Fife

Egy egész blog szólhatna arról, hogy hogy tanulok meg fájfozni, de most csak egy bejegyzés lesz róla. Úgy érzem, haladok ügyesen, már egészen megszokták az ujjaim a fogásokat. Elpanaszoltam Hercegnek, hogy milyen furcsa, hogy a hangok többségéhez le kell rakni a jobb kisujjam, aztán emlékeztetett arra, hogy fuvolán is éppen így kell. S tényleg, fel sem tűnt, hogy ott is a Disz-billentyűn támaszkodom.

Még mindig lehet sajnálni a szomszédokat, de már sokkal többször szólalnak meg szépen a hangok. Az viszont feltűnt, vagy legalábbis gyanús, hogy a kétvonalas Fisz mintha nem lenne egészen félhangnyira a G-től. Konkrétan alig észrevehető a különbség köztük. Pedig pont úgy fogom le, ahogy az a fogástáblázatban írva vagyon, és minden más lehetséges próbálkozás borzalmas hangot ad. Ejnye.

Egyébként a hangszer továbbra is hangos, ezen piano nincs, de legalább zenélés közben lehet hasizomra gyúrni. És nyilván úgy illik hogy előttem van mindhárom hangszer, és igazán zavaró, hogy ha a fife után a fuvolát fújom, akkor hirtelen nagyon vissza kell fognom magam, különben ez nem szól. A fuvolához egy halovány lehellet is elég.

Karácsony

Ez a bejegyzés is azzal kezdődik, hogy nem különösebben vagyok oda a karácsonyért, nekem ez a modern karácsony nem tetszik. Nekem a karácsony nem egyenlő az ajándékozással. Mondjuk mással se nagyon, idén leginkább a tölöttkáposztával. Szóval, lényeg a lényeg, hogy ez a karácsony kicsit más volt, mint a többi. Most már van még egy család, családom, akik bizony túlságosan is aranyosak hozzám, és rengeteg ajándékkal leptek meg. Mind mind csodaszép - bár itt most nem fogom felsorolni. Egy egész bejegyzésnyit tudnék róluk írni.

Van viszont egy különleges ajándék, ami a legnagyszerűbb az összes közül, ha szabad ilyet mondani. Hercegtől kaptam egy fife-ot, fájfot, harántfurulyát, no. Elég nehezen jöttem rá, hogy is kéne ezen játszani, de kezdek rájönni. Az anyaga pont olyan, mint a furulyámé. A tartása olyan, mint a fuvoláé. A fogása olyan, mint a furulyáé. Ha ugyanúgy fújom meg, ahogy a fuvolát, akkor tompán szól. Ugyanolyan technikával kell hát, mint a fuvolát, csak sokkal feszesebb hasizommal, ennek pedig az a következménye, hogy szépen szól, de _nagyon_ hangos. Hangzásában egyértelműen furulyára hasonlít. Szóval már volt egy furulyám (mondjuk abból 2 is volt) meg egy fuvolám, most meg kaptam egy összvért.

Még egy aprócska megjegyzés: tavaly kaptam egy plüssmacit Hercegtől. Idén az apukájától kaptam. Kíváncsi vagyok, jövőre miről fogok írni ilyenkor.

És még egy: az Anyukám karácsony örömére vett egy könyvet. Átadta, majd közölte, hogy nem baj, ha nem most olvasom el, mert ő még aznap neki akar kezdeni. Én meg majd nyáron... (akkor lesz időm legközelebb a szépirodalmra). De akkor legalább lesz mit olvasnom, ugyanis ezt a könyvet a kedvenc szerzőm írta.

Globalizáció

A buddhista gyerekeknek mikulásruhába öltöztetett elefánt osztogatott ajándékokat.

(íme.)

Csalódott

Csalódtam magamban. Nem tudom, hogy lehettem ennyire béna, de nem tudtam teljesíteni azt, amire igen is képes vagyok. Van még egy utolsó esélyem, de már nem merem hinni, hogy sikerül. Szomorú.

