én: kész vagyok az első feladattal! sikerült!
Herceg: megoldottál egy típuspéldát? milyen típuspélda volt?
én: az egydimenziós Schrödinger-egyenlet megoldása
Herceg: te megoldottad az egydimenziós Schrödinger-egyenletet? mi azt sose oldottuk meg, 40 éve nem oldotta meg senki a Műegyetemen... mi csak úgy néztük :D
én: ... :D na jól van, akkor most megyek és megoldom a Schrödinger egyenletet Dirac-delta potenciálban is :D
2014. december 14., vasárnap
2014. december 13., szombat
56. oldal
én: 9gag-en van egy kép egy játékról: "nyisd ki a hozzád legközelebb lévő könyvet a 206. oldalon, és az első mondat leírja a szerelmi életed." Most kezembe vettem a legközelebbi könyvet, de csak 178 oldalas.... :(
Herceg: ó :D 56. oldallal is működik ám a játék!
én: tényleg? .... *lapozás* ... "Az alagúthatás és a pásztázó alagútmikroszkóp"... Amúgy az alagúthatás arról szól, hogy a dolgok oda is bemennek, ahová klasszikusan nem mehetnének :D
*sírvaröhögős*
Herceg: ó :D 56. oldallal is működik ám a játék!
én: tényleg? .... *lapozás* ... "Az alagúthatás és a pásztázó alagútmikroszkóp"... Amúgy az alagúthatás arról szól, hogy a dolgok oda is bemennek, ahová klasszikusan nem mehetnének :D
*sírvaröhögős*
2014. december 11., csütörtök
Mindenvan!
Húúú srácok, annyi minden történt, azt sem tudom, melyikkel kezdjem, bazihosszú poszt lesz ez.
Kezdjük a szakdolgozattal és a munkahelyi dolgokkal, az most a legaktuálisabb (nem mintha a többi nem friss hír lenne). Ma vot egy mérésem, a végén pedig úgy pakoltam el a laborban, hogy ez volt itt az utolsó mérés. Még a jövő hét tartogathat meglepetéseket, de remélem, ez az állapot így marad, és akkor én itt, a SOTÉ-n, ebben a laborban a labormunkámat ezennel befejezettnek nyilvánítom.
Remekül haladok egyébként a szakdolgozat megírásával, amit a jövő hét pénteken szeretnék leadni (jan. 5. a határidő, de se érdemi munkára, se javítgatásra nem lesz alkalom a 22-től kezdődő ünnepi időszakban). A legjobb amúgy az, hogy most érzem hozzá az erőt, és azt, hogy ennek a dolgozatnak lesz értelme, 5 féle mérési módszert írok le benne, ennyiről fogok tudni eredményt prezentálni. Nem kell világmegváltó dolgokra gondolni, ha röviden szeretném összefoglalni a dolgozat fő kérdését, kb. annyi lenne, hogy ez a mutáns a hosszútávú célokra megfelel-e vagy sem, és a válasz az lesz, hogy igen.
A SOTÉ-n teszek majd még látogatást néhányszor, mert itt, ebben a témában jelenleg én vagyok az egyetlen, aki az aktivitás mérést tudja, meg szerintem a többi módszerben is elég sok tapasztalatot gyűjtöttem ahhoz, hogy ha véletlenül új ember kerül a helyemre (nem hiszem egyébként), akkor én fogom tudni "betanítani".
Apropó utolsó mérés: ez az utolsó szorgalmi időszaki hét a félvben, nekem pedig ez az egyetem végét is jelenti. Az utolsó előadások. Elképesztő. Már majdnem hiányzik, pedig holnap még van egy órám. Vége minjárt. A záróvizsgám jan. 29-én lesz, ami megnyugtatóan későn van.
Ami pedig a leendő munkahelyemet illeti, még nincsen fix helyem, de jelentkeztem egy állásra, egy friss Lendület-csoportba az ELTÉ-n (a francba hogy nem bírok elszakadni tőle), ahol ha minden igaz, bioinformatikusnak állnék. Mikor az önéletrajzomhoz összeszedtem az ilyen irányú ismereteimet, meglepően sokat találtam, legalább 5 olyan tárgyam volt, ahol vagy bioinformatikát tanultam, vagy programoztam valamit. Tegnapelőtt elektronmikroszkópozni voltam az ELTÉ-n, és összefutottam a csoportvezetővel, és úgy tűnt, egész jó esélyeim vannak. Januárban kiderül.
Új téma: eljött az ideje aszokos éves évtizedenként egyszeri hajvágásnak. Elmentem egy fodrászhoz, aki, nem fogjátok elhinni, tényleg annyit vágott le a hajamból, amennyit kértem! Úgyhogy most szép, egészséges és jó illatú a hajam. Készítettem ilyen előtte-utána képet. Sajnos mivel nem vagyok egy gyakolott szelfiző, a tükörben hátulról fotózás még nem megy elég jól, de azért talán látszik valami.
A végére még egy sztorit elmesélek. Elmentem ma egy ilyen kuponos oldalnak a boltjába, egy rendelést átvenni. Nagyjából tudtam, hová kell menni, már közeledtem a helyhez, láttam is a logójukat kiírva, nagyszerű. Igen ám, de ahogy egész közel értem, megláttam azt a laza 20 méteres sort, ami a bolt előtt állt. Azigen, gondoltam magamban, elbattyogtam a sor végére, és megkérdeztem, hogy ez itt az-e aminek látszik, vagy ingyen adnak valamit a bolt mellett... Az volt, jobb dolgom nem lévén beálltam a sorba. Valójában lett volna jobb dolgom, hazajönni és írni a szakdogát, de akkor most erről nem írnék semmit, és máskor már nem igazán tudtam volna elmenni érte. Szóvalmeglepően gyorsan haladt a sor, egy jó bő 40 perc alatt sikerült eljutnom a bolt bejáratáig. Mikor bejutottam, konstatáltam, hogy még mindig van előttem 20 ember, miközben 5 kasszánál folyik a kiszolgálás. 5 kasszával pikk-pakk lemegy a sor, gondolná bárki, de azért így is álltam vagy 20-25 percig. 70 perc telt el a sorba beállás és a boltból kilépés között, szerintem utoljára Rómában, a Vatikáni Múzeumoknál ácsorogram ennyit sorban....
Na de a sztori nem ez. Előttem kettővel egy nő állt a sorban, ő és a mögötte álló férfi volt, akiket megkérdeztem a sorról. Ők váltottak még pár szót "menet közben", kiderült, hogy a nőnek majd mennie kell valahová, és attól tart, hogy már benn lesz a boltban, amikor muszáj elindulnia. Nem így történt végül, láttam, ahogy megkönnyebbülve odalép a kasszához, hogy végre, csak sikerül. Két perc múlva teljesen letörten, kissé dühösen jön vissza, és annyit mond a sorban megismert férfinak: "csak 18-ától átvehető...". Úgy sajnáltam, pedig rajta van a kuponon, hogy mettől meddig beváltható, de teljesen megértem, hogy ezt nem figyelte. Én is úgy teveztem, hogy 1-én hétőn lesz rá időm, és eljövök, de szerencsére még időben észrevettem, hogy csak 3-tól lehet kapni, így aztán ma mentem érte. Nyöff, hát több, mint egy órát állt sorban fölöslegesen.
