:

• legjobb eredeti dal: One
• legjobb feldolgozás: Tribute
• a legszebben szólt: Bye-Bye Blues
• amit eddig nem tudtam, hogy tetszik: Crazy Mama
• legjobb pillanatok: látni Herceget és Tamást egy színpadon együtt zenélni, főleg, mikor egymásra mosolyognak.

Örültem ám, hogy milyen sokan eljöttek, de még így is hiányoltam jó pár embert. Már csak azért is, mert nagyon erős a gyanúm, hogy sem vasárnap, sem hétfőn nem fogom látni egyiküket sem, és rossz lesz úgy menni hosszabb időre, hogy már most is több mint 2 hét telt el a legutóbbi találkozás óta. Most valahogy semmi nem akadályozhat meg abban, hogy várjam a szerdát, és ami utána van.

Beteg

Most olyan betegecske vagyok, vagy 3 napja fáj a torkom, mostmár a fejem is nehéz, ha ez így megy tovább, szombaton sehová sem tudok menni. Még ezt a ma estét kibírom.

NewLife

Hónapok óta gondolkozunk már ezen, tervezgetjük, beszélgetünk róla, intézgetjük, és most bő egy hét múlva elkezdődik. Eddig messzinek tűnt a 22-e, mostmár a múlt, és látóhatáron belülre került a tényleges költözés. Igen, 3 nappal megelőzzük a tervünket. Rohamosan közeledik a jövőhét szerda, és elkezdődik az életem egy másik szakasza.

Hogy milyen lesz?

Kíváncsian várom. Nem félek. Úgy készülök, a következő pár hónap, lesz életem egyik legnagyobb kihívását jelentő időszaka lesz. A tanulást nem hanyagolhatom egy percig sem, nem engedhetem meg magamnak, hogy rosszabbul teljesítsek, mint eddig, vagy elveszítsem a kapaszkodókat felfelé. Bízom benne, hogy legalább lelkiekben segíteni fog, hogy minden nap Herceghez megyek majd haza, a mi közös lakásunkba, és együtt kell gondoskodnunk magunkról. Úgy készülök, hogy nagyon ritkán jövök majd haza, lehet, hogy legközelebb csak a választásokra jövök októberben, utána meg az őszi szünetemben. Eddig 4 hét volt a leghosszabb idő, amit Pesten töltöttem egyfolytában. A végét már nagyon nehezen bírtam. Remélem, hogy Herceggel nem lesz olyan végeláthatatlan ennyi idő, és feledtetni tudja kicsit, hogyha már nagyon hiányzik az Anyukám, és az itteni barátaim társasága.

Úgy várom már.

WombatSzombat

A ToDoList-em 3. pontja abszolút jól sikerült, és most épp a negyediken dolgozom. Pedig nem is vagyok ács. Vagy mondjuk vízvezetékszerelő. Miket beszélek? Dolgozom^4. Jeez.

WombatSzombat. Ez volt tegnap. Voltunk sokan lányok, meg néhány kósza fiú. Javarészt beszélgetések, iszogatások és nevetések voltak, szalonnasütéssel megfűszerezve. Égett az abszint is, ha nagy nehezen meggyulladt. Ez egyébként a BorkaPeti-köszöntés része volt, éjfélkor. Aztán olyan 1 óra körül punnyadt be a társaság, 5-en maradtunk ott éjszakára. Fél 5 tájban döntöttünk úgy Ágival, hogy szívesen beszélgetnénk még, de valamit aludni is kéne.

Délelőtt már nagyon örültem, amikor hazaértem és vízhez jutottam, mert kissé ki voltam száradva. Azóta élek, virulok, várok.

To Do List

- aludni

- túlélni

- vidámni

- kibírni

- ölelni

Poet

Most nem töröltem ki.

Nagyon különös. Furcsa világ ez. Van egy érzés, amiről szeretnék írni, és közben olyan szavak, szófordulatok, kifejezések, szóösszetételek jutnak az eszembe, ami egy egészen más témához tartoznak. Azt hiszem, hamarosan abból is új rímsor születik. Még nem merek írni róla.

Engem is nyomaszt ez belülről. Bár vége lenne már. Bár vége lenne.

Babakocsi

2 babakocsis esetet láttam ma a busz ablakából.

Ad 1. Papa, mama. Papa tolja a kocsit. Kocsiban gyerek, olyan járó-beszélő korú. A hely felét foglalja el, a másik oldalon egy számítógépházat ölelget.

Ad 2. Fiatal, sovány nő, nagy táskával a vállán, körülötte kb. 3 gyerek, olyan 8-12 év körüliek. Szintén babakocsi, benne egy 1 évesnél nem idősebb gyerkőc. A nő úgy dőlt rá a babakocsira, mintha lerobbant autót tolt volna.

Egyébként mindkét család a "strandról jött".

Wááh

Nem akarom megtudni, mekkora ijedtséget éltem volna át, ha evés előtt nem szedem ketté a barackot - egy baromi nagy, ronda bogár volt benne! Még csak nem is kukac. Bár már akkor sem ettem volna meg. De fúúúúj, nagy fekete teste és kicsi piros feje volt, és hiába engedtem rá a vizet, nem akart megfulladni. De azt hiszem, sikerült a lefolyóba taszítani...

NoPoet

Hosszú némaság után megint írtam egy verset. Aztán kitöröltem.

Alvás előtt

A szobám ajtaja zárva volt, az alblakom nyitva, előtte a függöny behúzva, égett a villany. Gondoltam, ideje aludni. Felnézek a plafonra: egy csomó bogár bóklászik a lámba körül. Szemerkélő eső pattogása hallatszik az ablaknál: kívülről pattognak a bogarak az ablakra. Belül is van még pár, a függönyön is. egy lepke pihen magasan a falon. Pont fölöttem.

19, 20, aki bújt, bújt, aki nem...

Csütörtök reggel a Búza téren találkoztunk a lányokkal, hogy elmenjünk Tikéhez, ezúttal az ő szülinapját megünnepelni. Szerencsére mindenki időben ott volt, nem késtük le a buszt. Nem is tévedtünk el, ott szálltunk le, ahol kellett, Tike már várt ránk.

Kapott ám ajándékokat is: fülbevalót, meg valami szép nagy gyöngyből készült virágos hajgumit, egy selyemsálat, egy g.Esztike nevű csokit, meg még néhány csokit.

Bementünk, lepakoltunk, csináltunk fazékban limonádét, aztán kipakoltunk a kertbe, és nekiláttunk előkészíteni a saslikot. Mikor már a tűz fölött pihengettek, páran rávetettük magunkat azokra az újságokra, pontosabban a rejtvény részükre, amik a tűzgyújtáshoz kellettek volna. Utána jött a rajzolós rész: voltak szép nagy zöld műanyag poharak, mindenkinek rajzoltam rá valamit. Később jutott eszembe, hogy szerintem Veréb pohara nem került a kezembe, úgyhogy ne haragudj, Veréb, ha Neked nem rajzoltam semmit.

Hamarosan megérkezett Noémi is. Azt hiszem, most jókislány voltam, de igazán, még neki is rajzoltam. Még mosolyogtam is rá. Tényleg.

Olyan 2 óra körül kész lett a kaja, ettünk, jóllaktunk, utána még megvártuk, hogy a maradék is elkészüljön. Majd kicsit összepakoltunk, bementünk a házba, és nekiláttunk JungleSpeedezni. Nem mindenki ismerte a szabályokat, de mindenki azonnal megszerette. Sosem volt még ilyen, úgyhogy muszáj vagyok eldicsekedni vele, hogy én annyira ügyes voltam, hogy kb. 2 órán keresztül játszottunk, 2-szer lettem 2., az összes többi alkalommal én nyertem. (Aztuán kezdtem második lenni, hogy Noéminek haza kellett mennie, és én önfeláldozó módon átvettem a lapjait. Később Veréb a helyére ült, onnantól kezdve lapgyűjtögető életmódot folytatott. Ebben nincs semmi gyanús, ugye?)