Karácsonyi ajándék

Engem úgy általában ez a karácsony dolog nem hat meg, és talán nincs semmi köze ahhoz, amit mondani akarok, de ma egy éve annak, hogy nem kell félnem a fájdalomtól, és igazán remekül telt ez az egy év, és egyrészt köszönöm Vicus apukájának, persze ugyanígy megköszönném bárki másnak is, de tényleg, köszönöm, jól vagyok.

Társaság

Tegnap megnéztük Herceggel és a szüleivel az Üvegtigris 3-at. Ez a film zseniális! Pedig elég nehéz egy nagysikerű filmből több részt csinálni, de ezt érdemes volt. Megnézném mégegyszer. Meg mégegyszer.

Osztálytalálkozó is volt ám tegnap. A fél osztály el is jött, viszonylag sokan voltunk. Lehetett rá számítani, hogy mindenki azzal fog beszélgetni, akivel suliban anno, de azért jó volt újra látni őket. Ért néhány pozitív csalódás is, ami kicsit meglepett, de nyilván nagyon örülök neki. Remélem lesz még ilyen, és akkor mások is eljönnek majd.

(Tücsinek üzenem hogy milyen vagy mert nem jöttél. Pedig azt mondtad, hogy jössz, és mondanám, hogy kifejezetten haragszom, de inkább csak megsértődtem, és úgysem mondok semmit, mert már megtanultam, hogy nem illik.)

Szorgalmi

Nem véletlen, hogy így hívják ezt az időszakot, ugyanis 56 nap* alatt 44 számonkérésem** volt (0,79).

*Nem számoltam bele a reghetet, az első tanítási hetet - amikor minden tárgy új volt és ezért nem írtunk semmiből - és az ősziszünetet.

**Ebben benne van minden zh (beugró és pót is), és szóbeli beszámoló.

Első jegy

Ott díszeleg az ötösöm állatrendszertan gyakból az indexemben! És nééégy kredit! (Csak összehasonlítás képpen: ez olyan, mint az orvosisoknak egy 7 -8 kreditás tárgy, kevés ér ennél többet.)

(Mondjuk nem is lesz sokkal több ötös idén az indexemben... :( )

Leg

A mai napban a

- legszebb: a ragyogóan kék Duna volt (sosem láttam még ennyire kéknek);

- legnagyszerűbb: a szövettan 4-esem;

- legizgalmasabb: lelkileg felkészülni a jövőheti 10 zéhára.

Versek

Furcsa dolog visszaolvasni a verseimet. A régebbieket többször visszaolvastam már, ismerem őket, azok nem olyan különlegesek. De az "újabbak", mondjuk az elmúlt fél-1 évből... mintha nem is én írtam volna őket. Mintha nem az én szavaim, soraim lennének. Szinte nem is emlékszem azokra a gondolatokra, helyzetekre, érzésekre; nehéz felidézni. Pedig én éreztem, én írtam.

Tél

Úgy szeretem az évszakváltást!

Smink nélkül

Megint rájöttem (ez évente kb háromszor megtörténik), hogy azért utálom kisminkelni magam, mert megőrülök, mire sikerül lemosnom magamról. Nemsokára hajam sem lesz, akkor legalább a szempilláimat nem kéne kidörzsölni a szempillaspirál-lemosás közben. Rúzst meg minek kenjek magamra, azt úgyis lenyalom.

Centi

Csütörtökön 10 centivel leszek szomorúbb.

Kellnekem

Nincs mit tenni, szerelmes vagyok a Metallica zenéjébe.

Péntek óta

Most úgy csinálok, mint aki ráér, úgyhogy írok egy kicsit.