A hidegben ácsorgás monotonitását egy utcazenész csapat törte meg, nem láttam őket, de szerintem egy cajoon-os, egy gitáros és egy énekes volt. Amit csináltak, azt azért jónak nem nevezném, a srácnak pedig egészen jó hangja volt, kár, hogy csak 3-4 hangot tudott produkálni. Nem lett volna ezzel semmit baj, mert vannak ilyen dalok, csak ők pont nem az ilyen dalokat játszották. Figyelemelterelésnek jó volt.
Kezdjük a szakdolgozattal és a munkahelyi dolgokkal, az most a legaktuálisabb (nem mintha a többi nem friss hír lenne). Ma vot egy mérésem, a végén pedig úgy pakoltam el a laborban, hogy ez volt itt az utolsó mérés. Még a jövő hét tartogathat meglepetéseket, de remélem, ez az állapot így marad, és akkor én itt, a SOTÉ-n, ebben a laborban a labormunkámat ezennel befejezettnek nyilvánítom.
Remekül haladok egyébként a szakdolgozat megírásával, amit a jövő hét pénteken szeretnék leadni (jan. 5. a határidő, de se érdemi munkára, se javítgatásra nem lesz alkalom a 22-től kezdődő ünnepi időszakban). A legjobb amúgy az, hogy most érzem hozzá az erőt, és azt, hogy ennek a dolgozatnak lesz értelme, 5 féle mérési módszert írok le benne, ennyiről fogok tudni eredményt prezentálni. Nem kell világmegváltó dolgokra gondolni, ha röviden szeretném összefoglalni a dolgozat fő kérdését, kb. annyi lenne, hogy ez a mutáns a hosszútávú célokra megfelel-e vagy sem, és a válasz az lesz, hogy igen.
A SOTÉ-n teszek majd még látogatást néhányszor, mert itt, ebben a témában jelenleg én vagyok az egyetlen, aki az aktivitás mérést tudja, meg szerintem a többi módszerben is elég sok tapasztalatot gyűjtöttem ahhoz, hogy ha véletlenül új ember kerül a helyemre (nem hiszem egyébként), akkor én fogom tudni "betanítani".
Apropó utolsó mérés: ez az utolsó szorgalmi időszaki hét a félvben, nekem pedig ez az egyetem végét is jelenti. Az utolsó előadások. Elképesztő. Már majdnem hiányzik, pedig holnap még van egy órám. Vége minjárt. A záróvizsgám jan. 29-én lesz, ami megnyugtatóan későn van.
Ami pedig a leendő munkahelyemet illeti, még nincsen fix helyem, de jelentkeztem egy állásra, egy friss Lendület-csoportba az ELTÉ-n (a francba hogy nem bírok elszakadni tőle), ahol ha minden igaz, bioinformatikusnak állnék. Mikor az önéletrajzomhoz összeszedtem az ilyen irányú ismereteimet, meglepően sokat találtam, legalább 5 olyan tárgyam volt, ahol vagy bioinformatikát tanultam, vagy programoztam valamit. Tegnapelőtt elektronmikroszkópozni voltam az ELTÉ-n, és összefutottam a csoportvezetővel, és úgy tűnt, egész jó esélyeim vannak. Januárban kiderül.
Új téma: eljött az ideje a
Következő: megvannak a meghívók, gyönyörűségesek, szerintem imádni fogja mindenki aki kap belőle. Aki kap, ugye, mert nem kaphat mindenki... vagy mégis? Az történt, hogy két féle meghívót rendeltünk, az egyikből x, a másikból y darabot, (azért nem írok számokat, mert nagyon sokról van szó, és mivel 1 meghívó általában nem 1 meghívotthoz fog tartozni ez azt jelenti, hogy "bődületesen" sokan leszünk, és akik ismeritek a "bődület" mértékegységet, pontosan tudjátok, hogy ez tényleg rengeteg). Szóval legyen x+y = z darab meghívó, ezt megrendeltük, mondtak egy darabárat, és valóban z darab árát fizettük ki. Csakhogy nem z darab meghívót kaptunk, hanem mindkét meghívóból külön-külön z-z darabot. Így aztán könnyen lehet, hogy majd márciusban, (amikor már jó idő van), kiállunk a Villanyrendőrhöz és szórólapként fogjuk osztogatni a megmaradt meghívókat.
Ja igen, napra pontosan 4 hónap múlva esküvő!
A végére még egy sztorit elmesélek. Elmentem ma egy ilyen kuponos oldalnak a boltjába, egy rendelést átvenni. Nagyjából tudtam, hová kell menni, már közeledtem a helyhez, láttam is a logójukat kiírva, nagyszerű. Igen ám, de ahogy egész közel értem, megláttam azt a laza 20 méteres sort, ami a bolt előtt állt. Azigen, gondoltam magamban, elbattyogtam a sor végére, és megkérdeztem, hogy ez itt az-e aminek látszik, vagy ingyen adnak valamit a bolt mellett... Az volt, jobb dolgom nem lévén beálltam a sorba. Valójában lett volna jobb dolgom, hazajönni és írni a szakdogát, de akkor most erről nem írnék semmit, és máskor már nem igazán tudtam volna elmenni érte. Szóval
Na de a sztori nem ez. Előttem kettővel egy nő állt a sorban, ő és a mögötte álló férfi volt, akiket megkérdeztem a sorról. Ők váltottak még pár szót "menet közben", kiderült, hogy a nőnek majd mennie kell valahová, és attól tart, hogy már benn lesz a boltban, amikor muszáj elindulnia. Nem így történt végül, láttam, ahogy megkönnyebbülve odalép a kasszához, hogy végre, csak sikerül. Két perc múlva teljesen letörten, kissé dühösen jön vissza, és annyit mond a sorban megismert férfinak: "csak 18-ától átvehető...". Úgy sajnáltam, pedig rajta van a kuponon, hogy mettől meddig beváltható, de teljesen megértem, hogy ezt nem figyelte. Én is úgy teveztem, hogy 1-én hétőn lesz rá időm, és eljövök, de szerencsére még időben észrevettem, hogy csak 3-tól lehet kapni, így aztán ma mentem érte. Nyöff, hát több, mint egy órát állt sorban fölöslegesen.
A hidegben ácsorgás monotonitását egy utcazenész csapat törte meg, nem láttam őket, de szerintem egy cajoon-os, egy gitáros és egy énekes volt. Amit csináltak, azt azért jónak nem nevezném, a srácnak pedig egészen jó hangja volt, kár, hogy csak 3-4 hangot tudott produkálni. Nem lett volna ezzel semmit baj, mert vannak ilyen dalok, csak ők pont nem az ilyen dalokat játszották. Figyelemelterelésnek jó volt.
