A termvédet mindjárt megpróbálom mégegyszer, végül is csak a diplomám múlik rajta.
Ebben a félévben 2 vizsgám volt, az egyiken megbuktam, a másikon ötöst kaptam. Cserébe ma az immungyakos 4-esemért külön gratulált nekem a tanár. Egyébként még evolbióból is megbukhatok. Ott csücsül az indexem a genetika tanszéken és senki nem tudja, milyen jegy fog belekerülni. És semmi nem zárja ki, hogy 1-es lesz. Semmi.
Az meg külön pluszpont az életemnek, hogy kerestünk egy képet egy bizonyos illetőről, és még Herceg volt zavarban, hogy még sosem látta, pedig én sem.
Hát igen, én sem láttam, pedig mi van, ha a tükörben őt látom, csak nem ismerem fel?
2012. május 31., csütörtök
2012. május 29., kedd
Hímek a XXI. században
a satnya kis pálcikalábaikat női cipőkre kéne szögezni tűsaroknak
szemük nincs, mert eltakarja a hajuk
fültágítót hordanak, és piercing van az orrukban szemükben szájukban
fenekük nincs, ha mégis akkor az legalább 30 centire lóg a combuk közepéig
Láttam ma egy vékony alkatú, női ruhákat és rózsaszín táskát viselő, lányos hajú, lapos mellkasú, férfikezű, borotvált férfiarcú illetőt. Az arcvonásai férfiasak voltak, de ettől függetlenül egészen csinos volt.
El kéne dönteni, hogy ki miféle jónép akar lenni, mert ennél még a hosszúnyakú, saját magukat verő, tányérajkú, szögezettfejű afrikai törzsek is szebbek.
2012. május 26., szombat
2012. május 25., péntek
Vége. Legyen. Már.
Már tényleg elhittem, hogy ebben az évben 2 vizsgám lesz, amit az első héten letudok, de nem, mert szerdán nekem feltétlenül meg kellett buknom, nyilván, mert ez az én stílusom, ismerünk már jól.
fuck-this-shit
Szóval remélem a mai vizsgán ötöst kapok, a jövő héten meg megpróbálom még egyszer azt a másikat.
Aztán még van egy tárgy, amiről még semmit sem lehet tudni, van néhány egészen rejtélyes időpont az etr-ben, de senki nem tudja miért, vagy hogy kinek kell feljelentkeznie, és mikor fogjuk megtudni, hogy egyáltalán kapunk-e jegyet. Ugye, én se értem ezt amit az imént leírtam, de legalább a maradék 144 ember se érti. A tanárnak meg derogál válaszolni arra a milliónyi kérdésre és hozzászólásra amit az ő édeskedves fórumán voltunk szívesek feltenni, mert ő aztán megmondta, hogy se e-mailben sem az etr-es kurzusfórumon ő ztán nem válaszol. És akkor még milyen finoman fogalmaztam.
És még az a bonyodalom a szakdogám körül... komolyan kezdem azt érezni, hogy valaki vagy valami nagyon nem akarja, hogy idén végezzek.
fuck-this-shit
Szóval remélem a mai vizsgán ötöst kapok, a jövő héten meg megpróbálom még egyszer azt a másikat.
Aztán még van egy tárgy, amiről még semmit sem lehet tudni, van néhány egészen rejtélyes időpont az etr-ben, de senki nem tudja miért, vagy hogy kinek kell feljelentkeznie, és mikor fogjuk megtudni, hogy egyáltalán kapunk-e jegyet. Ugye, én se értem ezt amit az imént leírtam, de legalább a maradék 144 ember se érti. A tanárnak meg derogál válaszolni arra a milliónyi kérdésre és hozzászólásra amit az ő édeskedves fórumán voltunk szívesek feltenni, mert ő aztán megmondta, hogy se e-mailben sem az etr-es kurzusfórumon ő ztán nem válaszol. És akkor még milyen finoman fogalmaztam.
És még az a bonyodalom a szakdogám körül... komolyan kezdem azt érezni, hogy valaki vagy valami nagyon nem akarja, hogy idén végezzek.
2012. május 18., péntek
2012. május 14., hétfő
HuzatVonat
Amikor tegnap kiértem a Tiszaira, azt láttam, hogy a rengeteg ember egy része a kijelzőket nézi, ahol a volnatok 3 órás késését próbálják értelmezni, a másik része meg a sorban áll és próbál jegyet venni vagy nem venni, vagy legalább megtudni, hogy hogy fog eljutni oda, ahová kéne.
