2014. június 30., hétfő

Csak egy beutalót

Ma kalandoztam egy kicsit az egészségügy felszínközeli bugyraiban, és rájöttem, hol a hiba. Pontosabban a hibának több forrását is megtaláltam.
Eddig szent meggyőződésem volt, hogy az egészségügyi ellátás zavarosságára és bosszúságosságára kizárólag azért panaszkodik szinte mindenki, mert nagyon kevés az orvos, az asszisztens és az ápoló, túl sok beteg jut egy-egy ellátóra, így aztán semmi csodálkozni való nincs azon, hogy az egészségügyi dolgozók néha nem elég kedvesek és odafigyelőek a betegekkel szemben, a betegeknek pedig már a töke tele van az egész tötymörgő rendszerrel. Ehhez jön persze még az, hogy a kórházak anyagoknak híján vannak, akár gyógyszerről, akár segédeszközről, pl. gézről legyen szó.

Aztán ma, ahogy ücsörögtem, várakoztam a háziorvosnál, akitől mindössze egy beutalót szerettem volna kérni az ortopédiára - és persze meg is mutatnám a panaszomat - közben láttam-hallottam a körülöttem ülő embereket. Idősek voltak, többnyire, de ezen ugyan mi meglepődni való lenne. Érkezett egy nő a kamaszkorú fiával, és egy néni. Hamar kiderült, hogy ismerik egymást, mellém ültek le beszélgetni. Ahogy ücsörögtünk, néha kijött az asszisztens, olyankor persze mindenki odarohant hozzá, néhányan receptet kaptak, néhányan receptet kértek, mások a helyettesítésről érdeklődtek, merthogy az orvos pont most van szabadságon. Aztán egy ilyen csődület után az ajtó nyitva maradt, és néhány perccel később egy néni felállt, lassan közeledett az ajtóhoz, közben halkan mondta, hogy most már ő nagyon régóta vár és kezdi elveszíteni a türelmét. Odalépett az ajtóhoz, tágra nyitotta, be is ment, közben nagyobb hangerővel adta tudtára a bent dolgozóknak, hogy mit képzelnek ők, hogy mindenki, aki később jött, mint ő, már rég megkapta a receptjét és elment, ő meg még mindig nem kapott semmit. Az asszisztens megpróbálta megnyugtatni, közben az orvos hangját is hallottam, hogy de, de, már írja a recepteket. Na a nénit nagynehezen sikerült lecsendesíteni. A mellettem ülő néni pedig az orra alatt megjegyezte, hogy na ennek a nőnek is már biztos elment az esze. Ő egyébként hallotta, amikor az asszisztens velem beszélt, és így tudta, hogy én csak egy beutalóra várok. Meg is jegyezte a beszélgetőtársának, hogy én milyen soká várok itt, pedig csak 1 perc lenne megírni azt a beutalót. Erre a másik nő kérdezi tőlem, hogy de akkor mért nem megyek oda szólni, mért nem kopogok be. Én erre csak annyit válaszoltam, hogy tudom, milyen idegesség van odabenn, mindenki türelmetlen, én pedig nem sietek sehová. Erre a két néni olyan kedvesen megdícsért, hogy milyen türelems vagyok, velem biztos milyen jó együtt dolgozni. Bájos.

Ekkor jöttem rá, hogy a magyar egészségügyben a baj nem az orvosokkal és a dolgozókkal van, hanem a betegekkel. Az emberekkel. Az emberek türelmetlenek. Mindenki azt hiszi, ő az isten, ha valami baja van, csak vele kell foglalkozni. Rohadtul senkit nem érdekel, hogy mások is küzdenek valamivel, és hogy az orvosnak mindenkire időt kell szánni. Magára is. Ugye, na erre se gondol senki.

- ember az a két háziorvos, aki most szabadságon van
- ember az az orvos, aki kénytelen kettő helyett dolgozni
- ember az a két asszisztens, akik próbálják rendre csitítani a váróban ülőket
- ember az a több tucat páciens, akik minden egyes nap teltházat varázsolnak a rendelőbe, és türelmetlenkedve várják, hogy végre velük foglalkozzanak.

Megoldás kéne, megoldás. Igen, több orvos és ápoló, akiket megfizetnek. Egy háziorvosi körzetbe legalább két állandó orvos kéne. Az egyik a rendelőben vizsgálná a beteget, a másik pedig az otthon fekvőkhöz menne. Ideális esetben lenne egy harmadik orvos is, aki ül a telefon mellett, ami egyébként állandóan csörög, tehát nem sokat unatkozna, és mellette ő írná a recepteket is.  Vagy ha nem jó az egy körzetre több orvos, akkor a háziorvosi körzeteket kellene kisebbé  tenni. Ha két orvos megy szabadságra, azt két orvos helyettesítse.Egyébként meg olyan rendelők kellenének, ahol van megfelelő felszerelés, ahol a mosdót nem kell kulcsra zárni, ahol kiírások és nyilak tájékoztatják az embert, hogy mit merre talál. Magazinokat kéne kirakni, esetleg képeket, gyerekrajzokat, ami elvonja az emberek figyelmét a várakozás unalmasságáról. Rendes sorszám-rendszernek kellene működnie. Az embereknek pedig végre már meg kéne tanulniuk hogy mit jelent szolidárisnak lenni, és mit jelent türelmesnek lenni. Mert ez bizony nem jelent semmi mást, csak annyit, hogy kivárom a soromat, és tiszteletben tartom, hogy másnak talán nagyobb baja van, mint nekem. Ja, és persze nem kéne mindenkinek annyira sajnáltatnia magát.