2014. december 9., kedd
há
Az atomkvantum tanulás során szerzett szakmai ártalom, hogy a jegyzetben rövidített "hogy" h-t is automatikusan áthúzom.
2014. december 6., szombat
Minek a nyígás?
Nyilván bennem van a hiba, de szerintem, ha nem te vagy a pasid legjobb barátja, akkor valami nagyon nincs rendben. Fordítva is igaz.
Mért ilyen bonyolultak az emberek?
(A cikket nem olvastam el, a címe elég volt.)
Sok lesz már a jóból
Mondom a tervet karácsonyig.
A jövő héten megcsinálok még 2 mérést, minden eddigi információt feldolgozok és megírom a szakdolgozatomat. Közben nagy erőkkel tanulok, mert az utána lévő héten hétfőn biol. statfizből vizsgázom, kedden atomkvantum gyakzéhát írok, van esélye, hogy ugyanaznap délután makromolekulákból is levizsgázom. Ha legalább kettesre megírom az atomkvantumot, akkor örülök, ha nem, akkor tanulok még péntekre is. Közben még lehet igazítani a szakdogán, hogy a hét végére leadhassam. Az ezt követő, és a karácsonyt közvetlenül megelőző hétfőn még atomkvantum előadás vizsgám is lesz. Amint ezt megírtam, jöhet a karácsony!
Yey.
A jövő héten megcsinálok még 2 mérést, minden eddigi információt feldolgozok és megírom a szakdolgozatomat. Közben nagy erőkkel tanulok, mert az utána lévő héten hétfőn biol. statfizből vizsgázom, kedden atomkvantum gyakzéhát írok, van esélye, hogy ugyanaznap délután makromolekulákból is levizsgázom. Ha legalább kettesre megírom az atomkvantumot, akkor örülök, ha nem, akkor tanulok még péntekre is. Közben még lehet igazítani a szakdogán, hogy a hét végére leadhassam. Az ezt követő, és a karácsonyt közvetlenül megelőző hétfőn még atomkvantum előadás vizsgám is lesz. Amint ezt megírtam, jöhet a karácsony!
Yey.
2014. december 2., kedd
2014. december 1., hétfő
Winter's here
A KFKI (Központi Fizika Kutatóintézet) nagyon szép helyen van, még a Normafától is följebb, olyan hangulatú hely, mint a miskolci egyetemi kampusz: sok zöld, a fák közül kibukkanó épületek... csak szerintem sokkal nagyobb. Meg sokkal veszélyesebb. Már nem csak az, amit az épületekben művelnek, hanem az egész.
"A Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) dolgozó emberek nem hagyhatják el munkahelyüket, két busszal hozza majd le a katasztrófavédelem az ott dolgozókat."
Így kiragadott mondatként olyan, mintha valami brutál kísérlet ment volna félre, pedig csak esett az eső. A belvárosban a trolik akadoztak, reggel nem volt áram a csepeli hév-vonalon... Odafenn biztos hidegebb volt, de nem hó esett, mégis mind ráfagyott a fákra, azok meg ijedtükben felborulnak.
Durva hely ez a Budapest.
"A Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) dolgozó emberek nem hagyhatják el munkahelyüket, két busszal hozza majd le a katasztrófavédelem az ott dolgozókat."
Így kiragadott mondatként olyan, mintha valami brutál kísérlet ment volna félre, pedig csak esett az eső. A belvárosban a trolik akadoztak, reggel nem volt áram a csepeli hév-vonalon... Odafenn biztos hidegebb volt, de nem hó esett, mégis mind ráfagyott a fákra, azok meg ijedtükben felborulnak.
Durva hely ez a Budapest.
2014. november 27., csütörtök
Drogteszt
Van egy kérdőív, ami a világ drog- és általában véve szerhasználatát próbálja felmérni. Ki lehet tölteni magyarul is, itt találjátok meg. Óriási a "választék", hogy ki mit és hányszor. Én is kitöltötem, nekem nem tartott sokáig, elég sok mezőt tudtam üresen hagyni. Még nem döntöttem el, hogy a teszt kitöltésének tanulsága számomra az, hogy
- iszonyat unalmas az életem, mert soha nem nyúltam semmilyen droghoz, egy nyamvadt sima cigarettába sem szívtem bele soha, és ha ennyitől nem mennek falnak, kénytelenek szembesülni azzal, hogy se kávét se alkholt nem iszom. Sőt, ha lehet, még leglis, patikai gyógyszerekhez sem nyúlok. Mekkora lúzer vagyok már...
- vagy az, hogy mennyire király vagyok, hogy ennyire mindenfajta kemikáliától távol tudom tartani magam, és erre igazából büszkének kéne lennem.
- iszonyat unalmas az életem, mert soha nem nyúltam semmilyen droghoz, egy nyamvadt sima cigarettába sem szívtem bele soha, és ha ennyitől nem mennek falnak, kénytelenek szembesülni azzal, hogy se kávét se alkholt nem iszom. Sőt, ha lehet, még leglis, patikai gyógyszerekhez sem nyúlok. Mekkora lúzer vagyok már...
- vagy az, hogy mennyire király vagyok, hogy ennyire mindenfajta kemikáliától távol tudom tartani magam, és erre igazából büszkének kéne lennem.
2014. november 25., kedd
Zéhá az orvosin
A SOTÉ-s munkatársaim az utóbbi napokban nagy zh-javításban voltak, ilyenkor pedig nem győzöm hallgatni a panaszkodást. Valójában nem tudom, hogy nevessek vagy sírjak, amikor a leendő orvosok, gyógyszerészek és fogorvosok olyan nehézségekkel küzdenek, mint például
- a mol és a millimol átváltása
- a hőmérséklet és az anyagmennyiség egyenes arányossága (!)
- a -2,2K helyesnek ítélése
- a fókuszpont funkció nélküliségének megértése, stb.
Amikor pedig egy olyan ember ír ötös zh-t, aki egyébként általában nem a legszorgalmasabb, olyankor a legnagyobb magabiztossággal fog megbukni a csoport háromnegyede. Vidám itt az élet.
- a mol és a millimol átváltása
- a hőmérséklet és az anyagmennyiség egyenes arányossága (!)
- a -2,2K helyesnek ítélése
- a fókuszpont funkció nélküliségének megértése, stb.
Amikor pedig egy olyan ember ír ötös zh-t, aki egyébként általában nem a legszorgalmasabb, olyankor a legnagyobb magabiztossággal fog megbukni a csoport háromnegyede. Vidám itt az élet.
2014. november 21., péntek
Táncdal
Vannak titkok az esküvőnkben, amit senkinek sem árulunk el, hogy legyen tényleg meglepetés, de annyit azért el szabad árulni, hogy lesz majd táncunk, és épp keresem a dalokat, amiből majd lehet választani. Megjegyzem, szerintem nagyon jó zenekarunk lesz, de valamivel csak fel kell dobni majd az estét. A dalválogatásban jelenleg ott tartok, hogy a System - Toxicity is alkalmas a feladatra, de nem vagyok benne biztos, hogy ezt kellene választani.