A pésztárosnéni azt mondta, 17.35-kor indul egy gyors vonat, az normálisan indul, de Pestig számítsak 120 perc késésre. Abban a pillanatban, hogy kiléptünk az állomás ajtaján, megjelent a semmiből egy ic, amire rengetegsok ember akart mind felszállni. Fél 5 volt, az akkor aktuális ic a táblára ki sem volt írva, az emberek egymást kérdezgették, hogy ez most akkor melyik vonat. A fél kettes, az volt. Amire én nem szálltam fel.
Ez egyébként nem volt hülye döntés. A Saúlyhely felől jövő gyors a szokásos 10 helyett kicsit több, mint 20 percet késett, de aztán 7, HÉT! kocsit csatoltak még elé (a rutintalanoknak mondom: általában 3 kocsit szoktak hozzárakni, ha nagy tömeg van, akkor egyet). Szóval az a néhány ember, aki nem szállt fel az ic-re, az kényelmesen elhelyezkedett ebben a +hét kocsiban, és valamikor 6 óra előtt el is indultunk.
A vonat Hatvanig a szokásos úton ment, ott viszont tett egy kerülőt Újszász felé. Amikor megérkeztünk Pestre, 10 óra elmúlt már pár vagy tíz perccel, összevissza kb.4-4,5 óra után megérkeztünk.
Ez így soknak tűnik, mert nyilván az, de én közben átnéztem és jegyzetet készítettem a hétfő reggeli zh-hoz és megírtam a szakdogám absztraktját magyarul és angolul. Tök jó volt.
2012. május 1., kedd
Nightwish - Budapest, Papp László Sportaréna, 2012.
Arra gondoltam, ideje lenne elmesélnem, hogy milyen volt a Nightwish koncert.
Az előzenekarokról lemaradtunk, az Eklipse-t sajnálom, őket szívesen meghallgattam volna, de a másik zenekarra - bármi is legyen a nevük - nem vágytam, mert egy nő az énekese aki pont úgy visít, mint az IronMaiden, amit nem bírok meghallgatni.
Az állóhelyeken voltunk, a hang és fényemberek jobb oldalán. Rengeteg ember állt előttem, úgyhogy a zenekart csak néha láttam, viszont volt felettük egy színes szélesvásznú kivetítő, ahol mindenféle szép (mozgó)képek úszkáltak.
Azt az egész világot, ami az Imaginaerum dalok köré építettek, valahogy pont így képzeltem el, pedig azelőtt még az albumborítót sem láttam. Nagyon jól bántak a színekkel, a világítással, a tűzzel, a tűzijátékkal, és a hangokkal. Az igazán jól esett, hogy Anette-nek élőben is olyan szép telt hangja van, mint az albumokon, és a régi dalokhoz is illik a hangja.
Egyébként még pozitív élmény, hogy az emberek körülöttünk józanok voltak, nem ugráltak, nem pattogtak, nem lökdöstek - kivéve egy lányt, aki nagyon részeg volt és nagyon imádta a zenét és nagyon hajladozott, és egyszercsak véletlenül képen törölte a mögötte álló fickót, de szerencsére a józan barátnője megpróbálta visszafogni.
1. Taikatalvi
2. Storytime
3. Wish I had an Angel
4. Amaranth
5. Scaretale
6. Slow, Love, Slow
7. I want my tears back
8. Come cover me
9. The crowl, the owl and the dove
10. The Islander
11. Nemo
12. Last of the Wilds
13. Planet Hell
14. Ghost River
15. Dead to the World
16. Over the hills and far away
17. Finlandia
18. Song of myself
19. Last Ride of the Day
A következő állomás az Evanescence koncert és a G3.
Az előzenekarokról lemaradtunk, az Eklipse-t sajnálom, őket szívesen meghallgattam volna, de a másik zenekarra - bármi is legyen a nevük - nem vágytam, mert egy nő az énekese aki pont úgy visít, mint az IronMaiden, amit nem bírok meghallgatni.
Az állóhelyeken voltunk, a hang és fényemberek jobb oldalán. Rengeteg ember állt előttem, úgyhogy a zenekart csak néha láttam, viszont volt felettük egy színes szélesvásznú kivetítő, ahol mindenféle szép (mozgó)képek úszkáltak.
Azt az egész világot, ami az Imaginaerum dalok köré építettek, valahogy pont így képzeltem el, pedig azelőtt még az albumborítót sem láttam. Nagyon jól bántak a színekkel, a világítással, a tűzzel, a tűzijátékkal, és a hangokkal. Az igazán jól esett, hogy Anette-nek élőben is olyan szép telt hangja van, mint az albumokon, és a régi dalokhoz is illik a hangja.