Vic és Tücsök is hamarabb hazamentek, Szaszy, Veréb és én 5-kor jöttünk el. Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget nevettünk, és nagyon bízom benne, hogy Tike is igazán jól érezte magát a saját szülinapján. Egy év múlva megint lesz egy nap, amikor még évekre ugyanannyi idősek lehetünk. Boldog szülinapot, Tike!

18, 19...

Az úgy kezdődött, hogy szerdán éjfélkor kaptam az első köszöntést. A következőt reggel, Anyától. Not.

Ez az egész szülinap, ami az évnek mindössze egyetlen napját jelenti - álatalában-, az nálam 3 naposra sikerült. Még csak nem is egymás utáni 3 napra. Egyelőre.

Az első szülinapi ajándékomat még júliusban kaptam meg, kb. 3 héttel a szülinapom előtt. Biciklis felszereléseket kaptam, amit azóta már egész jól be is járattunk. Azért kapta meg korábban, mert h most kaptam volna meg, akkor már nem is lett volna időm használni. Ebbe az ajándékba Tsaba keze is belenyúlt, akinek szintén köszönöm szépen.

Néhány nappal a szülinapom előtt még Nagymamám is elküldte a maga ajándékát. Az volt a furcsa, hogy kedden Anyával együtt én is meglátogattam őt, de akkor szó sem esett a neves alkalomról.

10-én, kedden megtartottuk az előszülinapomat, ez volt a családi ünneplés napja. Délután Herceggel járkáltunk a városban, aztán nem az lett ami, de végül kaptam egy könyvet, aminek nagyon örülök, mert szép a borítója és van benne kb. 400 oldalnyi betű, amivel legalább 1-2 napra le lehet kötni a figyelmem. A címe Északi fény, bár ez a borítón alig látszik, mivel a belőle készült film címét (Az arany iránytű) emelték ki. Már alig várom, hogy elolvassam, de még egy 600 oldalas könyvből van kb. 150 elolvasatlan oldalam.

Este Anyával és Herceggel a Népkerti Vígadóban vacsoráztunk. Mindannyian ugyanazt ettük: egy nagy tál salátát joghurtos-kapros, enyhén olívaolajos öntettel, rajta grillezett szárnyashús-csíkokkal. A saláta főleg uborkából és paradicsomból állt, de volt benne néhány darabka paprika is, a tál szélén 2 féle salátalevél, sárgarépa és uborka szeletek díszelegtek. Csudafinom volt. Itt is furcsa: egyszer sem hangzott el aznap, vagy legalábbis vacsi közben, hogy ez a nagy felhajtás az épp a saját szülinapom miatt lenne.

Másnap, szerdán éjfélkor kaptam az első köszöntést. A következőt reggel, Anyától. A nap folyamán fészbúkon meg sms-ekben kaptam pár üdvözletet, itt is köszi mindenkinek.

Délután találkoztunk a barátaimmal, hogy kimenjünk Tapolcára. Még a találkozáskor kaptam ajándékot: egy csiptetős lámpát, ami remélem remek szolgálatot tesz majd az albéreltünkben. Kaptam továbbá csokit is. Köszönöm ezt is.

Oda busszal mentünk, hogy ne fáradjunk el nagyon, méghozzá azért, hogy végig tudjunk menni egy kb. 2-3 órás túraútvonalon, ami a diósgyőri várhoz vitt volna. Csakhogy úgy alakult, hogy

• páran bobozni akartak, őket megvártuk
• aztán az emberek kitalálták, hogy éhesek, úgyhogy elmentünk a büfékhez, ki lángost, ki palacsintát, ki sültkrumplit evett, páran aztán jégkrémeztek

Végre elindultunk volna, amikor Veréb és Dani úgy döntöttek, hogy nem jönnek, nincs kedvük gyalogolni sokat. Így nélkülük mentünk tovább.

Ekkor Simi közölte, hogy dehát ő tudja merre kell menni, sokat biciklizett arra. Tényleg tudott egy utat, de az nem az volt, amire mi Herceggel gondoltunk, így nem is Diósgyőrbe jutottunk, hanem Komlóstetőre, onnan az Újgyőri főtérre, onnan pedig elmentünk a Fontanába, ahol aztán Vicc, Tike, Herceg és én biliárdoztunk, míg a többiek elnylogatták a turmixaikat.

Ezután már elköszöntünk, volt aki gyalog ment tovább, mi Herceggel busszal mentünk, a maradék is busszal ment, de a másik irányba. Másnap újra találkoztunk, de csak mi, lányok.

Otthon még anya várt azzal a meglepetéssel, hogy bement a városba, bár ennek több oka is volt, de az eredményére én sem számítottam: vett egy botmixert. Nagyon hülye alakja van, de legalább lehet vele csinálni turmixot, amit eddig itthon nem lehetett. Ez is jó lesz az albérletbe.

A szülinapomnak azt hiszem, itt még nincs egészen vége, mert a jövőhéten - terveink szerint - kapok még néhány ruhát is, amit gondolom a szülinapomhoz számíthatok.

Jeee...Ö!

Csak a pénteki napon voltam kinn az idei GyárFeszten. Előtte, olyan fél5 körül hirtelen vihar kerekedett. Villámlott, de nem csak egy-egy villanás volt, hanem szinte folyamatosan fénylett valahol az ég. Nagyon erős szél fújt. Tépte a fák ágait, akik leszálltak az érkező buszokról, és esernyőt akartak nyitni, esélyük sem volt. Az erkélyünkön állt a víz, és az erkélyajtó és ablakok kívülről is csurom vizesek voltak. Ha nyitva lett volna az ajtó, a benti növényeket is meglocsolta volna az eső.

1 óra múlva már csak a vizes föld, a kissé nedves út, és a távolba vesző szürke felhők emlékeztettek arra, hogy az előbb még ingyenzuhany volt.

Így hát megnyugodva, hogy látszik az ég kékje, elindultunk Danival. Volt pár oda-vissza telefon, hogy menjünk-e, de az utolsó pillanatban, pont jókor hívott, és jött ő is. Még jó, hogy jött, különben hogy jutottunk volna haza (ld. később.). Egyébként valószínűleg villamospótlóval.

Az Újgyőri Főtéren összeszedtük Herceget. Odaértünk, jegyet vettünk, bementünk és találkoztunk. Épp készülődötött a színpadon a HMTM, közben pedig már gyűltek az emberek - ismerősök. Nem sorolnám fel, hogy kik voltak ott, de ezen a napon összességében legalább 11 évfolyamnyi Herman képviseltette magát. HMTM-en még viszonylag kevesen voltak, de a várakozássokkal ellentétben nem csak 5 "rajongó", aki úgyis minden koncerten ott van. Sőt. Volt legalább 3 sornyi ember. Még volt kordonnál tomboló első sor is. A koncert pedig nagyon jól sikerült, a srácok jól szóltak, és néha még visszhangot is kaptak, na az nagyon cool volt.

Utánuk átmentünk a másik színpadhoz, és belehallgattunk a Mytra nevű zenekar játékába. Valószínűleg azért, hogy tudják tartani a menetrendet, és mert már kb 1 órás csúszásban voltak, a Mytra mindössze két számot játszott. Mondjuk azok legalább hosszúak voltak. Nem igazán tudok róluk mit mondani, valószínűleg CD alappal játszottak, amin szólt a szinti, merthogy azt nem láttam a színpadon, de hallani véltem. Sajnáltam, hogy ének nem volt, de a gitártémák jók voltak. Úgy rémlik.