Négyes, jónap
A mai nap azzal keződött, hogy 4-es lett az atomkvantumzéhám. NÉÉGYES!!4 El se hiszem, hát én azt hittem, hogy tök sok mindent nem tudtam jól megoldani, és hogy a kettes megvan, még ha billen a mérleg, akár hármas is lehet, erre négyes, hát a csudába is dejó!
Aztán voltam a piacon, már régen jártam ott, feltankoltam minden féle jóval, ugyanis holnap ebédre fogok főzni valami levest, délután pedig átjönnek magusozni D&M, és akkor vacsira készítek hamburgert, meg süti is lesz. Aztán voltam órán, atomkvantum előadáson, aminek a végére mindig nagyon álmos leszek, mert nem tudok gondolkozni a leírtakon, mert rohadtul nem értem. De majd lesz ez máshogy, az első feléből végülis gyakon már lett egy nééégyesem, ezt is megtanulom valahogy... Négyes. Hah!
Voltam madáreleségért, rendeltünk neten, mert ott kb. feleannyiért adják, mint a mester utcai kisboltban. Nehezen találtam meg ezt a helyet, félig bolt, félig inkább raktárhelység. Tettem egy kört a Tescoban is, aztán visszamentem Hercegért az MTA-hoz, hazajöttünk, vacsiztunk, ő elment zenekari megbeszélésre, én meg kitaláltam, hogy mi legyen a holnapi süti. BTW a meghívóink alakulnak, remélem mindenki el lesz ájulva tőle, olyan szép lesz!
Aztán voltam a piacon, már régen jártam ott, feltankoltam minden féle jóval, ugyanis holnap ebédre fogok főzni valami levest, délután pedig átjönnek magusozni D&M, és akkor vacsira készítek hamburgert, meg süti is lesz. Aztán voltam órán, atomkvantum előadáson, aminek a végére mindig nagyon álmos leszek, mert nem tudok gondolkozni a leírtakon, mert rohadtul nem értem. De majd lesz ez máshogy, az első feléből végülis gyakon már lett egy nééégyesem, ezt is megtanulom valahogy... Négyes. Hah!
Voltam madáreleségért, rendeltünk neten, mert ott kb. feleannyiért adják, mint a mester utcai kisboltban. Nehezen találtam meg ezt a helyet, félig bolt, félig inkább raktárhelység. Tettem egy kört a Tescoban is, aztán visszamentem Hercegért az MTA-hoz, hazajöttünk, vacsiztunk, ő elment zenekari megbeszélésre, én meg kitaláltam, hogy mi legyen a holnapi süti. BTW a meghívóink alakulnak, remélem mindenki el lesz ájulva tőle, olyan szép lesz!
2014. november 18., kedd
Megoldós
Annak ellenére, hogy milyen nehéz ez a kutatósdi, és mennyiszer akadok el, tulajdonképpen tök büszke vagyok magamra, mert a legtöbbször én találok megoldást a problémákra. Például én jöttem rá, hogy a kezdeti méréseink, amiből a TDK is lett, mehet a kukába, mert anyagfogyás volt, és tényleg. Aztán mikor elromlott a gép senki se akarta elhinni, de kiderült, hogy tényleg ott van a hiba. Ma meg újra megpróbáltam azt a mérést, amit már egyszer hónapokkal ezelőtt megpróbáltunk, de akkor nem sikerült. Ma ugyanaz a hiba ismétlődött volna meg, de én okosabb voltam, sejtettem, hogy ez hiba (pedig ilyen mérést még sose láttam, tehát nem tudtam, minek hogy kell kinéznie hozzá), volt egy sejtésem a megoldára, és bejött!
***
Egyébként most épp az a legnagyobb problémám, hogy alig 5 hónap maradt az esküvőig, el kéne készíteni a meghívókat, nem is gondolnátok, milyen nehéz megfogalmazni egy olyan meghívószöveget, ami túllép a "szeretettel meghívunk ekkor, ide, erre az alkalomra. köszcső" formán. Ó egyébként ruhám sincs, nem mintha tennék ellene bármit, a dekorossal pedig még egyáltalán nem vettük fel a kapcsolatot. Aztán meghívóosztás, gyűrűválasztás, és egyáltalán, kit válasszak tanúmnak?!?!
2014. november 14., péntek
Kikapcsol
Végre. Végre igazam van. Végre bizonyítottam. Végre, három hétnyi szenvedés után, amikor úgy tűnt, hogy már a világ is összeesküdött ellenem, akkor végre sikerül 3 mérésem, amik erősítik egymást, ami reprodukálásnak mondható. Ehhez szembe kellett mennem a főnökömmel, makacsul ragaszkodtam az elméletemhez és lám, igazam van, nyehehe.
Az előző posztomnak egyébként volt egy felettébb WTF folytatása. Most a hitelesség kedvéért megmutatom az e-mailek tartalmát. A történethez hozzá tartozik, amit a 3-as számmal jelzett üzenetben le is írtam, hogy megbeszéltük az aznapi tervet, és mikor mondtam, hogy még aznap visszajövök mérni, teljesen meg is volt lepődve, majd mondtam, hogy igen, direkt lefoglaltam a műszert, most el kell mennem órára, de jövök vissza, rögtön el is rakom a fehérjét. Együtt mentünk be a laborba, míg én elkezdtem az előkészítést, ő megkereste a DNS-t, meg is beszéltük, melyiket kell majd használnom.
1. Ma nem tudtam mérni, mert egyetlen küvettát sem találtam.
A műszer szerdára már foglalt, csütörtökön tudok menni legközelebb.
2. Tudod, hogy a küvetták nálam vannak. A szobámat ki lehet nyitni, ha megkérsz valakit, hogy segítsen kivenni a kulcsot a szekrényből, vagy szólsz nekem előre, hogy adjak neked küvettát. Nem örülök ennek, hogy hiába fogyasztod a fehérjét. Remélem, még DNS-t nem tettél hozzá. Ezek igen drága dolgok, nagyobb felelősséggel kell bánni a mintákkal és a kísérlet-tervezéssel. Jobban kellene igyekezned, hogy egyeztesd velem, amit csinálsz.
[Az utolsó mondatra külön felhívnám a figyelmet! - szerk.]
3. Amikor kedden délután fél 2-kor megbeszéltük a kísérleti tervet, és azt mondtam, hogy azonnal elteszem a fehérjét, és délután visszajövök mérni, azt komolyan gondoltam. Hétfőn még 2 küvetta volt a kémia laborban, nem számítottam rá, hogy kedden egyet sem találok ott. Természetesen első dolgom volt a Tanárnő szobájához menni, de láttam, hogy már nincs ott, és az ajtó be is van zárva. Még megnéztem a kulcsszekrényt, de nem volt ott a kulcs.