Egyébként kaptam beutalót a röntgenbe, ahol készítettek is felvételt, majd visszavittem a leletet, ami szerintem nem helyes, mert szerintem rossz pozícióból készítették a felvételt, és nem vagyok benne biztos, hogy a fevételen látható, ami kívüről látható, mindenesetre kaptam beutalót az ortopédiára, mindezt úgy, hogy csak az asszisztenssel kommunikáltam, az orvos még csak nem is láttam, ahogy ő sem látta a panaszomat. Brávó. Szerdán folyt. köv.

2014. június 27., péntek

1700

Ma a piacon 1660 forintot hagytam ott, cserébe kaptam
- 2 kg krumplit
- 1.5 kg paradicsomot
- 0.5 kg paprikát
- 0.75 kg hagymát (és ez csak 3 darab!!)
- 0.5 kg cseresznyét
- 0.5 kg kajszibarackot
- 10 db L-es (!) 2-es jelzésű (!) magyar (!) tojást
- 1 db sötétzöld csípőspaprikát.
És persze a piacon mindenre kicsit többet szednek, mint amit kérek, szóval... szerintem megérte.

Bosszús nap

A nap reggel 8-kor kezdődik a legtöbb embernek. A munkaidő reggel 8-kor kezdődik a legtöbb embernek. Nekünk a nap kezdődik 8-kor, az ébredéssel. Persze csak ha hagyják. Ma 7.55-kor kezdtek fúrni 3 ajtóval odébb, de az egész ház zengett tőle. Csak még 5 percet - gondoltuk, de ők nem hagyták abba, mi pedig kitartóan próbáltunk aludni a zajban még vagy 15 percen keresztül.
A főnököm beszennyezi a fehérjemintámat, rápakol a saját elkülönített felületemre, nem pakol el semmit maga után, de még a hegyet sem lövi le a pipettáról. Így próbálok én laborban dolgozni.

2014. június 23., hétfő

Utóbbi napokban

Az elmúlt napokban olyasmik történek, mint pl.
- végre megkaptam az utolsó jegyemet is ebben a félévben, úgy 5 hétnyi várakozás után. Egyébként ötös, de itt nem is nagyon lehetett más.
- volt Operafesztivál Miskolcon, ami elég gyér volt, mert kevés volt a napközbeni program, és ami volt, azt a papíralapú kiadványban hibásan tüntették fel. Így például aki du. 6-ra elment a Szinva-teraszra megtekinteni egy rezesbandát, az szomorúan konstatálhatta, hogy az előadás 5-től volt a Pátria-közben. Amiben az a pláne, hogy még az együttesben szereplő zenészek is csak véletlenül tudták meg, hogy nem akkor és nem ott lesznek.
- az OpFeszt legpozitívabb mellékhatása, hogy a régi Kossuth mozi aljában, ebben az omladozó, roskadozó épületben megnyílt egy romkocsma. Én nem szeretem ezeket a helyeket, számomra nem adja át azt a remek hangulatot, ami miatt Budapest is a romkocsmák városa lett, de ennek az ötletnek ettől függetlenül nagyon is örülök.
- voltunk a Cornerben Luki koncertjén, ami szokásához híven nagyon jó volt, sőt, a végén az utolsó 2 számra még egy dobos srác is volt a színpadon, aki nekem nagyon tetszett. A helyet egyébként kicsit átalakították, lett egy szabadtéri színpad, amivel szemben egy galériázott közönségtér található, így gyakorlatilag az erkélyről néztük az előadást. A legjobb hely a színházban, máskor is ott fogunk ülni.
- az előző nagy kétségbeesés után, miszerint nekem való állást nem hirdetnek, jelentkeztem egy állásra az MTA-hoz. Nemrég kültem el a pályázatomat, úgyhogy még semmi visszajelzésem nincs róla, ráadásul nem is tökéletes az időzítése, ezért az is előfordulhat, hogy ők hajlandóak lennének engem választani új munkatársnak, én viszont mégis nemet modok a végén. De egy próbát megér. Legalább hallják a nevem.

2014. június 15., vasárnap

Régi módi

"A fashionably dressed man wears a purple, mustard yellow, dark green or royal blue suit with a brightly coloured patterned shirt and a bow-tie."*

Hát nem tudom, én az ilyet bohócnak hívom, nem "fashionably dressed man"-nek. :D Ezen most nagyon nevetek, ráadásul a "shirt" helyett először "skirt"-t írtam...

*1000 kérdés 1000 válasz angol vátozata 1995-ből

2014. június 14., szombat

Női Karriernap - De nem nekem

Egy újabb teljesen felesleges kör egy újabb állásbörzén. Kevés kiállító, annál is kevesebb tényleges állásajánlat, sok ember.
- A HVG könyveket árult.
- A Copy General kiment fénymásolni.
- Az AVON csak a termékeit mutogatta.
- A Nyelviskolák és az IBS és egyéb felnőttképző intézmények tanfolyamokat kínáltak.
- 3 álláskereső portál magát reklámozta.
- A YOJ Magazinnál megjelenési, öltözködési tippeket lehetett kapni.

A többi kiállítónál lehetett állást találni, feltéve hogy a végzettséged
- gazdász,
- mérnök.

