Így válassz, ha tudsz

Ez most ilyen hosszú aktuálpolitikai maszlag lesz.

Van egy honlap, a partkereso.hu, ami arra lenne hivatott, hogy bizonyos kérdésekre adott válaszaink alapján megmutassa, hogy melyik pártok programjával mekkora az átfedés, tehát ez elvileg segítene nekünk a voksolásban. Én kitöltöttem ezt a tesztet, és eléggé meglepődtem, hogy a pártok többségéhez 50% körüli egyezést írt ki. Mindemellett elég aljas módon vannak feltéve a kérdések. Nekem azt tanították a Hermanban, hogy a statisztikát mindenki úgy hamisítja, ahogy akarja, az egyetemen meg megtanították, hogy a közvéleménykutatások statisztikái jelentősen befolyásolhatók a kérdések feltevésével.

Szóval arra jutottam, hogy elmesélem nektek néhány kérdésről, hogy miért félrevezető, hátha ezzel elérek valamit. Bármit. Egy kis feleősségtudatot. Egy kis állandó kételkedést. Sajnos vagy nem sajnos, nem értek minden kérdéshez, ezért nyilván csak azokról fogok írni, amihez van néhány értelmes szavam. Hozzáteszem, a kérdések többésgénél nem tudom, hogy melyik párt(ok) programjának részei, ezért mindenféle ilyen behatás nélkül írom amit írok.

Népszavazást kell tartani Magyarország Európai Uniós tagságáról, amely akár a szervezet elhagyását is eredményezhetné.

Ez egy rendkívül hangzatos mondat, ugyanis a nép mindig szereti érezni, hogy valamihez joga van, ezért valószínűleg a válaszadók többsége igennel szavazna erre a kérdésre, anélkül, hogy elgondolkodna a következményein. Én szerény véleményem szerint jelenleg semmi okunk nincs kilépni az unióból. Ettől függetlenül egy ilyen kérdés bizonyos gazdasági és politikai helyzetekben valóban aktuális lehet. Ó igen, és a mondat megfogalmazására visszatérve egy pillanatra: ezt a kijelentést ugyanis értelmezhetem úgy, hogy ez a kérdés aktuális, és valamelyik párt nem akar népszavazást, hanem önként akar dönteni, tehát az igen válaszommal felháborodást fejezhetek ki, miszerint én igen is élni akarok demokratikus jogaimmal, nem válaszommal pedig a döntést a felsőbb hatalmakra bízom. A mondat azonban úgy is értelmezhető, hogy Magyarország Uniós tagságának megtartása a megfontolandó helyzet, és igen válaszommal szeretném, ha megkérdeznének engem, hogy akarom-e az országot az unióhoz tudni, nem válaszommal pedig így jó nekünk ahogy van.

A parlamenti választáson a külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak.
Ennél a mondatnál számomra is egyértelmű, hogy melyik párt javára van megfogalmazva a kérdés. Szerintem ez egy tökéletes példa lett volna az elemi statisztika órán a kérdés megfogalmazásának problematikájára.
"A parlamenti választáson a külhoni, magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok is szavazhassanak." -  Igen / Nem / Semleges

"A parlamenti választáson a magyarországi lakcímmel is rendelkező magyar állampolgárok szavazhassanak." -  Igen / Nem  / Semleges 

If you know, what I mean....

A 2006. október 23-i utcai események kapcsán felelősség terheli az akkori rendőri vezetőket.

Na ez meg egy tipikus olyan mondat, hogy nyilván igennel fogsz szavazni. Mert felelőst mindig kell találni. Ha mégis nemmel szavazol, akkor tuti, hogy vagy akkori rendőri vezető vagy, vagy legalábbis elég közöd van hozzá. Visszatérve az előző problémára:
"A 2006. október 23-i utcai események kapcsán az akkori rendőri vezetőket terheli a felelősség." Ugye, mennyire mást jelent? Pedig csak felcseréltem két mondatrészt...

A munkaképes emberek főszabály szerint szociális segélyt ne kapjanak, csak fizetéssel együtt járó közmunkaprogramban vehessenek részt.

Ezzel meg pusztán csak annyi a baj, hogy Magyarországon ez az egész segélyezési rendszer eléggé el van baszva. Már bocsánat, de most sajtószabadságot hirdetek. Mindjárt jön egy másik érdekes kijelentés.

Mindenki, aki nem végez semmilyen munkát, jogosult legyen feltétel nélküli, huszonöt-, ötven-, vagy hetvenötezer forintnyi alapjövedelemre.
Ez a mondat így egy f@szság. Sajnos nem tudok túl sokat a dologról, nekem Anya mesélte el ennek a hírét. Ez a mondat azt sugallja, hogy ha nem dolgozol, akkor csak úgy hozzádvágnak x ezer forintot. Ha meg dolgozol, akkor meg izzadjál vért a pénzedért. NEM. Eddig sem neveztem meg pártot, most sem fogok, talán mert ebben a nagy összevisszaságban azt sem tudom már, melyik pártban kik vannak, de ellenzéki ötlet, ez biztos. Az elképzelés elsőre nagyon meghökkentő, valószínűleg elsőre azonnal elutasítja a többség, de jobban megnézve én elég nagy potenciált látok a dologban. Még nem letisztult, de nagyjából arról lenne szó, hogy minden magyarországon élő embernek (vagy magyar állampolgárnak?) alanyi jogon járna havi valahányezer forint. Mondjuk 40-50. Ez akkor is járna, ha _dolgozik_ az ember, tehát aki dolgozik, az _ezen felül_ kapná a fizetését / nyugdíját / ösztöndíját. Ezzel párhuzamosan a segélyezési rendszert úgy ahogy van eltörölnék, és valami mésfélét vezetnének be. (Szerintem bizonyos jellegű segélyekre vagy támogatásokra mindenképpen szükség lenne, pl. ha valakinek esélye sincsen elmenni dolgozni, pl. mert nincsen keze, meg ilyesmik). Ezzel megteremtődne egy bizonyos fajta "társadalmi egyenlőség", ha valaki épp nem talál munkát, az sem hal azonnal éhen, de ösztönzőleg hat a munkakeresésben, hogy akkor több pénzt fog kapni. Ha pedig valaki megél ennyi pénzből, és így már nem is akar elmenni dolgozni, akkor lelke rajta, ahogy jól esik. Még egyszer mondom, ezt nagyon alaposan át kellene gondolni, és ebből szerintem egy nagyon jól működő rendszert lehetne kialakítani. Ha közgazdásznak tanulnék tuti ebből akarnék írni szakdolgozatot.