Ugyanezen a színpadon hamarosan az Idoru játszott. Na az csalódás volt, ahhoz képest, amit vártam. Azt hittem, hogy én az ő számaikat nem ismerem, bár rémlik, hogy valahol-valamikor hallottam már őket élőben is játszani. Szóval vagy 2 számukat még fel is ismertem. A csalódás a színpadi megjelenéssel kezdődött. Szerintem egy zenekar nem nézhet ki így színpadon. Egy színész a szerepében igen, de egy zenész nem. Színes pólókban voltak, amikkel még önmagukban nem is volt semmi baj, de ezehez totál nem hozzáillő színű (egyiken kék, másikon csillogós fehér) rövidnadrágot vettek fel. Ez így még nem hangzik olyan szörnyen, mint amilyen volt. Nyilván azért volt rajtuk, mert néha úgy ugráltak a színpadon, hogy szinte orrbarúgták magukat, és ez egy farmerben nem ment volna ilyen jól. De akkor is, én ezeket a nacikat pizsamának tervezném és hordanám, nem színpadon villognék vele, hogy nekem ilyen is van. Elég gyakran játszottak olyat is, hogy helyetcserélnek, átrohanva a színpdon. Engem ez olyan kézis kapura lövés előtti helyezkedésre emlékeztet. Ha annak szánták, akkor tényleg nagyon jó figurákat mutattak be. Lehetett volna pl kínai.

Ami a zenét illeti, elvégre azér' mentünk... szerintem kicsit túl. Túl zúzós volt itt-ott. Ezt furcsa lehet tőlem hallani, aki Subscribe-ot és egyéb őrületeket hallgat, de az jó. Ők színpadon is jól szólnak. Az Idoruval valami baj volt. Herceg szerint a gitár néha elcsúszott a dobtól, mintha Tamás mondta volna, hogy hamis a gitár. Ezt nem tudom, ezekhez nem értek, mindenesetre nem olyan volt, mint amit vártam. Azért adnék még nekik egy esélyt, pl. meghallgatnék egy rendes stúdiófelvételt tőlük, de ha minden koncertjük ilyen, akkor nem hinném, hogy sokat járnék majd megnézni őket.

A vége felé bementünk a fedett épületbe. Aztán örültem is annak, hogy milyen jó helyet találtunk az ücsörgésnek és beszélgetésnek, és annak, hogy eltültsünk vagy másfél órát, amíg odakinn szakad az eső. A délutáni kék égből nem néztem volna ki még egy ilyen hosszú esőt. Odakinn Road zenélt, azt hallottuk úgy-ahogy. Állítólag játszották az It's my life-ot és az Afrikát, én viszont csak egyetlen számot véltem felismerni, az is A HMTM Sör II-je volt. Nyilván nem azt játszották. Pedig az még jó is.

Az eső elállt, és még benéztünk a Vad Fruttik utolsó 1-2 számára. Utánuk, amíg a Paddy and the Rats készülődött, nagyon jó zenéket adtak: volt Nightwish - I had an angel, Avril - Nobody's home, Green day - Boulevard of broken dreams, Evanescence - Bring me to life, Sonata Arctica - Replica. Nem ilyen sorrendben.

Aztán jött a Paddy and the Rats. Tőlük eddig kb. 2-3 számot ismertem, az már eddig is nagyon tetszett. Ezek a fickók zseniálisak.

A hegedűs egy nagyon sovány fickó, akinek hosszú szőkésbarna haja van, és skótszoknyát viselt. Egy S-alakú elektromos hegedűn játszott. Nem nagyon találkoztam még ilyen hangszerrel, ezért meglepett az is, hogy olyan vonót használ, mint a normális hegedűkhöz szokás. Azt pedig arról lehet megismerni, hogy lassan szakadoznak szét a szálai. Volt egy olan pillanat, amikor a srác pont úgy állt, hogy lehetett látni a vonóról lógó szálakat, és a meglibbenő haja is pont odamászott. Olyan volt, mintha a vonóról már kötegekben bomlanának a szálak.

A többi zenészről most nem igazán tudok nyilatkorni. Az azért aranyos volt, amikor a harmónikás ütögette a dob cinjeit, és tetszett, hogy az énekes a nyakába akasztott egy ír zászlót.

Nagyon jól játszottak, imádom ezt a zenét, ugráltunk-táncoltunk rá sokat. Az volt a kellemetlen, hogy egy kicsit átázott a cipóm, mivel a sok ugrálástól az alattunk levő kavicsok kicsit arrébbcsúsztak, és így már csak a helyükön maradó pocsolyákban ugráltunk.

Mikor elköszöntek, Dani, Herceg és én elindultunk hazafelé: Dani apukája hazavitt minket kocsival, ezt köszönjük neki. Mint kiderült, túl korán jöttünk el, ugyanis Paddyék hiába köszöntek el, még vagy 5 számot játszottak. Kár, hogy nem maradtunk ott, de hát nem tudhattuk.

Azért jól éreztem magam, a kisebb csalódások ellenére is, és már várom a jövőévit.

GyárFeszt, 2010.

Futtalan

Szeretnék futni. Szeretnék tudni futni. Szeretnék bírni futni.

Ma is arról álmodtam. Az álombéli órám szerint kb 1 órát futottam megállás nélkül. A lában könnyű volt, a tudőm lélegzett. Még meg is állapítottam, hogy ez most nem álom.

Reggel felébredtem. Szeretnék futni.

Vihar

Állítólag volt.

Summer time

Péntek délután fogtuk magunkat, és IC-vel mentünk Hajdúszoboszlóra a többiek után. A vonaton nem mondták be a megállót, és egyetlen táblát sem láttunk, ezért kicsit összezavarodtunk, hogy itt kell-e leszállnunk. Szerencsére a vonat ajtaja előtt állt egy bácsi, aki segített nekünk, bár szerintem kicsit megijedhetett, ugyanis Herceg szinte nekiesett azzal a kérdéssel, hogy "Bocsánat, hol vagyunk?". Ez teljesen letaglózta szegény bácsit, aki pár másodperc múlva megmondta nekünk, hogy "Öööö... Hajdúszoboszlón." Ezzel megérkeztünk.

Innentől nekem volt egy általam rajzolt térképem, ami alapján egészen ügyesen odataláltunk a szálláshelyre. Útközben még telefonon is beszéltünk az ottaniakkal, hogy hamarosan érkezünk, és tudjuk, hogy hova kell menni.

Útközben szembe jött velünk Tücsi és Simi. Ezen meglepődtem, mert azt hittem, hogy pont elkerüljük egymást, és hamarabb indulnak tovább, minthogy mi odaérjünk. Ők pedig közölték velünk, hogy Dani és Ricsi épp értünk indultak, hogy elkísérjenek minket a házhoz. Na velük pont nem találkoztunk.

A házat kicsit macerás volt beazonosítani, mivel a Lovas utcában volt, ami megy egyenesen, van benne 2 kiágazás és utóbbi elkanyarodik az eredeti utcával párhuzamosan. És az összes részét Lovas ucának hívják. Valahogy így lehet az, hogy a 11. szám mellett a 15. van, a belső utcában pedig 21-17-ig tart a számozás (a külső utcához képest fordítottan számozva). Azt persze hozzá kell tenni, hogy mi úgy tudtuk, a 17. számot kell keresnünk, aztán kiderült, hogy mégse.

Miután megérkeztünk sikeresen, Szaszy és Veréb körbevezetett a házban, gyorsan lepakoltuk a cuccokat, és elkezdtünk rejtvényt fejteni. A nap nagy részében egyébként nem is csináltunk mást.

Volt a kertben egy szép nagy macs, de vele nem sokat foglalkoztunk. Nagyon házicica volt, nem szaladt el senki elől, bár szerintem nem is igen tudott volna, kicsit duci volt ahhoz.

A másnap már érdekesebb volt. Délelőtt megérkezett Tike és Vic. Volt egy kis kavar, ugyanis nem beszéltük meg előre, hogy melyik nap melyik fürdőbe megyünk. Nekem előző nap azt mondták, hogy az AquaPalace-be megyünk, mert ott még nem voltak. Emellett szólt az is, hogy előző nap kicsit megégtek, főleg a lányok, és így talán a csúszdázás nem lett volna olyan vicces, mivel a kisebb érintésekre is felszisszentek. Én magamtól sem ragaszkodtam volna a csúszdázáshoz, meg más is volt, akinek nem lett volna kedve menni. Persze Tike és Vic úgy készült, hogy az Aquaparkba mennek. Én ezen kicsit kiakadtam, hogy most nehogy már az legyen hogy a közös nyaraláson, amikor csak az egyik nap megyünk ilyen helyre, akkor kétfelé oszlik a társaság. Aztán végül mind együtt mentünk az AquaPalace-be.