Yeeeeej. A kiállítótérben összesen ha 10 percet töltöttem el, ezalatt 3-szor körbesétáltam, miközben végig azt kérdezgettem magamtól, hogy én mégis mi a f@szt keresek itt, mert ezek sem engem keresnek, meg azok se, oda se vagyok jó, az meg nem érdekel. Eddig ezzel együtt 3 állásbörzén voltam: a HVG és a BME állásbörze volt a másik kettő. Természettudományos végzettségű embereket SEHOL sem keresnek, az ehhez legközelebb álló szakma amit találtam, hogy vegyészmérnököt kerestek a TEVÁhoz. Na kösz.

Mindezek alapján a következőket gondolom.
1. Természettudományos állás márpedig nincs. Ezt mondjuk kétlem.
2. Természettudományos állás létezik, de az összes hely be van töltve, senki nem akar mozdulni sehová, és ezért nem kell új ember. Ez sem tűnik egy valós helyzetnek.
3. A természettudományban itthon kevés a munkahely, kevés a munkaadó, és kevés az ilyen pályán munkát kereső ember, ezért inkább el se mennek a börzékre kiállítani, mondván, őket úgyse keresik. Ezesetben bazdmeg, és akkor valaki mondja már meg, hogy HOL LEHET ILYEN ÁLLÁST TALÁLNI?! A Dr. Bubo Science job az eddigi leghasznosabb oldal, amit ilyen témában találtam, de ott többnyire posztdok állásokat hirdetnek, attól meg még elég távol vagyok, és ennék közelebb talán soha nem is leszek azokhoz.

Vöbö

Az idei foci VB a lekevésbé sem tervzte megérinteni a lelkemet, de aztán úgy alakult, hogy Herceg kedvéért tippelgetek egy honlapon, hogy ezzel nyerjek neki valami számítógépes kütyüt, így aztán lelkes szurkoló lettem. Persze gőzöm sincs a csapatokról, hogy ki milyen erős, melyikben milyen nevek játszanak, ezért kénytelen vagyok az országról szerzett eddigi tudásomat és a vonBauch módszert alkalmazni. A meccseken pedig mindig azért szurkolok, hogy olyan gólok szülessenek, amilyeneket én beírtam.

Az eddigi tapasztalataim:
- annak ellenére, hogy a hírekből úgy tudtam, hogy a brazil építkezések nem ott tartanak, ahol illene nekik, mégis tele vannak a lelátók és még mindenki túlélte.
- az, hogy a vb első gólja egy öngól volt, azért elég röhejes.
- az, hogy a bíró 11-est ítél, amikor nem kéne...
- amikor bekapcsolódom egy focimeccsbe, mindig az első dolgom megnézni, hogy kik játszanak, majd ezalapján megpróbálom azonosítani a pályán rohangáló mezeket. A spanyol-holland meccsbe az első félidő végén kapcsolódtam meg, és teljesen megijedtem, mert nem volt narancssárga a pályán. Mentségükre szüljon a hollandoknak, hogy a mezükön a feliratok narancssárgák voltak legalább.
- egyébirán ez a meccs a hollandok javára lett 5-1. Hát ez meg miez?! Ennyit a döntetlenemről...
- Budapesten létezik olyan vendéglő, ahol nem csak szimplán közvetítik a VB-t, de a pultban álló pincérlányon kívül egyetlen vendég sincs, egyetlen egy se!

Végül rájöttem arra is, hogy a foci a legférfiatlanabb és a legférfiasabb sport egyben. Azért a legférfiatlanabb, mert állandóan elesnek, csúsznak, fáj, siránkoznak, jaaaj-jaaaj, aztán jön egy kézrátétellel gyógyító csapattárs (néha ellenfél), odanyújtja a kezét, a földön szenvedő játékos belekapaszkodik, feltápászkodik, majd fut tovább, mintha semmi nem történt volna. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, én ezeket az embereket női szemmel csak lesajnálni tudom. El nem tudom képzelni, hogy a foci- és focistaszerető nők miért találják vonzónak ezeket a csetlő-botló pasikat, akik egyébként kifejezetten csúnyák is (az én ízlésem szerint, legalábbis). És akkor mégis miért a legférfiasabb?


Nem ezt a képet kerestem ide, de a mondanivalója ugyanaz, szóval ezért a legférfiasabb sport, mert igen, ha a férfi beteg, vagy sérülés éri, akkor a férfi szenved, a férfi gyenge, ha a férfinek fáj, ott jöhet a pap. 
Ennyit a fociról.


2014. június 13., péntek

Néni

Lakik egy néni a környéken, akit viszonylag gyakran szoktam látni. Általában az egyik kisbolt előtt issza a feleseket, és néhány hasonló állapotú bácsival beszélget, néha a Mester utca elején ácsorog és pestimódra koldul, szabályos betűkkel írt kartonpapírt tart a kezében. Nem szoktam már ezeket elolvasni, gondolom szívműtéte volt/lesz... Ma a boltban láttam őt, kulturáltan, saját megjelenéséhez képest kifejezetten csinosan volt felöltözve, és egy szimpatikus arcú bácsi volt vele. Kicsivel előttem értek ki a boltból, egy irányba mentünk, és egyszercsak nagy hangerővel szólalt meg. Az történt, hogy szembeközlekedett egy nő babakocsival, benne pedig egy olyan 2 évesnek kinéző, pufiarcú kislánnyal. Valami volt a kezében, ezt nem volt időm megfigyelni, miközben elhaladtam mellettük, és miközben azt hallgattam, ahogy a néni erőteljes, mély hangján szinte üvöltötte, hogy
- SZIIIAA TE GGGYÖNYÖRŰSÉG!!! HÁT MID VAN NEKED?
Én a gyerek helyében erőteljes sírással válaszoltam volna, de a gyermek készségesnek tűnt, talán ismerték már egymást.

2014. június 10., kedd

Évforduló

Elfelejtettem megemlíteni, hogy Herceg szüleinek most volt a 30. házassági évfordulójuk, és szerintem ez igazán csodálatos, és büszke vagyok rájuk, és nagyon örülök annak, hogy előttünk ilyen példát mutatnak. Így fogjuk csinálni mi is.

2014. június 6., péntek

Hálás meló

Végre valahára sikerülnek a kísérletek. Ez valószínűleg azért van, mert tényleg nem kell össze-vissza rakosgatni a fehérjét, másrészt pedig igyekszem betartani bizonyos "tisztasági rendszert", vagyis hogy a munkaasztalt leborítom papírral, van 2 kisajátított pipettahegy-készletem, desztvizem és alkoholom, ATP-m és DNS-em. Tényleg igyekszem a lehető legtisztábban dolgozni. Ilyenkor örülök azért, hogy nem vész kárba az a 8 óra munka, amit 10-től 18-ig a laborban töltök.

2014. június 5., csütörtök

Munkás nap

Két sztorim van mára, az egyikben a munkásokról, a másikban az én munkámról lesz szó.

Reggel munkába menet el kellett mennem 4 munkás mellett, más út ugyanis épp nem volt. Ők már messziről sejtették hogy én ott fogok elhaladni, én pedig messziről sejtettem, hogy ő ezt nem fogják szó nélkül hagyni.
Munkás1, épp mielőtt odaértem volna: "Most várj egy kicsit, mert diavetítés lesz!" (Tudtam ám, hogy ez rám vonatkozik...)
Munkás2, mikor elhaladtam előttük: "Mellesleg rendben van."
Munkás3, mikor már csak a hátamat látták: "Hát én szerelmes lettem!"
Én mondjuk mosolyogtam ezen. :)

Ami pedig a mai munkámat illeti, végre valahára egy rendes kísérlet, azt hiszem ebbe tényleg nem lehet belekötni. Most úgy tettünk-vettünk, hogy nem kellett ide-oda rakosgatni a fehérjét, nyugton maradhatott végig, a görbék pedig szépen a helyükön maradtak. Ez mondjuk jó hír, nagyon jó hír. 4 sorozatot csináltam, mind a négy jónak tűnik, érdemes összevetni őket, tanulságos lesz. Elfáradtam, nagyon.

2014. június 2., hétfő

Terv

Rózsaszín papíron hónapokra lebontva az esküvőszervezés összes lépése.

2014. május 28., szerda

Nem tartott sokáig

Tegnap írtam róla, hogy kezdek ráhangolódni a nyári labormunkára, erre ma rögtön akadályba ütköztünk. De még mekkora akadályba...
2 méréssorozatot akartam készíteni. A kettő között annyi a különbség, hogy az egyik a natív fehérje, a másikhoz meg ATP-t és Ca-ot adok.  Mindkettőt mérem, majd 5-10-20-30 perces inkubáció után mérem újra. 
Az első szép spektrum volt. A másodikon már látszott némi változás, de az alakja rendben volt. Majd a következőn megjelent egy, a saját mintám intenzitásához kétszeres méretű csúcs úgy 100 nm-rel arrébb. Oké... ez érdekes, de lehet hogy csak valami relytélyes térszerkezet-változás, amit az elmúlt egy évben sosem sikerült megtalálnom.... Következő spektrumon megint ott az új csúcs. Lehet, hogy valami belekerült a folyadékba. Jöhet a 2. mintasorozat. Az elsőnek szép alakja van, lehet, hogy az előzőbe tényleg valami belekerült, ebben nem lesz. Aha, a következő mérésél ott volt megint. És utána is. Mit van mit tenni, fel kell venni egy gerjesztési spektrumot is. ANS. Ő a bűnös, ANS került a lötyibe. De hogyazistenbe? Aztán megérkezett a felmentősereg, és egy kis csellel kiderítettük, hogy az ANS valószínűleg nem a lötyiben van, hanem a küvetta falán. Ezt két dolog nem indokolja szerintem
- én nem dolgozom ANS-sel, akkor hogy lehet, hogy 3 spektrumon nem szerepelt ez a jel?
- minden mérés előtt a küvettát alkohollal és vízzel is tisztítom, vagyis oké, hogy az ANS nehezen szedhető le a falról, de akkor hogy lehet, hogy a 2. sorozat 1. elemén nem volt ott?
Egy szájhúzással elintéztük a dolgot, majd annak érdekében, hogy a mérést meg lehessen menteni, gondoltuk lemérjük akkor a küvettát úgy, hogy benne csak a puffer van. Olyan büdösnagy zajt sikerült mérni hogy az ember füle kettéáll. A valódi mintám intenzitásával egyező nagyságrendű semmit kaptunk. Ekkor elkezdtünk a műszerre gyanakodni (én már régóta gyanakszom rá egyébként, mert szerintem elég jelentős a hibája...), jelen pillanatban pedig úgy tűnik, a fotoelektronsokszorozó kezd elromlani, ez ad hatalmas sötétzajt. Ez pedig szervízigényes, nem otthonbarkácsolós, ami szerintem egyelőre a munkám elakadását jelenti. Ezen a vonalon legalábbis. Lenne helyette is mit csinálni.