Múlthét pénteken volt az Anyukám névnapja. Sütöttem neki zserbót (first try), és vittem egy szál sárgarózsát. Örült neki nagyon, és megdícsért, hogy remekül sikerült a sütim. Az azért jól esett, mikor azt mondta: korábban nem gondolta volna, hogy én valamikor majd értelmes dolgot is fogok művelni a konyhában. Aztán meg láss csodát.

Szombaton Hercegnél voltam, Catanoztunk, filmet néztünk, és az anyukája zsinált epres turmixot és vacsit.

Hétfőn 2 zh-t írtunk állatszervezettanon, pedig mindenki úgy tudta, csak egy lesz (erre a múlt órán külön többször is rákérdeztünk). Az elsőben ugyanaz volt a feladat, mint a múltkor, de nyilván senki sem nézte át, hiszen a szövettanra készültünk. Azért halvány rémképeimből sikerült felrajzolnom egy csótánypotroh-keresztmetszetet, de hogy jó-e... Utána meg visszakaptuk a múltkori zh-t, és azt hiszem, az nekem lett a legjobb, ugyanis a pluszpontokkal együtt 17 lett a 15-ből, amivel különösen meg vagyok elégedve. ÉS a rákgyomros zh is 11/15 lett, amire nem is gondoltam volna, úgyhogy abszolút pozitív csalódás volt.

Az esti moha-zuzmó zh-m viszont kész katasztrófa lett, majd valamikor mehetek javítani.

Mérföldkőhöz értem. Keddtől az MTA Kémiai Kutatóintézetében fogok TDK-zni/szakdolgozni. Génexpressziós-genetikaihibavizsgálós-gyógyszermetabolizációs-terápiás kutatás ez. Epilepszia, mesélj magadról!

Tartalomjegyzék

Ó ha lenne időm most írnék a múlthétről, az anyukám névnapjáról, a hétvégéről, Morris új betegeskedéséről, a jövőm titkáról, a jövőhétről és most inkább fáradt vagyok. Holnap 2 zh-m lesz. Majd a vizsgaidőszak után elmondom, mi van velem.

Új

Évek óta nézem a F1-et, és csak most tűnt fel, hogy a szerelőbrigád is visel sisakot.

Az egyetemen tanultam

-Mit csinálnak a denevérek a mikroban?

-Zenét hallgatnak.

/Növényszervezettan EA-n mondta a tanárunk/

Freetime

Itt az én időm és végrevégre tudok mesélni is kicsinyt.

A múlthét ultrafárasztó volt. Az első 5 zh-t az hiszem ügyesen megírtam. Aztán a 6. már nem sikerült úgy, ahogy az kellett volna, de majd szerdán megyek és megmutatom, hogy pedig mmilyen ügyesen tudom. Nagyon ijesztő volt a gondolat, ogy aznap lesz egy 7. zh is, de végül abból nem írtunk, az ma volt.

Ez a hét freedom és örömünnep, már csak a javítóra kell koncentrálni és utána lesz időm bármire tanulni. Szerdán pedig valami akcióféle lesz az Arena plázában. Úúúderossz kimondani, hogy shoppingolni/plázázi megyek. Blehh. Pedig.

A mai nap újdonsága, hogy úgy döntöttem, hazamegyek a hétvégére. Anyukám örül ennek, a Fiúm örül ennek, én örülök ennek, akkor csak hazamegyek már, nem? Szerencsére hétfőre nem kell túlságosan megerőltetnem majd magam, azt hiszem.

Egyébként elküldtem ma a fiút zöldségesbe, hogy vehetne pár darab almát, meg narancsot/mandarint, esetleg 1-2 szem kiwit. Találtam itthon 5 almát, 6 mandarint, egy doboznyi kiwit, éééés 2 kakaóscsigááát ^^ Az én Fiúm a legkedvesebb.

Most meg egyedül vagyok itthon, mert egyesek Satriani koncerten vannak...

Mindjárt

Mostmár mindjárt lesz időm írni ide is.