2018. július 26., csütörtök

Hogyan hozzunk haza egy kisvárosnyi embert?

Szerintem én tudok egy megoldást arra, hogy hogyan lehetne visszacsábítani az országba a kivándorló munkaerőt.

Kár, hogy fikarcnyit sem értek a (köz)gazdasághoz, mert szeretek ilyen témákon gondolkozni, és lehet, hogy teljesen butaság minden, amit kitalálok. Tulajdonképpen még remélem is, hogy butaság, mert olyan kiábrándító a gondolat, hogy ennyire egyszerűen meg lehetne oldani a dolgokat, és az állam meg szarik a fejünkre. Már bocsánat, de tényleg.

Most például azon gondolkoztam, hogy a kivándorlás egyik oka a sok közül, hogy ugyanazért a munkáért Nyugaton a hazai fizetés többszörösét adják. Itt aztán sokan elfeledkeznek arról, hogy a kinti élet, a lakhatás, meg úgy minden drágább, de a legtöbben még így is jobban járnak ott.

A többi okot ebben a... hogy is hívták ezeket a suliban? gondolatkísérlet? - gondolatkísérletben tegyük félre, és tételezzük fel, hogy az egyetlen dolog, ami dönt az ittről és az ottról, a kézhez kapott nettó kereset.

Azzal az ötlettel állok elő, hogy ha egy munkáltató azonos munkakörbe felvesz egy külföldről hazatérő munkavállalót, akkor annak érdekében, hogy a magyar nettó fizetése megegyezzen a külföldi nettójával, a kormány a nettó fizetéshez maximum 100.000 forinttal hozzájárul.

Tételezzük fel, hogy van egy Ausztriában konyhai munkából élő illető, akinek a havi nettó bére 600 EUR. Azért mondtam konyhai munkát, mert egy séf szerintem többet keres, és a nyugati fizetési skálán ez a 600 euró röhejesen alacsony. De ha ezt (az egyszerűség kedvéért) 300 forintjával magyar pénzre átszámítjuk, máris 180 ezer forintos nettó bérről beszélgetünk. A másik érvem a példám mellett az, hogy ma Magyarországon már a konyhai kisegítő is hiányszakma. Miért? Mert ugyaneztért a munkárt itthon jó, ha hajlandóak neki kifizetni a miniálbért.

Én tehát azt állítom, hogy ha kizárólag a pénz döntene, akkor ha egy munkáltató kifizeti neki a minimálbért, ami nettó 91770 Ft (ezt megnéztem), és ehhez az állam hozzádobja a 100 ezer pénzt, akkor hopp, az emberünk már repül is haza a 190 ezer forintos nettó béréért és boldogan mosogatja a tányérokat, mert tudja, hogy a vasránapi húslevest a nyagmamájánál fogja megenni Ököritófülpösön, és nem a nyúlós kínai levest fogja enni magányosan a Landgutgassén.

Tekintve, hogy ez a max. 100 000 Ft nem függ az "előélettől", ha valaki a szakácsot szeretné hazacsábítani 150 ezres nettó helyett 250 ezerért, vagy más területeken mondjuk egy kisvállalkozás ki tudna fizetni egy mérnöknek 200 helyett 300 nettót, hova tovább, ha legalább egy ápoló hazajönne, akkor bizony boldogabb lenne itt az élet.

Ez a 100 ezer forint azért nagyon jó, mert könnyű vele számolni egyrészt magyar mércével nézve szakadékokat ível át, másrészt pedig a munkaadók terheit is enyhítheti. (Például elég lehet minimálbért fizetni akkor, is, ha 10-20-30 ezer forinttal többet is meg tudna adni, hadd fizesse csak az állam.)

Számoljunk még egy kicsit. Tételezzük fel, hogy egyvalakit sikerült hazahoznunk. Ez az államnak havi 100 ezer forintjába, vagyis éves szinten 1,2 M forintjába kerül. De ne legyünk ilyen pesszimisták, hozzunk haza 10 ezer embert! Egy egész kisvárost! 12 milliárd forintnál járunk. Húú, ez rengeteg pénz, fúú, jaaaj, de sok! Hogyne. Csak a viszonyítás kedvéért:

- A magyar GDP a google szerint 124,3 milliárd USD, ez magyar pénzben 30 000 000 milliárd (3*10^16) Ft. Ezt senki nem tudja értelmezni, mindenesetre ez olyan, mint 100 ezer forintból 4 forint összesen. Mondok mást.
- Az új Puskás Ferenc stadion állítólag 150 milliárd forint körül épül.
- A 3-as metró északi szakaszának minden budapesti életét megkeserítő 6 állomásos felújítása (alagút és megállók) 72 milliárd forintba kerül.
- A vizes világbajnokságra épített Duna Aréna teljes költsége kb. 43 milliárd forint volt.
- Nemrégiben pedig ilyeneket lehetett olvasni: "Összesen 20,2 milliárd forint jutalmat (hivatalos nevén céljuttatást) osztottak ki négy minisztériumban az uniós pénzek gyors kifizetéséért." Hogyha kb. 5 ezer embernek kiosztanak csak új "jutalon" címen 20 milliárdot, akkor talán 10 ezer hazatérő embernek nem sajnálnánk 12 milliárdot, ugye?

Még egy utolsó adat: néhány évvel ezelőtt nagy reménységként indította el a kormány a Gyere haza fiatal programot. Azt olvastam, hogy ebben a programban 100 millió forintot különítettek el kb. 50 fiatal számára. Ha ezt felszorozzuk 10 ezer emberre, akkor 20 milliárd forintnál járunk. Ahhoz képest az én 12 milliárdom kész spórolásnak hangzik.

Lehet, hogy 10 ezer ember túl sok egy ilyen vízióban, mert ugye volt egy ilyen kitétel, hogy ugyanabba a munkakörbe jönne haza. Én azért csak elgondolkoznék azon, hogy hányan dolgozhatnak külföldi szállodákban, éttermekben, kórházakban, és hogy nálunk ugyanezeken a helyeken hányszáz vagy hányezer embernek tudnának azonnali kezdéssel munkát ajánlani...

2 megjegyzés:

Zsebi írta...

Ezt én így értem, de mit szólna az a mosogató vagy ápoló, aki ugyanazt a munkát havi 100 ezerrel kevesebbért végzi?

lightpost írta...

kimenne, majd visszajönne! :D