2014. május 27., kedd

Optimistán előre

Kezdődhet a nyár, kezdődhet a szakdolgozatírás. Ma megbeszéltem a témavezetőmmel a menetrendet, hogy milyen kísérleteket kell elvégezni még. Egyrészt megnyugodtam, most már tényszerűen látom magam előtt, hogy mit fog tartalmazni a szakdolgozatom. Ez egy olyan szakdolgozat lesz, amiben bőven lesz munka, egy jelenséget ugyanis összesen 6 féle képpen fogunk megvizsgálni, és ez mind saját munka lesz. Ugyanakkor pont ez az ijesztő benne, hogy talán kicsit sokat akarunk és nem lesz rá idő, vagy nem lesz elég eredmény. Valójában ezt az egész kutatást utána meg lehetne ismételni K helyett Na-os környezetben, de azt hiszem, akkor már doktori disszertációt írnék, nem MSc szakdolgozatot. Nagyon nagyon szeretném, ha ez a dolgozat úgy sikerülne, ahogy én azt szeretném, és végre büszke lehetnék rá, és nem fog megismétlődni a 2 évvel ezelőtti történet. Most viszont úgy érzem, bízhatom a témavezetőmben, és tudom, hogy ő segíteni fog.

2014. május 25., vasárnap

Gyereknap

Békésen ülünk/fekszünk a kanapén, nézzük a Mocanoban köröző autókat, majd egyszercsak:
Én: Ahhoz képest, hogy ma gyereknap van, elég kihalt volt a város, mikor jöttem haza...
Anya: Úristen, ma gyereknap van!!! Megyek hozok süteményt az Édenből!!! Hogy felejthettem el?!?- és ezzel elrohant.

2014. május 23., péntek

EP - választási körkép

Vészesen közeleg az EP választás én pedig nem állhatom meg, hogy ne adjak Nektek egy kis körképet, nehogy véletlenül elkerülje valami a figyelmeteket. Sajnos nem tudtam meg minden pártról annyit, amennyit szerettem volna, ezért kissé kiegyenlítetlen lesz az információmennyiség. Ennek ellenére hosszú poszt lesz, készüljetek.

Kezdjük mindjárt a Fidesszel, amiről egy cikkben azt olvastam, hogy nincs is programja. A rádióban mindenesetre van egy hirdetésük, amiből egy dolog ragadt meg a fejemben: a magyar földek védelme. Tájékozatlan vagyok a földügyekkel kapcsolatban, de nemrégiben épp arról szóltak a hirek, hogy vége lett egy moratóriumnak, ami azt jelenti, hogy most már külföldiek is vásárolhatnak magyar földeket. Nem kéne csak meghosszabbítani, vagy mi van? Neki van a leginkább hatalma ehhez, hát rajta akkor! A másik, ami a Fidesz-kampány kulcsszava, az "üzenjük Európának". Ne üzengessünk már, menjünk oda és mondjuk meg. Amúgy meg most is ott vagyunk, ez a mottó meg teljesen úgy hangzik, mintha egy másik földrészről integetnénk át, hogy helló, jövünk, készüljetek csapataitokkal. Én nem tudom ez a Viktor miért akar állandóan háborúzni.

Nézzük most az MSZP-t. Róluk se sikerült sok érdemlegeset találnom. Az ő pártprogramjuk java részét az teszi ki, hogy Orbánt ócsároljak, hogy mindent rosszul csinál. Borzasztóan utálom a negatív kampányt, de erről már írtam. Állításuk szerint ők "valós, értékteremtő munkahelyeket" szeretnénk létrehozni. Ebből én azt értem meg, hogy szerintük a közmunkaprogram úgy rossz, ahogy van. Már csak azt nem értem, mégis mit vár az értéktelen diplomával és a még érettségivel sem rendelkezők tömegétől. Velük szeretné feltölteni az informatikai munkaerőhiányt, esetleg a partravetett halként vergődő építőipart szeretnék fellendíteni velük? Lépjünk tovább, náluk olvastam ilyet, hogy mivel az itthoni munka törvénykönyve a munkáltatót védi a munkavállalókkal szemben (ami egyébként szerintem is igaz), ezért szeretnék, ha megszületne az "európai munka törvénykönyve", melyben a munkavállalókat védenék. Ezt alapvetően nem tartom hülyeségnek, attól viszont nagyon is félnék, hogy ez is valahogy véletlenül a munkáltatók érdekét védené inkább, mert különben sarkon fordul a tőke és köszönte szépen. A következő, amit említenek az, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját jelentős mértékben csökkenteni kéne. Ez nagyon jól hangzik, csak két baj van vele: először is az égvilágon semmi köze az uniónak ahhoz, hogy mennyi a hazai áfa, másrészt pedig az hatalmas csökkenést okozna az államkassza bevetelében, és azt úgy mégis miből kívánják kipótolni?

A Párbeszéd Magyarországért nevű formációnak a szlogenje a legszimpatikusabb nekem, annak ellenére, hogy semmit nem jelent. "Magyarok vagyunk, és európaiak". Rendben, köszönjük Emese, és most? Róluk aztán végképp nincs sok infóm, mindössze annyit tudtam meg, hogy szeretnék, ha a béreket európai szintre emelkednénk. Ez csodálatos, mindenki erre vágyik, de mondja már meg nekem valaki, hogy az EP mégis mit tudna tenni ennek érdekében? Hogy képzelik el ezt a béremelést? Ki fog tudni többszázezres bruttókat fizetni az alkalmazottainak? Az oké, hogy némely mérnök magyarországon is félmillát keres havonta, de ugyan melyik közintézmény fogja azt mondani, hogy na, ha már így ellep minket a pénz, mostantól 110 ezer forint helyett a 30 éve tanító Marika néni 250 ezret fog kézhez kapni. Vagy hogy a 100 ezer forintért éjjel-nappal készenlétben álló mentősök, tűzoltók és kórházi ápolók holnaptól 300 ezer forintból fognak egy hónapban gazdálkodni... szép új világ lenne, az biztos...