Maga a hely nagyon tetszett, az épülete is nagyon tetszik, és belül is teljesen megfelel az élményfürdő megnevezésnek. Van asszem 4 medence, egy meleg gyógyvizes rész, egy hideg vizes, meg 2 langyos-meleg, kellemes vizű medence. Az egész rész fedett, úgyhogy jól tettük, hogy indulás előtt mindenki gondosan bekente magát naptejjel.

Délután még páran kipróbáltuk a csocsót, és a biliárdot. Eztuán Herceg és én már nem mentünk be a vízbe, inkább egy-egy nyugágyon beszéltük ki az előttünk elsétáló fürdőzőket. Mi ketten hamarosan elindultunk onnan, és sétálgattunk kicsit a városban. Ettünk vattacukrot, és találtunk olcsón kapható ásványvizet. Egészen szép belvárosa van Szoboszlónak, kellemes városka. És bár gondolom ez csak a nyári túristaszezonra jellemző, de azért tetszett, hogy nagy volt az élet az esti órákban is.

Később visszamentünk a strandhoz, ahol bevártuk a többieket. 4-en visszamentünk a házba, a többiek elmentek a boltba. Mikor megérkeztünk, vacsora gyanánt felpakoltunk 3 pizzát. Mire a többiek, akik még elmentek a boltba, megérkeztek, addigra a pizzák már készültek és kezdtek elfogyni is. A boltban beszerzett hozzávalókból pedig elkezdett készülni egy adag puding, amiből öntet készült a leendő aranygaluskára.

Már este 10 múlt, amikor megérdezett Tike és Vic (ők azért érkeztek meg ennyiszer, mert nem velünk laktak), és elkezdődött a tényleges aranygaluska és kakaóscsiga készítés. Tészát kellett dagasztani, amit Tike és én vállaltunk be. Remekül szórakoztam, amíg a tészta (amiből kimaradt a tojás, mert az nem volt) a kezemhez ragadt, és egyáltalán nem akart leesni rólam. Mit neki gravitáció.

Közben a társaság többi része JungleSpeedezett, ebbe később beszálltunk mi is, amíg a tészta megkelt. Néha még egy-egy ember próbálkozott a puding csomómentesítésével, ami állítólag sikerült is. Ezt a tényt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom, ugyanis nem szeretem a pudingot ezért nem is ettem belőle és nem is tudok ítéletet hozni.

Szaszy és Tike pakolta be az aranygaluskát a sütőbe, aztán Tike összetekerte a kakaóscsigát. Mire az készen lett, már hajnali 1 is elmúlt, talán már a 2 óra közeledett, de azt egyébként is reggelinek szántuk. A tepsiben maradt, kicsepegett csokit pedig én megettem, mint a pinty. Pont úgy. A pintyek szeretik a csokit. Mindegy.

Másnap reggel korán keltünk, hogy összepakoljunk, elmosogassunk, rendbe tegyük magunk után a házat, stb. Dél körül találkoztunk Vicusékkal, el is mentünk hozzájuk, ott lepakoltunk, és elmentünk a strandra. Ezúttal csak az olcsóbbikba. Először nagyon nem éreztem jól magam, mert rengetegen voltak, a medencékben túl sokan voltak ahhoz, hogy úszni lehessen, ezért a hidegebb vizekben nagyon fáztam, a meleg gyógyvízben meg egy idő után csak elkezdtem megfőni. Aztán valamivel jobb lett a helyzet, mire jók a barátok, ugye.

Volt egyébként dinnye labdánk is, amit a vízben lelkesen ölelgettünk. A strand bejáratához 5 rajzocska mutatta, hogy mit nem kéne bevinni, pl. dinnyét. A bácsi majdnem csúnyán nézett Dani dinnyéjére, de aztán rájött, hogy azt talán nem dobálná annyira egy kézzel.

Indulás előtt még elmentünk kajálni, ami kisebb csalódás volt, de ez most nem fontos. Lényeg, hogy időben elindultunk, és ügyesen elértük a buszt. Mi jó utaztunk, de azért engem is feszélyezett kicsit, amikor már az álló emberek sem fértek el és még voltak felszállók.

Aztán mindenki hazaért, reméljük hogy a két lány is, akik még egy napra ott maradtak az ingyenszállásukon.

És hogy milyen volt a nyaralás?

1. Jó volt. Ott volt mindenki, bár volt, akikkel csak futólag találkoztunk, de legalább láttam mindenkit. Szeretem ezeket az embereket. Szeretek együtt nevetni velük.

2. Szomorú vagyok. Valójában nem én vagyok szomorú, én csak rosszul érzem magam ebben a helyzetben. Nem tudok tenni ellene, ne haragudjatok rám. Ránk. Éjjel-nappal sírni tudnék, vagy nem is tudom, mit csinálnék, ha a ló azon oldalán lennék. Én is tudtam, hogy ez lesz, és reméltem, hogy nem lesz ennyire rossz, és nagyon sajnálom. Mondjátok meg, hogy tudnánk elviselhetőbbé tenni?

Sport4fun

Egyébként arra is rájöttem, hogy nagyon szeretek edzeni. Legalább is biciklizni mindenképpen. Közben is jól érzem magam, és utána is, mindaddig amíg meg nem éhezem. Itt a hiba.

Hol itt, hol ott

Megint kezd borulni az egyensúly. Tegnap is, ma is. Lenne picit jobb idő.

Kulturlény

Magam is meglepődtem, hogy milyen gyakram kultúrálódom mostanában. Tegnapelőtt újabb film került terítékre: ezúttal a Robin Hood. A legújabb, mozis, és Russel Crow-os (ha jól emlékszem). Bár a film feliratos, egészen élvezhető. Mondjuk én szeretek feliratos filmet nézni, csak a társaság erre nem számított. Aki azért akarja megnézni ezt a filmet, mert szeretné látni, ahogy a hős elveszi a gazdagok pénzét és a szegényeknek adja, nos, annak nem ajánlom. Ez ugyanis nem egy tipikus Robin Hood történet. Ez arról szól, ahogy számkivetetté válik. Elég hosszú film, de nem unalmas. A csatajelenetek nem túl véresek, de izgalmasak, a zenéje is tetszett - bár arra sosem tudok igazán figyelni.

Miután végére értem az egyik könyvnek, nekiláttam újraolvasni a Galaxis útikalauz "trilógiájának" második részét. Tavaly is olvastam, de nem jutottam el a végére, mert egyszercsak hiányzott 6 oldal. Most viszont megvan gépen is, úgyhogy nincs akadály. Remélem a 3-5. részek kitartanak augusztus végéig - (kétlem).

Egyébként úgy döntöttem, hogy mostantól, az ilyen szellemi táplálékokról szóló bejegyzéseimnek ugyanezt a címet fogom adni. Ez volt az 1. epizód.

Gasztromán

Ma megsütöttem életem első piskótáját, ami kellő sikert aratott. Anya vagy egy éve próbálkozott hasonlóval, de az nem lett több egy tepsi morzsánál. Én vagyok az ügyes.

Azért nem ment ez olyan simán, kénytelen voltam szülői segítséget igénybe venni, mivel soha nem csináltam még olyat, hogy a tojásnak a sárgáját és fehérjét külön kéne választani, így hát elsőre nem is sikerült. Meg annyit kellett kavargatnom a sárgáját a cukorral, hogy mire a fehérje felveréséhez értem, már elfáradt a karom. A sütés amúgy majdnem jó fogyókúrás, vagy legalábbis edzési módszer, csak "kár", hogy a végén olyan hízlaló nyammancs lesz a vége.

Filmnapok

Muszáj vagyok írni valamit, mert napok telnek el, és történnek a dolgok. Olyan is történt, amit még nem írok le, mert még nekem sem lenne szabad tudnom róla, ill. használnom, de hát ha azért van, mert kell, akkor nem várhatok vele még vagy 3 hetet.

Rendkívül fontos még, hogy a Sims3 egy egészen jó játék. Még elég sok részét nem fedeztem fel, Herceg meg rögtön nekiesett mindent felkutatni. Jellemző.

Ma jól kiokoskodtuk, hogy megnézzük a Ryan közlegény megmentését. Kb. 1 órányit láttam belőle. Baromira untam az elején azt a hosszú lövöldözős részt. Képtelen vagyok megérteni, hogy honnan tudják a katonák, hogy ki az ellenség, kire lőjenek, merre menjenek, ésatöbbi. Meg nem is értem azt az egész mészároljuk le a másikat dolgot. Meg hogy ezt emberek szeretik nézni. Egyébként, mint film, jó, és látom én, hogy nem véletlenül olyan híres, de engem rohadtul nem köt le - már bocsánat a kifejezésért. Hasonlóan vélekedtem a Ponyvaregényről is. Biztos jó, de hogy még borsót-lencsét is szívesebben válogaték, az is tuti.

Tegnap viszont Tüccsel és Simivel megnéztük moziban a Perzsia hercegét. Az viszont már tetszett. Voltak benne szép pacvak, némelyiken szép nyakdísszel. Volt benne helyespasi, bár az ilyen filmhősökért én képtelen vagyok rajongani. Volt benne egy egészen szép lány, meg egy gonosz pasi akinek Gesztesi Károly a magyarhangja. Megismertem ám! Na lényeg, hogy jó volt, azt meg lehet nézni.

(Még 10 bejegyzés van hátra a 300.-ig, ahol - megjósolom: - a 300 c. filmről fogok írni. De ez még titok.)

Egy hétvégényi törpénet

Na tessék. Visszajött a fiú a Zsóry-muriból, erre hiányozhat megint. Azért csak túlélem, ügyes kislány vagyok már. Különeben is, edzenem kell a kb 1 húnap múlva esedékes soknapos hiányharcra.

Amíg ők magusoztak, addig én szombat este Tikével, Renivel és Kornéllal a Szinva teraszon Kultúr randevúztunk. Volt ciprusi-tunéziai-görög zene. Volt két hastáncoslány is, akikről később kiderült, hogy egyikük 12.-ben a rajztanárnőnket helyettesítette.

Hétvégén megszereztem a Sims 3-at. Azért szeretem ezt a játékot, mert jól telik vele az idő. Ennek is vannak hibái, leginkább az időérzékelését nem szeretem, de azért játszható. Bár függő remélem, nem leszek. (Vagy majd augusztusban.)

Történt még továbbá, hogy elolvastam a 9...8...7... című könyvet. Még tavaly vettem, és elkezdtem olvasni, de nem tetszett annyira, meg nem is voltam olvasós hangulatban. Most viszont újra elővettem, és végül pozitív csalódás lett a vége. Megvan a könyv folytatása is, a 6...5...4..., amit már el is kezdtem olvasni. Az előzőnek ténylegesen is folytatása, és így sokkal izgalmasabban kezdődött, mint az előző. Ez egy majdnem jó könyvsorozat, bár a hiba az én készülékemben van, mert szerintem sokkal jobban élveztem volna, ha olyan 14-15 éves koromban olvasom. Azért így se rossz.

Ma Hercegnél elkezdtünk megnézni egy újabb anime-sorozatot, a Chobits-ot. Kicsit fura figura a főszereplő, kicsit "fiús" mese, de azért aranyosnak tűnik. Remélem a maradék 22 rész is tetszeni fog.

Akinek van bármi ötlete, hogy tol tartsuk Tikével a szülinapunkat, az szóljon mihamarabb - köszi.

Ígyahét

Engem is meglep, hogy milyen régen írtam, de most legalább sokat tudok mesélni.

Volt ismét mozi: ezúttal a Shrek 3-at néztük meg, 3D-ben. Nagyon tetszett, jópofa film. De szerintem ennyi rész már elég belőle. Szerencsére most jó sokan voltunk, talán csak Veréb hiányzott, de nyaralás miatt megbocsájtjuk. Bár a víztorony-felrobbantás mégiscsak túlzás, nem? :P

Az előző napokat megint csak sikerült Herceggel tölteni, szinte szünet nélkül. Befejeztük az aktuális mesét, egy Ákos-dalt próbálgatok a gitáron, újrahúroztuk az egyik gitárt, de az egyik új húr elszakadt. Most kivételesen nem játszottam ott, ellenben itthon igen: Anya kedvéért utánajártam, megtaláltam és letöltöttem a Prehistoric 2 nevű játékot, amivel vagy 10-15 éve játszott rengeteget. Most is azzal játszik. Az én Anyukám!

Voltunk biciklizni is, de ez most nem akármilyen alkalom volt: összefutottunk az egyik általános iskolai tanárnőmmel, aki a kedvenc tanárom volt, ha lehet ilyet mondani. Nagyon szerettem, és évek óta szerettem volna vele újra találkozni. Sokszor elképzeltem, hogy milyen lenne, ha találkoznánk, mit mondanék neki, örülne-e nekem, stb. Majdnem olyan is volt, csak én sokkal sokkal többet szeretnék vele beszélgetni. De nagyon kedves volt, és aranyos, és örült nekem, és hamarabb megismert, mint én őt, és jajdejóvoltminden. Bár lenne még ilyen.

A nagy boldogság után viszont kissé elszomorított, amikor megtudtam a következő félévre várható órarendemet. Még annyiban kezdetleges, hogy több gyakcsoportból is kicsúszhatok a túljelentkezések miatt, és ezért át kell majd rendezni az órarendemet. Ha véletlenül úgy alakulna, ahogy most van, akkor minden nap reggel 8-ra mennék, hétfőn 7-ig, kedden 8-ig, szerdán 6-ig lennék, pénteken is 4-ig, és az egyik kötvál órát (gazdaság és management) nem is tudnám idén felvenni. Lehet, hogy más tárgy is lesz, amit nem tudok felvenni. Ez majdnem jó lenne, viszont kell a kredit. Különben elég nehéz lesz 3 félév alatt több, mint 100 kreditet összeküzdenem. Ennek ellenére mégis várom az új tanévben, hogy végre együtt lakjak Herceggel.

Alkonyat

Tegnapelőtt Szaszy, Richye, Veréb, Herceg és én elmentünk moziba, megnézni az Alkonyat 3. részét, mégpedig abból a megfontolásból, hogy 2-en vodafone-osok lévén, meghívhatunk másik 2 embert. Sokkal jobb volt találkozni ezekkel az emberekkel, mint megnézni a filmet.

A barátaim többsége odáig van ezért a cuccért, én őszintén bevallom: cseppet sem. Nem ragadott meg a történet, rosszul vagyok attól a pasitól, aki Edwardot alakítja, legszívesebben képengyűrném, és a lányban sem tetszik, hogy csak 1 féle képpen tud nézni. Ami esetleg pozitív, hogy a farkasok majdnem szépen vannak megrajzolva, szerintem inkább medvék, de annak is szépek. Amit nem értettem, hogy a vámpírsrác mi a fenét keresett a nagy, nyitott, napos réten. Vagy 2 mp-ig még csillogott is, de nem égett szét. Kár.

Egyébként lehet, hogy én is imádnám ezt a sztorit, ha még nem lennék ennyire szerelmes és viszontszeretett. Lehet, hogy ezen a filmen sírnám szét a párnámat, hogy jajderomantikus. De azért akkor is azt mondom, főleg azoknak, akik még nem találták meg a hozzájuk illőt, hogy ennél a sztorinál a valóság sokkal szebb tud lenni. És ne egy döglött vámpír után vágyakozzatok - a szerelembe nem kell belehalni.

Párnapja

Ezt most csak azért, hogy ne legyen olyan feltűnő az előző bejegyzés, úgyhogy gyorsan leírok néhány dolgot, ami történt, ámbár nincs túl sok jelentősége. Ellenben jók voltak.