A fehérjét a 3 óra lejártával kivettem a dialízis zsákból és lefagyasztottam. Se ATP, se DNS nem került hozzá. Tudom, hogy ez pazarlás, nagyon is zavar a dolog, főleg, hogy a szakdolgozatom múlik rajta.
4. A lefagyasztott fehérjét már nem lehet használni, dobd ki, és csinálj újat.
A dologból végül az lett, hogy én csak azért is megmértem a lefagyasztott dializált fehérjét, és tényleg annyira elromlott, hogy reprodukáltam vele a hétfői mérést. Nekem volt igazam, semmi baja nincs a fehérjének, nyehehe.
Az előző posztomnak egyébként volt egy felettébb WTF folytatása. Most a hitelesség kedvéért megmutatom az e-mailek tartalmát. A történethez hozzá tartozik, amit a 3-as számmal jelzett üzenetben le is írtam, hogy megbeszéltük az aznapi tervet, és mikor mondtam, hogy még aznap visszajövök mérni, teljesen meg is volt lepődve, majd mondtam, hogy igen, direkt lefoglaltam a műszert, most el kell mennem órára, de jövök vissza, rögtön el is rakom a fehérjét. Együtt mentünk be a laborba, míg én elkezdtem az előkészítést, ő megkereste a DNS-t, meg is beszéltük, melyiket kell majd használnom.
1. Ma nem tudtam mérni, mert egyetlen küvettát sem találtam.
A műszer szerdára már foglalt, csütörtökön tudok menni legközelebb.
2. Tudod, hogy a küvetták nálam vannak. A szobámat ki lehet nyitni, ha megkérsz valakit, hogy segítsen kivenni a kulcsot a szekrényből, vagy szólsz nekem előre, hogy adjak neked küvettát. Nem örülök ennek, hogy hiába fogyasztod a fehérjét. Remélem, még DNS-t nem tettél hozzá. Ezek igen drága dolgok, nagyobb felelősséggel kell bánni a mintákkal és a kísérlet-tervezéssel. Jobban kellene igyekezned, hogy egyeztesd velem, amit csinálsz.
[Az utolsó mondatra külön felhívnám a figyelmet! - szerk.]
3. Amikor kedden délután fél 2-kor megbeszéltük a kísérleti tervet, és azt mondtam, hogy azonnal elteszem a fehérjét, és délután visszajövök mérni, azt komolyan gondoltam. Hétfőn még 2 küvetta volt a kémia laborban, nem számítottam rá, hogy kedden egyet sem találok ott. Természetesen első dolgom volt a Tanárnő szobájához menni, de láttam, hogy már nincs ott, és az ajtó be is van zárva. Még megnéztem a kulcsszekrényt, de nem volt ott a kulcs.
A fehérjét a 3 óra lejártával kivettem a dialízis zsákból és lefagyasztottam. Se ATP, se DNS nem került hozzá. Tudom, hogy ez pazarlás, nagyon is zavar a dolog, főleg, hogy a szakdolgozatom múlik rajta.
4. A lefagyasztott fehérjét már nem lehet használni, dobd ki, és csinálj újat.
A dologból végül az lett, hogy én csak azért is megmértem a lefagyasztott dializált fehérjét, és tényleg annyira elromlott, hogy reprodukáltam vele a hétfői mérést. Nekem volt igazam, semmi baja nincs a fehérjének, nyehehe.
Ennek örömére este elmentem megnézni egy kupac volt bioszos csoporttársamat, mert egyiküknek szülinapja volt, és az ő párja annyira kedves volt, hogy engem is meghívott az eseményre. Tényleg, olyan jól esik ez nekem, hogy így eszükbe jutok, és meghívnak, pedig, mint közösen kiszámoltuk, pont egy éve, ugyanezen alkalommal találkoztam velük utoljára. 1 éve egy szót sem váltottam egyikükkel sem, és még mindig gondolnak rám, és meghívnak, és én ennek annyira örülök, hogy élek a lehetőséggel, és mindenkit kifaggatok, hogy miújságvan. Ilyen kedves emberek voltak nekem csoporttársaim.
2014. november 11., kedd
No party
Amikor a témavezetőmmel megbeszélem délután 1-kor, hogy még ma délután visszajövök mérni,
de ő már nincs benn,
persze a kulcsot is elviszi
és az összes küvettát önkényesen bezárja a szobájába
AKKOR ÉN KURVÁRA NEM TUDOK MÉRNI!
Basszamegaló.
de ő már nincs benn,
persze a kulcsot is elviszi
és az összes küvettát önkényesen bezárja a szobájába
AKKOR ÉN KURVÁRA NEM TUDOK MÉRNI!
Basszamegaló.
Az első Tweet
Régóta regisztrálva vagyok a Twitteren, de soha semmire nem használtam. "Ismerőseim" sincsenek ott, azt sem tudom, hogy működik. Ma bejelentkeztem, mert feltétlen szükségét éreztem, hogy M. Andre Goodfriend tweetjeit lássam. Ttetszik nekem ez az ember, szerintem szétröhögi az agyát a magyar vezetői rétegen. BTW szerintem VidaIldikó arckifejezésében és kisugárzásában KiszelTündére hasonlít, erre ma jöttem rá.
2014. november 7., péntek
Pihenjél, vagy szájonváglak!
Az előző bejegyzésembenben leírtak annyira nagy stresszfaktort jelentettek, hogy még a vasárnapi zárvatartással kapcsolatos gondolataimat sem írtam le, pedig én átlátok a szitán, és rájöttem, ez miért jó. Igen, ez nagyon jó, de mielőtt a poént lelőném, megnyugtatásul közlöm, én sem értek egyet.
Azért nem értek egyet, mert
1. Amikor valamelyik TV-csatorna rossz időben nem megfelelő karikával vetít egy műsort, akkor őt megbüntetik egy néhány órás műsorszünettel, ez által jelentős bevételkiesést okozva. Rengeteg internetes cég esik pánikba, ha szerverhiba vagy szolgáltatói hiba miatt az oldala órákra leáll. Ezekhez hasonlóan a boltok heti 1 napra való teljes bezárása jelentős bevételkiesést okoz.
2. Ha kevesebb a bevétel, kevesebb áfa és kevesebb haszon utáni adó kerül be az államkasszába. Lefordítom: az állam is jelentős bevételektől eshet el.
3. Azok az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, fuvarozók, logisztikai cégnél dolgozók, raktárosok, akik vasárnap is dolgoznak, nagy valószínűséggel új állás után nézhetnek, vagy kezdhetik a matracot az utcára hordani. Nagyon sok diákmunkás is a hétvégén dolgozik, mert akkor tud, akkor van rá ideje.
Tegnap a rádióban hallottam egy ilyet, hogy a törvénytervezetet benyújtók szerint azért nem fogják ezek az emberek elveszínei a munkájukat, mert amúgy is létszámhiány van a szektorban, így ugyanakkora munkaerőt lehet kevesebb időre befogni, nagyobb lesz a teljesítmény.
Azt persze már elfelejtik, hogy nem azért van létszámhiány, mert nincs elég munkanélküli, akit fel lehetne venni, hanem mert nincs elég pénzük több munkavállalót foglalkoztatni, arról meg már ne is beszéljünk, hogy az ilyen helyeken milyen nevetségesen, vagy inkább elkeserítően kevés pénzért dolgoznak az emberek.
Mondhatjuk azt is, hogy jó, de így akkor meg lehet növelni a dolgozók bérét. Dehogy lehet, miből emeljenek bért, ha épp most esnek el egy csomó bevételtől?
4. Aki reggeltől estig dolgozik, sőt, másodállása is van, mert amúgy nem tudna megélni, jön a vasárnap, ahol végre elintézheti a bevásárlásokat, az most maradjon otthon és nyalogassa a macskáját.
5. Azt mondják az okosok, hogy az nem baj, ha egy napon nincsenek nyitva a boltok, mert ott van a többi nap. Akkor viszot a boltok zsúfolásig meg fognak telni, aki pedig csak a hétvégén tudott ilyesmit intézni, az most máshogy kell megoldja. Én bevallom, azt utálom a legjobban a vásárlásban, amikor a sorok a bolt másik végéig érnek, alig halad, több időt töltök ácsorgással, mint a kosár feltöltésével. Ezen a zsúfoltségi helyzeten az új javaslat csak rontana.
Akkor mire jó ez az egész? Iszonyat logika van benne, figyeld, csak a sajtó előtt fáj nekik bevallani. Íme:
PROBLÉMA: baromi sokan panaszkodnak, hogy nagyon hamar elfogy a pénzük, nem marad miből megélni a hónap végéig.
MEGOLDÁS: zárjuk be a boltokat, hogy ne is tudjon elmenni vásárolni. Ha nem tud vásárolni, nála marad a pénz, ezek után igazán nem mondhatja, hogy nincs miből. Nyehehe.
A valóság teljes megértéséhez tegyük hozzá azt is, hogy nem csak a Tesco meg a Lidl létezik. A magyar boltok többsége, amik kisebbek, egyéni vállalkozók irányítják és nem rendszerben vannak, azok eddig is zárva voltak vasárnap, vagy nagyon rövid ideig voltak nyitva. Az is igaz, hogy aki nem akar vasárnap üzletekbe járni, az nem jár.
BTW egy megjegyzés a végére: a vasárnapot nem azért hívják így, mert ez a vásárnap, a piac napja? Tudom, hogy ez már rég nem így van, engem akkor is zavar a dolog.
Azért nem értek egyet, mert
1. Amikor valamelyik TV-csatorna rossz időben nem megfelelő karikával vetít egy műsort, akkor őt megbüntetik egy néhány órás műsorszünettel, ez által jelentős bevételkiesést okozva. Rengeteg internetes cég esik pánikba, ha szerverhiba vagy szolgáltatói hiba miatt az oldala órákra leáll. Ezekhez hasonlóan a boltok heti 1 napra való teljes bezárása jelentős bevételkiesést okoz.
2. Ha kevesebb a bevétel, kevesebb áfa és kevesebb haszon utáni adó kerül be az államkasszába. Lefordítom: az állam is jelentős bevételektől eshet el.
3. Azok az eladók, pénztárosok, árufeltöltők, fuvarozók, logisztikai cégnél dolgozók, raktárosok, akik vasárnap is dolgoznak, nagy valószínűséggel új állás után nézhetnek, vagy kezdhetik a matracot az utcára hordani. Nagyon sok diákmunkás is a hétvégén dolgozik, mert akkor tud, akkor van rá ideje.
Tegnap a rádióban hallottam egy ilyet, hogy a törvénytervezetet benyújtók szerint azért nem fogják ezek az emberek elveszínei a munkájukat, mert amúgy is létszámhiány van a szektorban, így ugyanakkora munkaerőt lehet kevesebb időre befogni, nagyobb lesz a teljesítmény.
Azt persze már elfelejtik, hogy nem azért van létszámhiány, mert nincs elég munkanélküli, akit fel lehetne venni, hanem mert nincs elég pénzük több munkavállalót foglalkoztatni, arról meg már ne is beszéljünk, hogy az ilyen helyeken milyen nevetségesen, vagy inkább elkeserítően kevés pénzért dolgoznak az emberek.
Mondhatjuk azt is, hogy jó, de így akkor meg lehet növelni a dolgozók bérét. Dehogy lehet, miből emeljenek bért, ha épp most esnek el egy csomó bevételtől?
4. Aki reggeltől estig dolgozik, sőt, másodállása is van, mert amúgy nem tudna megélni, jön a vasárnap, ahol végre elintézheti a bevásárlásokat, az most maradjon otthon és nyalogassa a macskáját.
5. Azt mondják az okosok, hogy az nem baj, ha egy napon nincsenek nyitva a boltok, mert ott van a többi nap. Akkor viszot a boltok zsúfolásig meg fognak telni, aki pedig csak a hétvégén tudott ilyesmit intézni, az most máshogy kell megoldja. Én bevallom, azt utálom a legjobban a vásárlásban, amikor a sorok a bolt másik végéig érnek, alig halad, több időt töltök ácsorgással, mint a kosár feltöltésével. Ezen a zsúfoltségi helyzeten az új javaslat csak rontana.
Akkor mire jó ez az egész? Iszonyat logika van benne, figyeld, csak a sajtó előtt fáj nekik bevallani. Íme:
PROBLÉMA: baromi sokan panaszkodnak, hogy nagyon hamar elfogy a pénzük, nem marad miből megélni a hónap végéig.
MEGOLDÁS: zárjuk be a boltokat, hogy ne is tudjon elmenni vásárolni. Ha nem tud vásárolni, nála marad a pénz, ezek után igazán nem mondhatja, hogy nincs miből. Nyehehe.
A valóság teljes megértéséhez tegyük hozzá azt is, hogy nem csak a Tesco meg a Lidl létezik. A magyar boltok többsége, amik kisebbek, egyéni vállalkozók irányítják és nem rendszerben vannak, azok eddig is zárva voltak vasárnap, vagy nagyon rövid ideig voltak nyitva. Az is igaz, hogy aki nem akar vasárnap üzletekbe járni, az nem jár.
BTW egy megjegyzés a végére: a vasárnapot nem azért hívják így, mert ez a vásárnap, a piac napja? Tudom, hogy ez már rég nem így van, engem akkor is zavar a dolog.
2014. november 6., csütörtök
Két hét stressz
Már régóta akarok ide írni, csak olyan sok feszültség volt bennem, kétségbeesést éreztem és meg akartam várni, amíg tudok valami pozitívat is írni.