Az LMP sem mond magáról sok konkrétumot, a honlapjukon van egy részletes, hosszú pdf, de első ránézésre csak 2 dolog jön szembe: a korrupció elleni küzdelem és a menekültek védelme. Nem állítom, hogy ezek most a legaktuálisabb problémák, de szerintem is illene ezekkel foglalkozni. Ott a hiba, hogy a politikából egyszerűen nem lehet kiirtani a korrupciót. Pontosabban lehet, de ahhoz az kéne, hogy egy kis városállam legyünk mondjuk a Vörös-tenger vagy az indonéz szigetvilág partján és ki se lásson senki a pénzéből. De ezt hátha a PM-esek megoldják, nem?

A Demokratikus Koalíció plakátszlogenje: "Európa jobban teljesít". Ezt a poént már a Fidesz ellőtte egy hónapja, és neki se nagyon volt igaza. A kérdés persze felmerül, hogy mégis mihez képest teljesít jobban. 4 évvel ezelőtti önmagához, vagy Magyarországhoz, netán az USA-hoz? Erre választ viszont nem kapunk. A párt mindenesetre az Európai Egyesült Államok utópiáját szeretné megvalósítani. Nem igazán tudom, hogy ez alatt mit kell érteni, de feltételezem, hogy olyasmiről lehet szó, mint pl. az EP-t sokkal nagyobb hatalommal felruházni... meg... hát nem is tudom, amerikában ez hogy megy. Mindenesetre ugyanolyan rendszert biztosan nem lehetne létrehozni, mivel Európa népei és történelme teljesen különböznek az újvilágiakétol. Amit még érdekes és érdemes lehet tudni erről a pártról, hogy a listavezető helyen Gyurcsány Ferenc áll, aki állítólag biztosan marad a hazai parlamentben, mert frakcióvezető szeretne lenni. Ja, és szerinte 3-4 helyet is kapnak majd az EP-ben... szerintem egy picit az agyára ment a sok politizálás ennek az embernek. Hozzá kell tennem, egy pirospontot kap tőlem a következő kinyilatkoztatásáért: "az nem működik, amit a miniszterelnök csinál, hogy szabadságharcot akar folytatni a többiek pénzéből a többiek ellen, olyan nem volt a magyar történelemben, hogy a Rákóczi szabadságharcot a Habsburgok pénzéből vívták volna meg."

A DK véleményével ellentétben a Jobbik ettől az európai amerikanizálódástól teljesen elhatárolódik. Ők úgy mondják, a "nemzetek Europáját" szeretnék megvalósítani. Ebből persze azonnal kihagynanak néhány országot, de hát azok mit számítanak, ugye, ilyen románok, bolgárok, horvátok, szlovákok... Na, szóval erre azért szerintem nem lenne elég egy ejnye-bejnye. A Jobbiknak állítólag van szép részletes leírása az elképzeléseiről. Ezt nem találtam meg, annyit viszont megtudtam, hogy ők is szeretnék a bérek európai szintre emelését. Nekik is sok sikert kívánok ehhez. Annak ellenére egyébként, hogy néhány ország zászlaját kitakarták a poszterükön, nagyon is büszkék arra, hogy az ő listájuk 16. helyén a lengyel nemzeti párt egyik jelöltje szerepel. Aki véletlenül átugrott volna a számon,16.! Ez az ember kb. akkor kerülhetne be, ha 16-szor annyian szavaznának a Jobbikra, mint a 2. legtöbb szavatatot kapó pártra. Más arányok mellett is lehetséges, de azért tisztázzuk, hogy 21 hely kiosztásáról van szó 8 párt versenyében.

Az utolsó két pártnak én a létezését sem értem, de bizonyára van szavazótáboruk, mert sikerült listát állítaniuk.
Az SMS nevű pártról csak annyit tudok, amennyit a rádióban hallható reklámjukból megtudtam, mégpedig azt, hogy ők szeretnék a halálbüntetés visszaállítását. Ezeket az embereket kétdologról kéne felvilágosítani. Az egyik, hogy az Unió tiltja a halálbüntetést, tehát szerintem esély sincs arra, hogy ezzel a kérdéssel akár 1 percet is fogalalkozzanak. A másik, hogy a napokban az Unió felháborodását fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Magyarországon létezik a tényleges életfogytiglan, mert hogy ez az Unió emberi jogokkal kapcsolatos elképzeléseinek teljesen ellentmond. Jól nézünk ki, kérem szépen. Kíváncsi lennék egyébként egy közvélemény-kutatásra ebben a témában. Én személy szerint támogatnám a halálbüntetést, ugyanakkor veszélyesnek is tartom, mert ha valaki mégis ártatlanul hal meg, azt már nagyon nem lehet visszacsinálni. Én ezt csak a kegyetlenül, vagy többszörösen elkövetett gyilkosság esetén alkalmaznám.

És végül következzék A haza nem eladó nevet viselő párt, amelynek az én szememben abszolút semmi létjogosultsága nincs, ilyen állat nem létezik. De egyébként létezik, és mindösszesen annyit tudok róla, hogy a párt vezetői ellen egy előző évi demonstráció miatt eljárás folyik, ők pedig ezt zokon vették, és így ennyi. Nincsen programjuk, nincsenek céljaik, csak durci van. Püff.

Na, hát ennyit tudtam Nektek elmesélni, remélem, mostmár kellően elment a kedvetek az egésztől, és azt is remélem, hogy elmentek szavazni. Nem érünk vele semmit, de ha másra nem is, legalább egy közvéleménykutatásra jó lesz. Ahogy nemrégiben kedves bölcs emberektől megtudtam, az EP arra jó, hogy kiküldjük messziföldre azokat a politikusokat, akik már itthonra sem kellenek. Szavazzatok legjobb belátásotok szerint.

2014. május 21., szerda

További jegyek és ruhák

Termo ea vizsgán 4-est kaptam, ami tökéletesen helyénvaló, majd lett végre valahára már egy normális fekete hosszúnadrágom (bár nem most van itt az ideje), egy itthoni, bőszabású térdnadrágom (feleannyiért vettem, mint ahol egy másik helyen már majdnem megvettem egy ugyanilyet) és egy fekete felsőm ami pont olyan szóbeli vizsgaalkalmakra tökéletes, mint amilyen pl. ez a mai volt. Pihenés van.

2014. május 19., hétfő

Jó hírek

Csudálatos dolgok történtek kéremszépen. Először is, hármas lett a statfizem, amiről csak remélni mertem, hogy a kettes meglesz. Másodszor, négyes lett a termo gyakom, ami rettenetes lenne, de ma elmentem megtekinteni a zéhát és olyan egetrengető baromságot sikerült leírnom benne, hogy meg is érdemlem a négyest. Javítani meg nincs kedvem, mert
- csak 1 kredit
- mindkét zéhában figyelmetlenségeken mentek el a pontjaim, mára se okosabb, se figyelmesebb nem lettem
- leszarommáhogymivan mert úgyse kapok ösztöndíjat a következő félévben, a diplomámban nem hiszem, hogy bármit is számítana, jelenleg pedig elég reménytelennek látom, hogy a jövőben bármi ilyesmivel foglalkozzam. Nem mintha ez zavarna, egyébként...

További remek történések, hogy lett ma egy szuperszép szoknyám, és egy elefántos felsőm. A hétvégén egyébként lett egy pöpec kis túrahátizsákom és egy lila színű, vízlepergetős, változékony időhöz való kirándulásokra tökéletes kabátom. 

Azt is örömmel jelenthetem továbbá, hogy minden szertefoszlott légireményem ellenére jól viselem a kudarcot, és bár másnap amint kinyílt a szemem, az első gondolatom volt, hogy milyen rossz már nekem, másnap már csak egy letöltési listában megtalált fájl emlékeztetett rá, és igazából azt hiszem, túltettem magam a dolgon. Ebben segített az, hogy napsütésben nem lehet szomorúnak lenni, ill. hogy mikor legutóbb depresszióba zuhantam némi csalódás és stesszhatás miatt, az nagyon sokáig tartott, rettenetesen rosszul voltam heteken keresztül és ezt most nem engedtem meg magamnak. Ehelyett inkább végigböngésztem rengeteg álláshirdetést, majd megállapítottam, hogy kibaszottul nem kellek sehová, és arra gondoltam, ideje új álommelót keresnem. Eszembe is jutott egy létező munka, amire korábban sosem gondoltam, és bár kevés az infóm róla, majdnem biztos vagyok benne, hogy az sem leszek soha. Azért ha bármelyikőtök ismer állatorvost, állatgondozót, vagy ilyesmi munkakörben dolgozót, Miskolcon leginkább, akkor írjatok már nekem, légyszi. Köszöntem szépen.

2014. május 18., vasárnap

Ami Miskolcnak nem jó

Nemrégiben kezdett port kavarni a hír, hogy a miskolci városvezetés át akarja lapátolni a város szemetét a szomszéd településekre. Ezt konkrétan úgy képzelik el, hogy a cigányoknak azt hiszem 2 millás támogatást adnánk, ha környékbeli településen házat akarnánk venni, és van valami 5 éves akármi, ami ha jól értem biztosítaná, hogy ennél hamarabb vissza ne tudjanak jönni. Az előbb láttam egy fél riportot erről a témáról, ahol nyilatkozott drága polgármesterünk, aki szó szerint azt mondta, hogy semmi baj sincs, ha most a cigányokat úgy rakjuk ki, mint "vissza a feladóhoz".

Hát ezt én el se hiszem. Még jó hogy nem haláltáborba küldi őket. Teljesen biztos vagyok benne, hogyha ugyanezt bármelyik jobbikos netán baloldali jóember mondta volna, olyan hatalmas fideszes népfelkelés tört volna ki, hogy belerengett volna egész Európa. Szóval Kriza bácsi úgy képzeli el a cigányság elmúlt 10-20 éves történelmét, hogy Miskolc fehér volt, mint a hó, majd jött a piros városvezetés és megengedte, hogy az összes szomszédos faluból behordják a sarat, tehát most a kistelepülések ragyognak, és Kriza herceg, aki legyőzte a gonosz vörös királyságot, most véres bosszút áll, és jól visszaküldi a szemétkupacokat a feladóhoz. Azt meg elfelejtjük, hogy mennyi magyar falu cigányosodott el, hogy ők is már egymástól lopnak, az általuk kitúrt nép meg nem tudja eladni a korábban hosszas munkával felépített házát, mert értéke már a világon semmi nincs. Arra sem gondolunk, hogy még régen a faluk önellátóak voltak, és még dolgozni is lehetett ezt-azt, már semmi nincs ott, aki itt nem dolgozott, az ott mégannyira sem fog. Vannak olyan települések is, amik a világon semmiről sem tehetnek, az ott lakók örülnek, hogy ők szép kis környezetben laknak, szép házak, rendben tartott kertek vannak, és most meg vannak ijedve, hogy a nyakukra küldik a züllést.

Én alapvetően nem szeretem a cigányozást, mert őket sem lehet egyként kezelni. Mert ők is ugyanolyan intelligens emberek, mint bármelyik általunk okosnak vélt ember, csak egyszerűen nem úgy nőnek fel, hogy számukra a tudás és a dolgok helyén kezelése érték lenne, mert egyszerűen más kultúra, más vérmérséklet. Igenis köztük is van olyan, aki jó körülmények között nő fel, és eljut az egyetemig, vagy aki szakmát tanul, és tudja, hogy ez fontos, mert munkával kell megélni. Ezzel az a baj, hogy ők borzasztóan kevesen vannak a cigányságban, és a miskolci helyzetben nem róluk van szó. A baloldaliak azt mondják, a fidesz rossz megoldást valaszt, mert oktatással, képzéssel, munkával kellene őket segíteni. Sok sikert kívánok ehhez nekik, gőzöm sincs, ezt megvalósítani mégis hogy képzelik el, de gyanítom, sehogy. Nem 100, hanem 10ezres nagyságrendű embermennyiségről beszélünk. Ennek egy része képezhetetlen idős, nagy része a képzést elutasító vagy magát képezni nem akaró felnőtt, és maradék része pedig a kepezhető, de otthon rossz példát látó kisgyerek, vagy a kepezhető, de már évek óta az iskolában nehezen kezelhető (és otthon rossz példát látó) nagyobb gyerek. Szerintem a legnagyobb probléma ebben az egész helyzetben a cigányok és a nemcigányok közötti begyökerezett és kiirthatatlan bizalmatlanság.

Talán segítene valamit, ha a cigány gyerekeket külön iskolában tanítanák, ahonnan nem mehetnek haza akármikor, ahol megtanulnák, mi az, hogy tudás, mi az, hogy munka, hogy tanulással tudás, tudással munka szerezhető, és aki jól dolgozik azt megbecsülik. Csak ehhez kéne az is, hogy azt a cigányt, aki jól tud dolgozni, azt befogadják egy munkahelyre, és közben ne tagadja ki a cigányság, ne szakadjon ki abból a közegból, amelyre ő visszahathat, és amelyet saját tapasztalata alapján a jobb irányba terelhet.

Ezek szörnyűségesen utopisztikus gondolatok. Azonnal vagy rövidtávon ultimate megoldást én sem tudok, szerintem ezt a szociologusok, gazdászok és és szociális munkások feladata enne kitalálni. Lehet, hogy most én fogok rasszistának tűnni, de miért a társadalom normái szerint megélni képtelen embereket akarjuk támogatni pénzzel, akik nem is értik annak az értékét, miért nem a rossz helyzetbe akaratukon kívül került embereket támogatjuk, akik menekülnének onnan, ahol most vannak, de nincs lehetőségük...

2014. május 15., csütörtök

Egy rövid fejezet vége, egy új könyv kezdete

Nem leszek légiirányító, ez mostmár biztos. Volt olyan feladatrész amiben szupermagas pontokat kaptam, de a másik kettő lehúzta, és nem mehettem tovább. Végtelenül szomorú vagyok, de azt is tudom, hogy benne vagyok az embereknek abban a kb. 10%-ában, akik a kognitív képességeik alapján kiemelkedőek a többiek közül. Ez a teszt nem olyan, hogy mára megtanultam, ma ötös, holnap pedig elfelejtem. Ez vagy sikerül vagy nem, egyszer lehet próbálkozni. Bennem megvan a képesség, csak már nem érek vele semmit.

Amikor az első tesztet megírtam, még nem volt bennem aggodalom, mert úgy voltam vele, ha nem sikerül, hát egye fene, én megpróbáltam, ennyit megért. Csakhogy sikerült, és kicsit jobban beleéltem magam a lehetőségbe, miközben folyamatosan azt mondogattam, hogy iszonyú kicsi az esély arra, hogy továbbjussak a másodikon is, és még akkor sem biztos semmi. Persze az egész jövőm volt a tét, ezért folyamatosan agyaltam a B és C terveken, de amíg ez a levegőben lógott, addig semmibe nem akartam jobban belemélyedni. Közben persze kicsit jobban a szívemhez nőtt ez a terv mint a többi, és most olyan kedvetlen vagyok a jövőt tekintve, hiszen még mindig nem tudom, mi lesz.

Ennek ellenére kicsit meg is könnyebbültem, hogy véget értek a próbák. Hogy miért?
- nem kell kifizetnem 30 ezer forintot az orvosi alkalmasságiért
- nem kell a következő tanévben egyéni tanrendet kérnem, lesz időm kicsinosítani a szakdolgozatomat és felkészülni a záróvizsgára, miután túljutottam a három legnehezebb és kötelező tárgyon, ami még maradt.
- nem kell azon aggódnom, hogy a 2 éves képzés összefér-e az egyetem befejzésével, az esküvővel, a nászúttal és az utána terveink szerint esedékes babavárással.

Ideje elkezdenem állást keresni.