Helyes, hogy az állami támogatással diplomázott fiataloknak a támogatott képzés idejével azonos évig Magyarországon kell dolgozniuk, de nem közvetlenül a diplomaszerzést követően.
Na álljon meg a násznép, velem másfélszeres idejű szerződést irattak alá!

Mindent egybevetve, a Nemzeti Dohányboltok rendszerének kialakítása inkább jó döntés volt.

Én nagyon szeretnék találkozni egy olyan emberrel, aki ezzel őszintén egyetért. 

A többfunkciós (például rendezvényközpontként is hasznosítható) stadionok építése jó befektetés a jövőbe Magyarország részéről.

Nem a többfunkciós stadionnal van baj, hanem hogy mennyi, és mekkora pénzből, és miért ilyen hirtelen. Egyébként bizonyára jó befektetés. Felcsúton szép lesz a kilátás. 

Minden ingatlantulajdonosra kiterjedő ingatlanadót kell bevezetni.

Ez is egy remekül megfogalmazott mondat, hát könyörgöm, ma melyik lakástulajdonos nyújtaná a kezét, hogy ő szeretne ingatlanadót fizetni? Mivel nem vagyok közgazdász, nem egészen vagyok tisztában az "adó" fogalmával, ezért számomra az is kérdés, hogy ez egyszeri összeg-e, vagy rendszeresen fizetedő. Előbbi esetben ott van az illeték, ami akkor fizetendő, amikor megveszi a lakást az ember, utóbbi esetben pedig mégis mekkora érték után kellene fizetni az adót, hiszen a lakások ingatlanfelmérők által megbecsült ára és piaci ára között akár több millió forintos rés is lehet, szóval héééémááár hogyvanez?

Az arányos (egykulcsos) jövedelemadó helyett vissza kell állítani a sávos, a különböző mértékű jövedelmeket különböző kulcsokkal sújtó adórendszert.

Ez is egy olyan ostobaság. Anyával beszélgettem erről nemrégiben, mert én teljesen a többkulcsos adórendszert támogattam, nem is értettem, hogy ez az egykulcsos hogy lehetne jó. Aztán Anya felvilágosított, hogy valójában bármelyik adórendszer kiválóan tud működni az adott országban, csak az összes többi adófajtát és segélyeket és járulékokat és illetékeket és illetményeket és minden létező pénzügyi vackot össze kéne hangolni az adott rendszerben. Tehát valójában semmi probléma nem lenne egyik változattal sem, csak a köznép felé nem kommunikálják a többi hátterét a dolognak. Talán mert a többség meg sem értené. Mindig az aktuális kormányt kell szidni, az a biztos. 

Helyes, ha adókedvezményt kap az, aki gyermeket vállal.

Ez a kérdés is az előzőhöz tartozik, ugyanis ebben a megfogalmazásban fel sem merül egyéb kedvezmény lehetősége, pl. a családi pótlék, amit már az egykulcsos adó bevezetése környékén meg is szüntettek. Összetett dolog ez nagyon. Nagyon jó szakembernek kell lenni ahhoz, hogy ezekben a kérdésekben jó gazdasái modellt lehessen kialakítani.

A 2013-tól több lépésben bevezetett rezsicsökkentés időzítését, és mértékét tekintve is jó döntés volt.

Ez is érdekes kérdés, mert a jónép ugye próbál örülni annak, hogy kevesebb a számla, miközben a gazdasági elemzők meg kiabálnak hogy ezt így nem lehet. Én ehhez végképp nem értek, még nem tudom, kinek van igaza, azért remélem, hogy nem megy bele tönkre az ország, és próbálok örülni a kisebb számláknak.

Mindent egybevetve, a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodás jelenlegi formájában inkább jó döntés volt.

Rendkívül bájos ez a "mindent egybevetve". A híreket hallgató emberek többsége szerintem csak kapkodja a fejét ebben a nagy sietségben, és hirtelen jött ellenzéki hangoskodásban. Nehéz eldönteni, hogy mi a jó. Mert nem csak azt kell belátni, hogy az atomenergia során keletkező radioaktivitás veszélyes (különben egy atomerőmű egészen tiszta állat), és egy baleset rettenetes következményekkel járhat, meg hogy húdedrága, meg jajazoroszok, hanem azt is, hogy magyarországon nincsenek nagy vízesések (valójában még kicsik se nagyon), a megújuló energiaforrásoknak (szélerőművek, napkollektorok) sajnos nincs akkora hatásfokuk, hogy kis területen alkalmazva gazdaságosan működjenek. Termálvíz remekül használható fűtésre, de nem olcsó a kitermelése, a házakba való bevezetése (?), azokat a szép szélerőműmezőket pedig igen csak nagy területen kellene elvetni. Akármelyik megoldást választjuk, óriási költséggel jár egy gazdaságos rendszer kiépítése.