Az történt, hogy az okt 23-i hosszú hétvége utáni hét a suliban őszi szünet volt, és azt terveztem, hogy azon a héten bizonyos dolgokat újra mérek, mert a korábbi méréseknek nem hiszek. A műszer már le volt foglalva szerdára és csütörtökre, én pedig gyorsan lecsaptam a maradék három napra. Aggódtam, hogy elég lesz-e 3 nap a méréseimre, csakhogy akkor még nem tudtam, hogy máson kell majd aggódnom.
27-én hétfőn reggel, amikor a műszerhez tartozó programot el akartam indítani, hibaüzenetet dobott a gép, "nincs elég erőforrás". Gőzöm sem volt, hogy ez mit jelent, hogy RAM, vagy áRAM [hehe], mentem is rögtön segítséget kérni. Már két srác kereste a hibát, aztán rájöttek a hibára: vírus volt a gépen. Remek. Leszedték, mehet a mérés. Yeah, már azt hittem nem tudok mérni. A méréssorozatom végén a küvettából kivettem a lötyit, és kiderült az, ami szemre már gyanús volt: 450+20 ul-nek kellett volna lennie, de egyikből sem szedtem ki 370-nél többet. Király! Hova lett? Már régebben is tapasztaltam ilyen térfogatvesztési problémát, akkor arra fogtuk, hogy nagyon sokszor kellett kivenni-visszatölteni a fehérjét, és ez nem volt optimális. Például ez is egy olyan dolog, ami miatt nem hiszek a régen mért eredményeknek. Most viszont végig egy küvettában volt a cucc. Rövidre zárom a dolgot, rájöttem a hibára: a küvettát egy dugóval zárjuk le, ez a dugó nem zár tökéletesen, és ami keversi és buborékeltávolítási céllal átforgattam, mellette szépen kicsordogál a folyadék, akármennyire is próbálom odaszorítani. Jó, nem?
Oké, lelkesek vagyunk, kedden minden jó lesz.
28-án kedden nem indult el a számítógép. Anyád. Megyek segítségért. Valamit addig piszkál D, amíg működésre nem bírja. Huhhh, már azt hittem ma nem tudok mérni. Csak 1 sorozatot tudtam megcsinálni. A vége nagyon gyanús volt, mert az elején és a legvégén abszorpciós spektrumot is fel akartam venni, és nem az lett, amire számítottam.
Tanulság: legközelebb minden mintához abszorpciót és emissziót is rögzíteni kell.
Elkeseredettség van, a témavezetőm csütörtökig külföldön van. Írtam neki e-mailt, hogy addig nem megyek tovább, amíg meg nem beszéltük a jelenségeket. A pénteket kihagyom, köv. szerdán mérek újra.
4-én kedden bementem a kísérleti tervemmel, a témavezetőm leszavazott. Másik tervet készítettünk, nem baj, csak végre mérjek már. Ja és amúgy képzeljem el micsoda tragédia történt, hétfőn volt egy több, mint 4 órás áramszünet. Nekem az első gondolatom az volt, hogy fúúúú annak a műszernek ez nagyon nem tett jót. A témavezetőm pedig azon aggódott, hogy a kb. 30 fokot melegedő és lassan visszahűlő -80-as hűtőszekrényben nem mentek-e tönkre a fehérjék. Majd meglátjuk.
5-én szerdán mindent előkészítettem, lehet mérni, a gépek bekapcsolnak, a műszerben a lámpa működik, iniciálás megvolt, szuper, gyorsan mérek egy puffert. Öööö... ez a jel meg miajóisten?! A világon semmire sem hasonlított, ja de, egy nagy zajra. Mindegy, biztos valami belekerült, mérem akkor a fehérjét. Oké, valami biztos nem jó. Alig látszik valami. Szóltam a témavezetőmnek, azt gondoltam, talán elállítottam valamit a prograban, de nem, minden rendben. Szólunk D-nek, ő mér egy tök másiik küvettában vizet, szerinte minden oké. Kipróbálok egy mérést a dializálatlan fehérjével, jel alig van. Hiába mondom, hogy a múlt héten még jó volt, és jóval kisebb résszélességeknél is sokkal nagyobb értékeket mértem, nem hisznek nekem. A mai mérésnek annyi.
Holnap próbáljuk meg újra, a témavezetőm szomorú, mert biztos benne, hogy tönkrement a fehérje, én viszont a műszer miatt aggódom. Már rögtön szólt is E-nek, hogy a jövő héten tisztítson fehérjét de máris, sőt, fogjon be engem is a munkába, mert kell azonnal máris. E néz, mint borjú az új kapura, hogy asszony, ez a folyamat 2 hét. Mikor ezt elmondta nekem, én is csak pislogtam, mert nekem a legrosszabb, 1 hónapon belül értelmes eredményeket kell produkálnom, nekem 2 hét rengeteg idő, de tudom, hogy nem lehet lerövidíteni, elfogadom a helyzetet.
6-án csütörtökön, azaz ma, újra próbálkozunk. Első dolgom, hogy lemérjem a puffert. 2-2 résszélességeknél egy teljesen irreleváns valamit mértem. 2-5-nél már valami látszott, de bőven nem az, aminek lennie kellett volna. Megkerestem a múlt hétfői mérést, ott is mértem egy puffert. Ezt a három jelet megmutattam D-nek, ekkor végre ő is elhitte, hogy valami nem klappol. Hozott egy rakat szerszámot, csavarokat és még egy régi hagyományos fogorvosi tükröt is. Aztán addig ügyködött, amíg úgy döntött, most próbáljuk újra. És MŰKÖDÖTT!! A megfelelő jelszintet mérte a masina. Tudtam folytatni a mérést. Az egy másik kérdés, hogy ebben a nagy kavarodásban persze megint nem úgy sikerült a mérés, ahogy kellett volna, de működik és ez a legfontosabb. Hétfőn szeretnék menni mérni, a műszer persze már le van foglalva, azért holnap még megpróbálok alkudozni egy kicsit. D-nek pedig beviszek holnap egy adag sütit, hálám jeléül.
Az történt, hogy az okt 23-i hosszú hétvége utáni hét a suliban őszi szünet volt, és azt terveztem, hogy azon a héten bizonyos dolgokat újra mérek, mert a korábbi méréseknek nem hiszek. A műszer már le volt foglalva szerdára és csütörtökre, én pedig gyorsan lecsaptam a maradék három napra. Aggódtam, hogy elég lesz-e 3 nap a méréseimre, csakhogy akkor még nem tudtam, hogy máson kell majd aggódnom.