Pár napja voltunk benn a Hermanban Herceggel és Tamással. Talákoztunk Dudás tanárúrral és Madarásszal, beszélgettünk velük elég sokat. Nagyon örültek nekünk, Dudás tanárúr még meg is dícsért Herceget és engem, hogy szépek vagyunk együtt. Remélem, mások is így gondolják. :)

Volt 2 összröff Vargábornál. Nem tudok most erről sok mindent mondani. De talán annyit, hogy megnéztük a Kígyóhal c. filmet, tegnap este pedig a DOA (Élve vagy halva) c. remekművet. Bár nincs rá igényem, úgy tűnik, a kuttúra mégis megközelít. Ne nézzétek meg.

Ami viszont a filmnézést illeti, tovább néztük a Death Note-t, ami még mindig jó. Azt nézzétek meg.

Úgy alakult, hogy ezt a hétvégét péntek délutántól hétfőhajnalig itt töltöm Hercegnél. Még pénteken ebédre főztem penne rigatet, aztán tegnap már paradicsomos-mozzarellás hús volt brokkolival (ami valahogy nagyon finom volt, nem is tudtam, hogy ilyen ügyesen is meg lehet csinálni a brokkolit), ma pedig valami juhtúró és szarvashús lesz a dologban. Ommnyommnyomm.

Évértékelő

Most, hogy ilyen ügyesen meggyógyult Morris, és gépezhetek kedvemre, és csak hogy visszaszokjak a laptop billentyűzetéhez, megírom, hogy micsináltam a vizsgaidőszakban.

Tantárgyak száma: 11

Felvett kreditek száma: 21

Hagyományos átlag: 4,73

Kredites átlag: 4,86

Teljesített tantárgyak/kreditek száma: 11/21

5-ösre teljesített tantárgyak/kreditek száma: 9/19

4-esre teljesített tantárgyak/kreditek száma: 1/1

3-asra teljesített tantárgyak/kreditek száma: 1/1

(Megjegyzés: a 3-as a Minőségbiztosítás, hatékonyság c. remek tárgyból született, ahol néhány kivétellel az egész évfolyam igazságtalan jegyet kapott. 1 kreditért végülis mindegy.)

2-esek száma: 0

1-esek száma: 0

Évfolyamelső dolgozatok száma: 2

Erről annyit, hogy fizkémből 70-ből 75 pontom lett, úgyhogy túlteljesítettem a tervet, fizikából kettő pontot vesztettem.

Ezen kívül, annak a mikológia vizsgának, amelyiken én is írtam, a statisztikája úgy néz ki, hogy 97-en jelentkeztünk vizsgára, páran beíratták az 1-est, a maradék 86 dolgozatból pedig 2 db 5-ös lett, ebből egyik az enyém. 1-esből viszont lett 48 db, így az átlag egy korrekt 1,91 lett.

Fizkémből az évfolyam fele bukott.

A szerves nem tudom, de szerintem hasonló, vagy rosszabb az arány.

Állattanból is volt pár bukás, de azt nem tudom...

Jövőre 37 kreditem lesz és 39 órám, szabadidőm pedig nem lesz. Ehhez tartsátok magatokat. Énis.

Így a végére tényleg könnyebb ezen a billentyűzeten írni. :)

Morris

A mai nap örömhíre: Morris él! Morrisnak szép új kijelzője lett. Morris szép új touchpadot kapott.

Ez volt ma

Ma csudifinomat alkottam, ugyanis Herceg Apukájának névnapja lévén gontoltam, meglepem én is valamivel. Kókuszos-rumos-kekszes-nutellagolyók. Kívülről sima kókuszgolyónak tűntek, bár kisebbek voltak, és amúgymeg Nutella volt benne. Szóval finimini lett.

Voltunk ma Verébéknél és Catanoztunk, és nem én nyertem, pedig csak 2 kavics hiányzott hozzá. Sőt. Lehet, hogy csak egy.

Valamint néztünk Death Note-t, ami jó. Nézzétek meg ti is.

Holnap megyek Pestre jegyetbeíratni, és pár embernek segítek majd a szerveskémiában. Hátha tudok.

Kedden jövök, onnantól legalább 4 napig ráérek. A többi meg attól függ.

End of the Line

Vééégevaaan!

Illetve még a mikológia eredményére várok (jövhét kedden várható), akkor majd csinálok valamiféle évértékelést.

Állattan: szippiszuppi 4-es lett! Majdnem ötöst kaptam, kb mindent latinul írtam le, képes voltam megtanulni a rendszertant, itt van mind a fejemben, egy csomó osztály-alosztály-rend-alrend és példafajok. És cool tudom is mind. Am azért kaptam 4-est - ami egyébként teljesen jogos, és ami miatt a feleletem közben már 3-asra számítottam - mert az evolóciós összefüggéseket nem látom át. Minden rendszertani csportban tudom, hogy mi van, meg még esetleg az ősét, vagy primitívebb formáját is tudom, de a kettő közötti átmenetet és a kialakulás magyarázatát nem tudom. Ezzel annyi gond van, hogy ezt még sehol nem mondták el. De egy 5-öshöz én jogosnak tartom, hogy elvárják.

Viszont nagy mázlim volt, hogy Molnár tanárnőnál voltam, mert itt tételek voltak, elsőnek mentem be, és 50 perc után jöttem ki, felkészülési idővel együtt. Ha Csörgő tanárúrhoz kerülök, lehet, hogy csak délután-estefelé jövök haza...

De itthohn vagyok, hétfőn-kedden még ott leszek, de már csudivége van!

Csak egy maradhat

Túl vagyok rajta. Szertinem egészen jól sikerült, látok esélyt az ötösre.
Beírattam a fizikajegyet. Enyém az évfolyam legjobb dolgozata.
Jövőhéten hétfőn délután jövök, kedd reggel hazamegyek. Remélhetőleg végleg - már csak a pénteki állattan hiányzik a nyári szünet katarzishoz. Anett azt mondta, 6-ost fogok kapni, és a tanár felajánlja, hogy a szigorlatra már el sem kell menni, az is 5-ös. Szóval neki legyen igaza. Remélem, ha kettest kapok sem fogtok kiutálni.
Írtam már, hogy megvan az új pesti lakásunk?

Undoritisz

Ilyen még sosem volt. Fizikailag vagyok rosszul egy vizsgától. Nem annyira vészes, de már akkor is elég.

Az utolsó kettő

Holnap mikológia vizsga. Sztem 3-asnál jobb nem lesz. Fáradt vagyok.
Ami pedig a pénteki állattan javítóvizsgámat illeti... volt olyan, aki 4 órán keresztül szóbelizett és karóval engedték útnak. Félek.

Modul delete

Kénytelen voltam eltávolítani az űrképeket, akármennyire is szerettem őket, mert sehol sem voltak jó helyen.

Vágyak

Most adok nektek ötleteket, hogy mikkel halmozhattok majd el a szülinapomon.

Szeretnék:

• egy gitárt, még csak acélhúr sem kell rá, kiderült hogy szépen szól a hagyományos verzió is
• egy szép, csinos karórát, aminek szép fémes szíja van, és lehetőleg nem olyan, mint a Vicusé, amin nem lehet megmondani az időt
• egy új laptopot (úgy tűnik, Morris már nem lesz meg sokáig. legalábbis nem laptop-módra tudom csak használni)
• egy csiptetős lámpát az albérletünkbe az ágy fölé
• az albérleti konyhába edényeket, hogy csudiügyesen tudjunk mindenfélét főzni, na nem mintha erre olyan sok időm lenne majd
• egy széép nagy tortát

Hogy ez mind honnan jutott most eszembe, azt nem tudom, igazából baromi fáradt vagyok, mert már elkezdtem tanulni a jövőheti mikológiavizsgámra és totál leszívta az agyam. Most leginkább egy mikol 5-ösre és egy állattan 4-esre lenne szükségem. Utána jöhet a többi.

Vacak állattan

A mai fizika vizsgám máris 5-ös lett, viszont orromat a földig lógatom, mert az állattanomra azt mondták, hogy 2-es. Én pedig a 4-esben reménykedtem. :( azért ennyire nem érezhetem mellé...

De lehet hogy jobb lesz, ha szóbeli uv-n kapok jegyet. Most már az sem zavar, ha szóbelin kapok kettest, legfeljebb B gyakra megyek (pedig azt mondják, A-ra kéne), csak ne húzzanak meg, mert akkor legalább egy évet csúszok az egyetemmel, és akkor mit ér az, hogy az összes többi jegyem 5-ös? :( Végül is, jövőre úgysem leszek szakkolis. Herceg meg csak nem dob ki.

Majdnem kúl

Ha már homár legyen kövér, én is kipróbáltam ezt a sablontervező cuccot. Mindig is arra vágytam, hogy a bal oldalra is tudjak pakolni dolgokat. Csak akarni kell.

Viszont az elszomorít, hogy a jobb oldalon ugyanolyan vékonyka a sáv, mint a bal oldalon, a képet mégis jól jeleníti meg, és ezért nem értem, hogy miért nem lehet szélesebb az a bal oldali sáv. Annyira hamar következnek a sorok...

Csak gyorsan

Csak gyorsan írok annyit -amíg a vacsi készül Hercegnél- hogy megvagyok, holnap fizikavizsga, és holnap este megyünk lakást nézni. Gépem pedig még mindig nincs, úgyhogy ne várjatok posthalmokat, hepéket és hupákat.

Valamint hiányzik Petya. Benne volt az álmomban: hazajött.

Apa, kezdődik!

3 nap múlva foci vb!

Géptelen, képtelen

Még most is kényszerpihenőt tartok a blogírásban, de hát akkor is bennem van az ösztön, hogy írnom kell. Akkor is, ha Morris a doktorbácsinál van, én meg a koli géptermében töltöm a fél napom.
Most, hogy nyár van, és úgy tűnik (a maradék víztől függetlenül), hogy mostmár tényleg, ezért itt az ideje hogy színeket váltsak.
Tegnapelőtt érkezett meg a jóidő, tegnap már nyári meleg volt, és azon lepődtem meg, hogy egy kicsit sem meglepő, hogy ilyen meleg van, hiszen júniusban ez a szokás. Nem ebben van a bibi, hanem abban, hogy az előző 2-3 hétben ősz volt zöld lombokkal.
Nagyon remélem, hogy minden barátom épségben van, és nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ott lenni és segíteni. Szerintem nem lett volna hülyeség, ha azt mondják az egyetemen, hogy a vizsgaidőszakot meghosszabbítják egy héttel, egy hét úgy ahogy van kimarad és minden vizsga csúszik egy héttel. Akkor biztos nem a holnapi állattanra és a tegnapi bioltörire készültem volna (ami egyébként ötös lett). Ettől függetlenül azért üzenem az árvíz-sújtotta lányoknak-fiúknak, hogy ha van valami, amiben tudok segíteni, akkor szóljatok.
Témaváltás. Az állattant illetőleg nem tudom, mi van. Tanultam rá sokat, tegnapig úgy gondoltam, nem fogom befejezni, most pedig már mennék vizsgázni, mert nem tudom hogy eltölteni a maradék 3-4 órámat, ami ebből a napból még hátra van... Bár lenne még mit átnézni, de nem érzem úgy, hogy hasznos tanulás lenne. De mindegy, állattanból a 4-es is megfelel, de annak muszáj meglennie, különben nem mehetek A gyakra. Márpedig oda akarok menni.
Ma választottam szakirányt, bár csak júliusban dől el, hogy hova jutok be. Jó nagy probléma lesz, egyetlen helyre jelentkeztem. Nem nehéz kitalálni: biológus szakirányra.
Mennék már haza nagyon.

Helyzetjelentés

A helyzet majdnem jó.

A helyzet a lehető legjobb, ha arra gondolok, hogy szervesből 5-öst kaptam.

A helyzet megnyugtató, mivel az állattan vizsga 6 nap múlva lesz, és már kijegyzeteltem az anatómiát és a rendszertant is.

A helyzet kissé aggasztó, mert ezt mind meg is kéne tanulni, de a szombat-vasárnap-hétfő a bioltöri készüléssel és vizsgával fog telni. Tehát a mai napon kívül maradt 2 egész napom.

A helyzet kissé bosszantó, hogy Morrist holnap meglátogatja egy ügyesokos doktorbácsi, aki szerintem azt mondja, hogy az alaplapnak nincs semmi baja, de a javítás 30-40 ezer ft-ba is kerülhet. Mú.

A helyzet elég szomorú, hogy Herceg 200 km-rel arrébb nyugtalankodik a vizsgája miatt és én nem lehetek ott, hogy megöleljem, és azt mondjam: "Szeretlek."

Fizkém, szerveském

A mai legjobb hír, hogy 5-ös lettem fizkémből. Ennek azért örülök (most minden dicsekvés nélkül), mert ahogy elnéztem az eddig vizsgázottak közül (3 alkalom volt) csak nekem lett 5-ös. Ez kicsit ijesztő, de remélem a maradék 3 alkalom + UV hoz még pár embert. Szerintem a második évre a kb 300 gólyából marad max 150, akinek nincs tárgylemaradása.

A holnapi szerveském vizsgától viszont nagyon félek. A 2 zh után úgy gondoltam, hogy tök jó lesz, bátran megyek szóbelizni, elbeszélgetek a bácsival, tekintve, hogy beugrót írnom nem kell. Csakhogy közben hallottam olyan infokat, miszerint nagyon ravaszakat tud kérdezni, és tartok tőle, hogy nem fog eszembe jutni 1-2 vegyület, rosszul nevezek el valamit, kideürl, hogy nem értem az elektronrendszereket, amiről pedig azt iszem, hogy legalább az alapjait értem, stb. És nagyon szomorú leszek, ha csak 4-es lesz, ha pedig neadjisten a zh-kon elért kb. 4-esemet lerontanám hármasra akkor feladok mindent.

Kb. hasonlóan voltam előző félévben a sejtbiosszal, akkor megelégedtem volna a 4-essel is, és 3-asnál már átgondoltam volna, hogy erre a szakra való vagyok-e, de minthogy az 5-ös lett, boldogan ugráltam vissza a koliba.

Remélem mosolyogva jövök haza holnap.

Arról nem is beszélve, hogy remélem nem esik majd akkora víz az éjjel-nappal, hogy se oda se vissza nem érek...

Sok gond, boldog hétvége

Viszonylag régen írtam és szerintem a következő napokban sem fogok többet írni, mert Morrist el kéne vinni a doktorbácsihoz, és lehet, hogy nem gyógyítható. Ennél viszont sokkal jobb az, hogy a hétvégém remekül telik.

Tegnap este Mesiéknél voltunk némi összejövetelen, és egészen jó volt. Sokat beszélgettünk, aminek örültem, már csak azért is, mert kellemesen csalódtam többekben is. És most nem csak arról van szó, hogy kiderül valakiről, hogy milyen jól el lehet vele beszélgetni, hanem arról is, hogy jó érzés az, hogy jó emberek vesznek körül. Nem egy elvadult társaságba lettem behurcolva, hanem megbízható emberek fogadtak be. Akiktől nem kell félnem. Akik megvédik egymást. És itt mostmár nem csak ezekről az emberekről beszélek, hanem azokra is gondolok, akik ott vannak tőlem többszáz km-re. Sajnálom, hogy nem mentem veletek melegszenyázni a Hermanba. Húz a szívem hozzátok, de most épp a következő félévi túlélésért küzdök. Ha vége a vizsgaidőszaknak (és épp nem dolgozom), akkor a tiétek (is) vagyok. Megígérem.

A mai ebéd a Herceggel közösen készített tejszínes-fokhagymás-csirke volt, ami finom lett de nagyon ám, aztán ettünk epret és pisztáciát.

Így suli-téren elég morci vagyok, amiért még nincsenek fenn a fizkém eredmények, de állítólag azért, mert az egyik tanár elutazott és a ő dolgozatrésze nincs kijavítva. Pedig én abból elfogadtam a megajálott 5-öst, de hát mindenkit meg kell várni. Remélem a jövőheti vizsga idejére már meglesz az eredmény.

