Creavolution

I have a theory. It would be rude to say the truth, but... well, a theory.
We make robots, right? We want some of them to look like us, humans. They might even have feelings, somehow, and plans for the future. Crazy. Why do we do this? Do we relly need this? I guess so...

We build robots. We "teach" them everything we know. In a few (dozen) years we will be able to send them to different planets in the universe. They are mechanical, so not necessarily to a planet that matches our living conditions but theirs. Easier than to find a new home for us.

There is a famous book, in which this sentence lies:

So God created man in his own image, in the image of God he created him; male and female he created them.

What if we are doing the very same thing that this so called God did? In my theory, there was "life": it might have been very different. Think outside the box, when I say life I don't necessarily mean DNA/RNA-based life, not even carbon based life. Something with a bit of intelligence. Don't ask me what intelligence is, I don't know - I'm not intelligent enough. Let's assume there was something which was able to create things. Some pretty clever and ingenious chemists, who liked paying around with carbon. And BOOM there was the chocapic. They managed to create a very simple reproductive and self-maintaining system - as if any of it could be simple - "a chemoton", which they sent out to the universe. They might have got even further, because they also wanted to create "humans". Who knows if they succeded or not. Anyway, their creations were sent to a planet, now known as Earth. They might have aimed many more planets, we just haven't find them yet or they couldn't settle in there. Then these units have evolved and adapted to the local circumstances.

And here we are, after a few years of evolution and education, making our own selves into robots.

#conteo #justatheory #pleasedontfallforit

Átnevezték!

Emlékeztek még erre a bejegyzésemre? Nem tudom, hogy ők is olvasták-e, vagy mások is panaszkodtak, vagy egy illetékest félrevitt az elnevezés, de akár hiszitek, akár nem, ma a buszont azt mondták: "a következő megálló: MüPa, Nemzeti Színház HÉV-állomás". Wow, wow, wow!

Május

Időbe telt, mire rájöttem, miért van tele a fb májuskosaras posztokkal. Valahogy elkerülte a figyelmem ez az egyszerű összefüggés.

Színházas

Bár senki nem kérdezte, de köszönöm, most már jól vagyok. Már vagy két hete, csak azóta nem írtam, pedig sok minden történt. Ezen a héten például kétszer is voltam színházban, erről fogok most mesélni.

Hétfőn a Nemzetiben voltam, a Krokodilus c. darabot néztem meg. Ez egy Dosztojevszkij sztori, amiben egy orosz hapsi a feleségével elmegy Németországba nyaralni (vagy valami ilyesmi), és ott egy fickó krokodilokat mutogat, mint helyi szenzáció, és az egyik krok benyeli az orosz hapekot, aki nem hal meg, hanem odabentről kommunikál. Ezután azon pörög a sztori, hogy a nő elválik-e a férjétől és hogy a csávó híressé tud-e válni. A végét nem mondom el, magam sem vagyok biztos benne.
A darabot leginkább úgy tudnám összefoglalni, hogy úgy mentem oda, hogy nem tudom mit fogok látni, és úgy jöttem el, hogy nem tudom, mit láttam.
Az biztos, hogy a díszlet nagyon ötletes volt. Egy nagy üvegkalitka van a színpadon, aminek a nézőtér felé néző oldala felemelhető, így a színészek néha bemennek, néha előtte játszanak. A hátsó fal pedig azért különleges, mert ha hátulról világítják meg, akkor látni, mi van mögötte, egyébként pedig sötét volt, és vetétenek rá. És voltak krokodilusok is, igen.
A darab vége teljesen elborult volt, ott vesztettem el a fonalat teljesen. Szürreálisabb volt, mint jó, de meg lehet nézni.

Ennél sokkal jobbat láttunk tegnap a RaM Colosseumban: a Ben Hur c. darabot. Nem láttam a filmet, fogalmam sem volt, hogy ez miről szól, egy órával előtte gugliztam rá, hogy legalább egy kicsit képben legyek. Ez a Ben Hur, nem pont az a Ben Hur, amire a filmet ismerők gondolnak.
A darab különlegessége, hogy 4 színész játsza. Az összes szerepet. Az összes helyszínen. Ebből fakadóan a díszlet és jelmeztervezőknek egészen különlegeset kellett alkotniuk, és ezt zseniálisan oldották meg. A színészi játék is jó, a darab humoros, elég sok modern kiszólás van benne, a közönség pedig vevő volt a - néha szerintem már kicsit eltúlzott - poénokra. A műsor előtt jól bevacsoráztunk, mindenkit kerülgetett a kajakóma, de a darab egy pillanatra sem hagyott unatkozni. Aki a vidám szórakozás miatt szeret színházba járni, annak ezt a darabot mindenképpen ajánlom.