27-én hétfőn reggel, amikor a műszerhez tartozó programot el akartam indítani, hibaüzenetet dobott a gép, "nincs elég erőforrás". Gőzöm sem volt, hogy ez mit jelent, hogy RAM, vagy áRAM [hehe], mentem is rögtön segítséget kérni. Már két srác kereste a hibát, aztán rájöttek a hibára: vírus volt a gépen. Remek. Leszedték, mehet a mérés. Yeah, már azt hittem nem tudok mérni. A méréssorozatom végén a küvettából kivettem a lötyit, és kiderült az, ami szemre már gyanús volt: 450+20 ul-nek kellett volna lennie, de egyikből sem szedtem ki 370-nél többet. Király! Hova lett? Már régebben is tapasztaltam ilyen térfogatvesztési problémát, akkor arra fogtuk, hogy nagyon sokszor kellett kivenni-visszatölteni a fehérjét, és ez nem volt optimális. Például ez is egy olyan dolog, ami miatt nem hiszek a régen mért eredményeknek. Most viszont végig egy küvettában volt a cucc. Rövidre zárom a dolgot, rájöttem a hibára: a küvettát egy dugóval zárjuk le, ez a dugó nem zár tökéletesen, és ami keversi és buborékeltávolítási céllal átforgattam, mellette szépen kicsordogál a folyadék, akármennyire is próbálom odaszorítani. Jó, nem?
Oké, lelkesek vagyunk, kedden minden jó lesz.
28-án kedden nem indult el a számítógép. Anyád. Megyek segítségért. Valamit addig piszkál D, amíg működésre nem bírja. Huhhh, már azt hittem ma nem tudok mérni. Csak 1 sorozatot tudtam megcsinálni. A vége nagyon gyanús volt, mert az elején és a legvégén abszorpciós spektrumot is fel akartam venni, és nem az lett, amire számítottam.
Tanulság: legközelebb minden mintához abszorpciót és emissziót is rögzíteni kell.
Elkeseredettség van, a témavezetőm csütörtökig külföldön van. Írtam neki e-mailt, hogy addig nem megyek tovább, amíg meg nem beszéltük a jelenségeket. A pénteket kihagyom, köv. szerdán mérek újra.
4-én kedden bementem a kísérleti tervemmel, a témavezetőm leszavazott. Másik tervet készítettünk, nem baj, csak végre mérjek már. Ja és amúgy képzeljem el micsoda tragédia történt, hétfőn volt egy több, mint 4 órás áramszünet. Nekem az első gondolatom az volt, hogy fúúúú annak a műszernek ez nagyon nem tett jót. A témavezetőm pedig azon aggódott, hogy a kb. 30 fokot melegedő és lassan visszahűlő -80-as hűtőszekrényben nem mentek-e tönkre a fehérjék. Majd meglátjuk.
5-én szerdán mindent előkészítettem, lehet mérni, a gépek bekapcsolnak, a műszerben a lámpa működik, iniciálás megvolt, szuper, gyorsan mérek egy puffert. Öööö... ez a jel meg miajóisten?! A világon semmire sem hasonlított, ja de, egy nagy zajra. Mindegy, biztos valami belekerült, mérem akkor a fehérjét. Oké, valami biztos nem jó. Alig látszik valami. Szóltam a témavezetőmnek, azt gondoltam, talán elállítottam valamit a prograban, de nem, minden rendben. Szólunk D-nek, ő mér egy tök másiik küvettában vizet, szerinte minden oké. Kipróbálok egy mérést a dializálatlan fehérjével, jel alig van. Hiába mondom, hogy a múlt héten még jó volt, és jóval kisebb résszélességeknél is sokkal nagyobb értékeket mértem, nem hisznek nekem. A mai mérésnek annyi.
Holnap próbáljuk meg újra, a témavezetőm szomorú, mert biztos benne, hogy tönkrement a fehérje, én viszont a műszer miatt aggódom. Már rögtön szólt is E-nek, hogy a jövő héten tisztítson fehérjét de máris, sőt, fogjon be engem is a munkába, mert kell azonnal máris. E néz, mint borjú az új kapura, hogy asszony, ez a folyamat 2 hét. Mikor ezt elmondta nekem, én is csak pislogtam, mert nekem a legrosszabb, 1 hónapon belül értelmes eredményeket kell produkálnom, nekem 2 hét rengeteg idő, de tudom, hogy nem lehet lerövidíteni, elfogadom a helyzetet.
6-án csütörtökön, azaz ma, újra próbálkozunk. Első dolgom, hogy lemérjem a puffert. 2-2 résszélességeknél egy teljesen irreleváns valamit mértem. 2-5-nél már valami látszott, de bőven nem az, aminek lennie kellett volna. Megkerestem a múlt hétfői mérést, ott is mértem egy puffert. Ezt a három jelet megmutattam D-nek, ekkor végre ő is elhitte, hogy valami nem klappol. Hozott egy rakat szerszámot, csavarokat és még egy régi hagyományos fogorvosi tükröt is. Aztán addig ügyködött, amíg úgy döntött, most próbáljuk újra. És MŰKÖDÖTT!! A megfelelő jelszintet mérte a masina. Tudtam folytatni a mérést. Az egy másik kérdés, hogy ebben a nagy kavarodásban persze megint nem úgy sikerült a mérés, ahogy kellett volna, de működik és ez a legfontosabb. Hétfőn szeretnék menni mérni, a műszer persze már le van foglalva, azért holnap még megpróbálok alkudozni egy kicsit. D-nek pedig beviszek holnap egy adag sütit, hálám jeléül.
2014. november 3., hétfő
Mai események
"Ott van mind a két Lánchíd!" - mutatott a kisfiú a Szabadság és az Erzsébet hídra.
***
Az erkélyre kirakott és vízzel feltöltött nagyobb cserép alá való műanyag tálkát imádják a környéki madarak. Mi itatónak szántuk, ők fürdőkádnak használják. Nap mint nap járnak ide a verebek és cinkék, ma a verebek nyomták a showt, vagy heten voltak, mindenki fürdeni akart, itt bunyóztak a vízért, miközben az erkély már úgy nézett ki mintha özönvíz sújtotta volna. Én csak nevettem.
***
A hétvégéből másfél napot szántam arra a zéhára, amit nem írtunk meg. Majd a jövő héten inkább. Nem az zavar, hogy a jövő hétvégén kevesebbet kell majd készülnöm rá, hanem hogy nem lesz elég időm gyakorolni a szerdai atomkvantumra.
***
Az erkélyre kirakott és vízzel feltöltött nagyobb cserép alá való műanyag tálkát imádják a környéki madarak. Mi itatónak szántuk, ők fürdőkádnak használják. Nap mint nap járnak ide a verebek és cinkék, ma a verebek nyomták a showt, vagy heten voltak, mindenki fürdeni akart, itt bunyóztak a vízért, miközben az erkély már úgy nézett ki mintha özönvíz sújtotta volna. Én csak nevettem.
***
A hétvégéből másfél napot szántam arra a zéhára, amit nem írtunk meg. Majd a jövő héten inkább. Nem az zavar, hogy a jövő hétvégén kevesebbet kell majd készülnöm rá, hanem hogy nem lesz elég időm gyakorolni a szerdai atomkvantumra.
2014. november 2., vasárnap
Fizikusok boldogsága
Történelmi filmet nézni úgy, hogy tanultál róla, de végig azon izgulsz, hogy ki fogja megnyerni a háborút... éppen ilyen izgalommal néztem végig ezt a videót. Prooved.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)