Egyébként még pozitív élmény, hogy az emberek körülöttünk józanok voltak, nem ugráltak, nem pattogtak, nem lökdöstek - kivéve egy lányt, aki nagyon részeg volt és nagyon imádta a zenét és nagyon hajladozott, és egyszercsak véletlenül képen törölte a mögötte álló fickót, de szerencsére a józan barátnője megpróbálta visszafogni.
1. Taikatalvi
2. Storytime
3. Wish I had an Angel
4. Amaranth
5. Scaretale
6. Slow, Love, Slow
7. I want my tears back
8. Come cover me
9. The crowl, the owl and the dove
10. The Islander
11. Nemo
12. Last of the Wilds
13. Planet Hell
14. Ghost River
15. Dead to the World
16. Over the hills and far away
17. Finlandia
18. Song of myself
19. Last Ride of the Day
A következő állomás az Evanescence koncert és a G3.
2012. április 28., szombat
Aluljáró
Valamint arra jöttem rá, hogy két undorító állatfaj van az emberiségben: az egyik a csöves, a másik a punk, és a kettő között csak annyi a különbség, hogy utóbbi ezt direkt csinálja.*
* aki nem hiszi, az a Blaha aluljáróban járjon utána
* aki nem hiszi, az a Blaha aluljáróban járjon utána
Sok séta
Hosszú nap volt.
Így pont három héttel a leadási határidő előtt befejeztem a szakdogámat (?!), nagyon remélem hogy a konzulenseim nem íratják át velem az egészet.
Délután voltam a Keletiben, aztán a Blahától elsétáltam a Petőfi hídig a körút északi oldalán egy utcával beljebb, és csuda érdekes dolgokat találtam. Például jártam a Rökk Szilárd (?!) utcában, ahol találtam két kung.fu iskolát (?!), egy Mikulást egy ablakban (?!) és egy keresztutcát Kis Salétrom (?!) névre keresztelve. Később voltak még olyanok, hogy Lőrinc pap tere, meg Mária utca, ott volt egy templom, volt néhány tök jó játszótér, néhány SOTE-klinika, ilyenek. Aztán a CET orrához értem, onnan meg már hazafelé. Utána még elkísértem Herceget a Baross utcába, ahonnan hazasétáltam.
Aztán megtudtam, hogy mégis legyen aznap este valami, úgyhogy kiültünk a Feneketlen-tóhoz néhány lánnyal, akik közül csak T-t ismertem, a többiek pedig mind biológusok és alsóbb évesek és kedvesek voltak. Utána a lányok nagy része hazament, mi pedig T-vel elsétáltunk a tótól a Móriczig, onnan a Szabadság-hídig, onnan a Kálvin-térig, onnan végig a Ráday utcán a Boráros térig, onnan a két híd közötti füves-fás parkig, ahonnan nagyon szép a Duna. Ott beszélgettünk további időket, aztán elindultunk a mester utcai villamosmegállóhoz, ott elköszöntünk és éjfélkor hazaértem.
Sok séta. Ez volt tegnap.
Így pont három héttel a leadási határidő előtt befejeztem a szakdogámat (?!), nagyon remélem hogy a konzulenseim nem íratják át velem az egészet.
Délután voltam a Keletiben, aztán a Blahától elsétáltam a Petőfi hídig a körút északi oldalán egy utcával beljebb, és csuda érdekes dolgokat találtam. Például jártam a Rökk Szilárd (?!) utcában, ahol találtam két kung.fu iskolát (?!), egy Mikulást egy ablakban (?!) és egy keresztutcát Kis Salétrom (?!) névre keresztelve. Később voltak még olyanok, hogy Lőrinc pap tere, meg Mária utca, ott volt egy templom, volt néhány tök jó játszótér, néhány SOTE-klinika, ilyenek. Aztán a CET orrához értem, onnan meg már hazafelé. Utána még elkísértem Herceget a Baross utcába, ahonnan hazasétáltam.
Aztán megtudtam, hogy mégis legyen aznap este valami, úgyhogy kiültünk a Feneketlen-tóhoz néhány lánnyal, akik közül csak T-t ismertem, a többiek pedig mind biológusok és alsóbb évesek és kedvesek voltak. Utána a lányok nagy része hazament, mi pedig T-vel elsétáltunk a tótól a Móriczig, onnan a Szabadság-hídig, onnan a Kálvin-térig, onnan végig a Ráday utcán a Boráros térig, onnan a két híd közötti füves-fás parkig, ahonnan nagyon szép a Duna. Ott beszélgettünk további időket, aztán elindultunk a mester utcai villamosmegállóhoz, ott elköszöntünk és éjfélkor hazaértem.
Sok séta. Ez volt tegnap.
2012. április 26., csütörtök
Ajtók
Múltkor a Keletiben láttam egy nőt, aki egy babakocsit tolt, mellette pedig egy másik kisfiú lépkedett ügyesen. Átjöttek az oldalsó kapun,a kisfiú pedig megfogta a rácsos kaput, és elkezdte becsukni. Nagyon kis okosnak tűnt, aki már megtanulta, hogy magunk mögött illik becsukni az ajtót. Az anyja mondjuk nem így gondolta. Odalépett hozzá és olyan hirtelen lendült a karja, azt hittem megüti a kisfiút, aki valószínűleg ugyanezt gondolta, mivel már a mozdulat láttán fájdalmasan eltorzult az arca. Aztán a nő végül "csak" erősen megragadta a kisfiú karját és jól megrántotta, hogy viselkedjen már normálisan és menjen mellette.
Ma a boltban épp a pénztárnál vártam, amikor a szomszédos pénztárnál egy nő fizetett, mellette pedig a kisfia várta, hogy kapnak-e matricát. A gyerek úgy próbálta lefoglalni magát, hogy a pénztáros "box" kissé nyitott ajtaját megrúgta (gondolom be akarta zárni, csak kicsit erős rúgás lett és az ajtó visszacsapódott). Az anyja viszont nem kezdett el üvöltözni vele: határozott, de nem bántó hangon azt mondta, vagy csukja be az ajtót rendesen, vagy hagyja úgy, ahogy van. Erre a kisfiú egy óvatos mozdulattal bezárta az ajtót, megvárta, hogy nem nyílik-e ki, aztán észrevette a másik nyitott ajtót is, és azt is ilyen kedvesen becsukta.
Ma a boltban épp a pénztárnál vártam, amikor a szomszédos pénztárnál egy nő fizetett, mellette pedig a kisfia várta, hogy kapnak-e matricát. A gyerek úgy próbálta lefoglalni magát, hogy a pénztáros "box" kissé nyitott ajtaját megrúgta (gondolom be akarta zárni, csak kicsit erős rúgás lett és az ajtó visszacsapódott). Az anyja viszont nem kezdett el üvöltözni vele: határozott, de nem bántó hangon azt mondta, vagy csukja be az ajtót rendesen, vagy hagyja úgy, ahogy van. Erre a kisfiú egy óvatos mozdulattal bezárta az ajtót, megvárta, hogy nem nyílik-e ki, aztán észrevette a másik nyitott ajtót is, és azt is ilyen kedvesen becsukta.
2012. április 25., szerda
2012. április 21., szombat
2012. április 20., péntek
Üzcsi
Kicsit kétségbe estem az imént, amikor elküldtem egy üzenetet, aminek az utolsó 3 sora ez volt:
respond ha jönnétek pls.
köszcsipuszcsi
B
respond ha jönnétek pls.
köszcsipuszcsi
B
2012. április 16., hétfő
2012. április 15., vasárnap
2012. április 13., péntek
Tavasszal
Most, hogy tavasz van, minden tele van fácánnal és őzzel. Aztán Anyával elmentünk a Vadasparkba, mert az egy jó hely ám, ott lakik a legédesebb tatulány, az antilopbakok a rangjukért vívnak vagy pattognak, és összemorcognak a tigrisek.
2012. április 12., csütörtök
VíziBME
A BME egy kis zugában van egy zöld füves rész, néhány székkel. Nem tudom, hogy a székek voltak-e ott előbb, vagy a locsolóberendezés, de a vízfátyol attól még beborítja a székeket. Elég mókás jelenet lehet, amikor valaki kiül oda, mert olyan szép idő van, erre pofánlövi a locsoló és mászhat ki a sáron keresztül. A fűben pedig láthatatlan minigejzírek is el vannak rejtve, amik sáros vizet pöfögnek ki magukból, mint egy szökőkút, ami a nagy kilövésre készül, és előtte csak úgy bugyog.
Szóval ott sétáltunk, és láttuk ezt, én pedig megkérdeztem, hogy ide mérnökök járnak, nem? - és az előttünk sétáló srác is jót mosolygott ezen.
Szóval ott sétáltunk, és láttuk ezt, én pedig megkérdeztem, hogy ide mérnökök járnak, nem? - és az előttünk sétáló srác is jót mosolygott ezen.
Csak a lényeg
Az állatélettan előadás amúgy arról szól, hogy elméletben macskákat dobálunk ki az ablakon vagy kissámlit csinálunk belőlük. A mai órán szó szerint ezt mondta a bácsi: "öreg és vak macska, de pisilnie kell és kidobjuk az ablakon."
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