Kedden lesz a szerveskémia vizsgám, ami szóbeli, és nekem ugyan nem kell beugrót* írnom, de állítólag fel kell kötni a gatyát szóbelin. És nekem 5-ös kell.

(*beugró - értsd: másfél órás komoly vizsgadolgozat)

Bár őszintén szólva most mindezeknél jobban aggaszt a terek vizsga, amit ráadásul nem is nekem kell túlélnem.

Ja és mivel már az elmúlt pár hétben megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy néha linkelek valami képet vagy videót, vagy valamit, ezért most kaptok zenét.

Szegény Morris

Morris beteg. Szegénynek nem működik a monitorja. Semmilyen életjelet nem ad magáról. És hogy írom én most ezt a bejegyzést? I's magic! Tulajdonképpen vér profi vagyok, és az asztalomon csücsülő régi, nagy térbeli kiterjedésű monitort hozzákötöttem a gépemhez. A helyzet azért így sem felhőtlenül vidám, ugyanis a motiornak áramot adó kábel csatlakozásában valami hiba lehet: ha egy kicsit megmozdul, kikapcsol a monitor. De legalább van az a helyzet, amikor múkod.

A másik fonotos információ, hogy sütöttem palacsintát. A tésztáját Anya keverte össze, de itt most nem a palacsinta alapállagáról van szó, hanem hogy konkrétan én sütöttem ki. Herceg Anyukája egy Hős, amikor egy palacsintatorta érdekében képes a forró tűzhely fölött állva órákat eltölteni.

Még így a végén halkan megjegyezném, hogy holnap fizkém vizsga, és olyan nyugodtan ülök itt, hogy már kezd idegesíteni. 1-2 részt pedig még tényleg át kéne néznem mégegyszer, de ha már egyszer elolvastam, olyan nehezemre esik mégegyszer... (Még jó, hogy nem voltak ilyen újraolvasós vágyaim az előző félévi etológiavizsga előtt, amikor egy 700 oldalas könyvet olvastam végig. Szerintem egyedül voltam ezzel az évfolyamon.)

Ízlés kérdése

Áthallani, hogy a szomszédban szól a zene. Most épp I'm yours-t hallgatnak.

Jézusom ez átváltott tuc-tucra!

Módosítás: háromnegyed 11-kor üvölt a Bikicsunáj!

Cím nélkül

Hazajöttem, és Herceg elutazott. Nekem pedig marad a fizkém. Keddig.

A felettünk lévő ablakban kiráztak valami terítőt, vagy valamit, és az árnyéka itt libegett előttem. Árnyékról jut eszembe, süt a Nap!

Hiányzol, Fiú...

Kacsint a tavasz

Tudom, hogy május 19-én nem meglepő, de én azért mégis csak örülök, hogy ma kisütött a Nap.

Úgy tűnik, mások is örülnek ennek: lefestették az óvoda egyik falát, megszerelték a leszakadt közlekedési lámpát és elkezdtek kátyúzni.

Jegytelen

Alig mertem elindulni az egyetemre, mert egész nap olyam erősen fújt a szél.

Múlthéten kedden írtunk egy jegymegajáló zh-t ebből a tárgyból, de ennek a jegyét ezidáig nem közölték velünk. Azért ma elmentünk 5-re, hogy mondják meg a jegyet, meg beírassuk, és akinek nem tetszik, az feleljen. Kb. 14-15-en jelentkeztünk erre az alkalomra. Kb. 7-8-an voltunk ott. Fél 7-kor azzal jöttünk haza, hogy a tanár nem jött el. Persze időközben voltak emberek, akik megpróbáltak érdeklődni a tanár után. Az egyik srác majdnem sikerrel is járt. Talált egy másik tanárt, aki azt mondta, ő ismeri, megnézi a telszámát és felhívja. Kiderült, hogy a pasi telszáma nincs meg, de a feleségét fel tuják hívni. A felesége nem tudta megmondani, hogy mi van vele, de mivel a pasinak nincsen mobilja, nem fogjuk tudni elérni. Hát eddig jutott az ügy, hátha jövöhéten több szerencsével jártunk.

Ami viszont jó volt a mai napban, hogy nagyon ügyesen haladtam a fizkémmel. Ma még egy kicsit állattan, holnap pedig ugyanez a combo. És most egészen jó kedvem van, pedig nagyon hiányzik Herceg.

Hallottam, hogy Miskolcon már a buszmenetrend sem érvényes, és a környező településekre terelik őket embereket menteni, úgyhogy szerintem csütörtökön, _ha_ hazaérek a vonattal, taxival kell majd hazamennem. Bár talán a 35-ös felmegy a hegyre, ott nincs árvíz...

Hűvös egy május

Reggel Herceg kikísért az állomásra. A fél 12-es gyorssal akartam jönni. Vettem is rá jegyet, aztán kb 5 perc múlva szóltak, hogy Saújhely felől 60 percet akar késni. Én viszont nem akartam egy órát várni, úgyhogy vettem jegyet a fél 12-es ic-re, ami azért volt jó, mert csak 140 ft volt. A vonat így is annyi idő alatt ért be, mintha gyorsvonat lett volna, viszont így odaértem időben a fizkém konzultációra. Ami egyrészt hasznos volt, másrészt pedig a tanár finoman közölte velem (merthogy évközben már megjegyzett), hogy szerinte 5-öst fog nekem adni. Én meg 5-öst akarok kapni, úgyhogy lassan ideje lesz nekikezdenem az alapos készülésnek.

Az időjárás egyébként itt sem sokkal jobb, mint otthon. Szerencsére nem esik az eső, viszont nagyon fúj a szél. Tegnap óriási vihar volt, a koli környékén az utcák tele vannak levert levelekkel, ágakkal, egy nagy fa kidőlt, az egyetemnél is olyan 7-8 cm átmérőjű ágak hevernek az úton. A koli melletti villamosmegállóban pedig leszakadt az egyik közlekedési lámpa, úgyhogy a többi sárgán villog. Elég ijesztő a kép, de mostanra elkezdett kékülni az ég. Legutóbb múlthéten pénteken láttam az eget, akkor viszont sötétben, csillagokkal. Remélem hamarosan véget ér ez az ítéletidő.

Amúgy a matekzh-m tényleg 100%-os lett. Szóval büszkebüszke, de most akkor is fizkém. Fizkém. Fizkém.

Huhh

Egy kicsit megijedtem, amikor az előbb a gép bekapcsolás után közölte velem, hogy nem tudott rendesen elindulni, és rendszer-visszaállítás és miegyéb. De múkod.

Metallica +

Az előző bejegyzésből kimaradt néhány dolog: ezen a koncerten ugyanis sokat tanultam és tapasztaltam a hang-és látványvilágról.

A Sziget fesztiválon találkoztam először azzal, illetve ott figyeltem fel először arra, hogy a kivetítőkön a kép késik a naghoz képest. Ugyebár tudjuk, hogy a fénynek nagyobb a sebessége, mint a hangé, de a kivetítőhöz mégiscsak egy másik, hosszú úton jut el az info, tehát ebben még semmi meglepetés nincs. Ez a helyzet úgy néz ki, hogy megy a dal, és előbb hallani, hogy elkezdődik a szöveg, vagy előbb hallani egy lábdob-ütést, utána pedig a kijelzőn is megjelenik.

Itt ez egészen más volt. Feltételezem, hogy most sem kellett tübb/kevesebb idő ahhoz, hogy a kamerák képe eljusson a kivetítőkre, azonban a hang terjedése jól látható volt. Sok szám lábdobját kísérte a közönség "hey"-jel, és tapssal. Nagyon érdekes volt, hogy az állóhelyek elején állók kezei éppen kitárultak, amikor mi, az ülő közönség (ritmusra) összecsaptuk a tenyerünket.

Még annyi maradt ki az előzőekből, hogy Metallicát várva a közönség hullámzásba kezdett. Nagyon vicces volt. A mögöttünk ülő néninek is nagyon tetszett.