2011. június 28., kedd

NYC

Érdekes dolog az emberi vágyakozás, és kívánságlista, és ahogy ez egyik pillanatról a másikra megváltozhat.
Vannak olyanok, akiket valamiért nagyon irígylünk. Mondjuk mittudomén legalább annyival több pénze van, mint amennyire pont szükségünk lenne. Aztán kiderül, hogy sikkasztotta, börtönbe kerül, és máris meggondoljuk, hogy kéne-e így nekünk az a pénz. Aztán mondjuk lehet azért irigyelni valakit, mert jó nagy háza/lakása van. Csakhogy nemsokára hitelt kell felvennie vagy kölcsönkérnie bárkitől, mert túl nagy az a lakás, nem bírja fenntartani, ésatöbbi. A kisgyerekek meg persze rengeteg mindent tudnak irigyelni, kishercegnők akarnak lenni meg sztárok, aztán úgyse lesz mindenkiből az (bár mostanában már lassan az lesz a nagy szám, ha valaki normális munkája van). Ha szerencséjük van, és nem kerülnek ilyen helyzetbe, akkor rájönnek, hogy a sajtónyilvánosság egy idő után úgyis tönkretesz mindent. Minden kisgyerek szeretne ugye kutyát-macskát, de a szülők lebeszélik, mert azt etetni kell, sétáltatni, orvoshoz vinni, utazásokhoz meg nehezen vihető, szóval az se fenékig tejföl.
De most itt az én esetem. Egyik ismerősöm (szerintem még nem nagyon említettem, nincs is neki álneve még, úgyhogy egyelőre maradjon "az ismerősöm"), akiről kirült, hogy épp a Nagy Almát eszi. Nyilván feltámadt a vágy bennem, amúgy is sok helyre szeretnék menni, hát nézzek már el nyújorkba én is. Aztán jött tőle egy apró kis bejegyzés, miszerint látott valamit valahol. Az a "valahol" nyilván egy rendkívül ismert hely, neve alapján, de sajnos nekem fogalmam sincs, hogy mi az. Aztán rájöttem, hogy elég rosszul érezném magam NYC-ben, mert ott minden a hírességekről szól, akiket én nem ismerek, egyáltalán. Na jó, ha összefutnék a HowIMetből vagy a Jóbarátokból valakivel, azt talán megismerném, és mondanám nahát. Ebben a városban nincsenek nagy történelmi épületek, mért is lenne, történelmük se nagyon van, csak néhány elnökük meg háborújuk. Jóesetben talál az ember 1-2 múzeumot, amit talán érdemes megnézni. Mindezek fejébe a "gyönyörű és legyűgöző" New York City tele van tömve autókkal, akár csak Budapest, és kérdezze meg tőlem bárki, szeretem-e ezt a várost, a válaszom határozott nem lesz, és a zsúfolt, koszos, büdös címszavakkal illetem majd. Azt hiszem, nem akarok New Yorkba menni. Szex itt is van.

Nincsenek megjegyzések: