Darabkák

Hosszú nap volt ez a tegnapi, közel 20 órás. Volt reggel koránkelés, aztán az egyetemen érettségi bizonyítvány-fénymásolás, postán levélfeladás, Nagyinál palacsintaevés, találkozás, 10-en Aszalóra buszozás, Ricsi-köszöntés, ping-pong, séta a Bársonyoshoz, a Hernádhoz, a temetőhöz és vissza, foci, még ping-pong és forgózás, slaggal vizes pocsolás, kutyázás, légpuskával célbalövés, csokismuffin, Évinagyisütihez hasonló süti, víz, cola, meg még sokféle, beszélgetés, nevetgélés, visszautazás, újabb találkozás, szinvaparkolás, részletekben elköszönés, hazajövés és szépeste.

Fizu, Mom

Tulajdonképpen most jöttem rá, hogy tegnap kaptam meg életem első igazi fizetését. Az első ötletem az volt, hogy igyuk el, de inkább elrakom. Majd később isszuk el. :D

Ami pedig még eszembe jutott, az az, hogy milyen jó volt tegnap azt mondani, hogy "az ééén anyukám!" :)

B(ankett)M(araton)W(inchester)

Jamie Winchestert hallgatni egy (kettő) ilyen fárasztó nap után aranyos dolog, pláne ha belegondolok, hogy holnap dejó lesz, mert pakolni fogok és talán olvasni, miközben Kisherceg családozik meg talán mások is örülnek egymásnak.

Tegnap volt az érettségi bankett. Az osztály létszáma 31 (32), ebből hiányzott 2 (3)*, ezen kívül volt még 7 tanár. Mi 6-an nem maradtunk túl sokáig, 10 után már egyikünk sem volt ott, máshol viszont igen: Vic hazament, mi 5-en átmentünk a VH-térre, utána elköszöntünk és maradtam a másik bandával. Azt hiszem jó döntés volt, mert nem vagyok benne biztos, hogy jól éreztem volna magam sook enyhénittas emberrel, meg egy részeg Qjassával.

Ma volt a Bükki Hegyi Maraton. Osztályból is sokan voltunk, de tele volt megint hermanosokkal a szervezőgárda. Akár Hermanról is elnevezhették volna, úgyis olyan sok minden van már Herman (ált; gimn; emlékház; sír; múzeum és ki tudja még miegyéb). A 16. km-nél voltunk kettecskén, aztán jöttek a futók én meg jól lemaradtam Pellei tanárúrról. Mú. De nem csak a futók jöttek, hanem az eső is. De nagyon. Ő is futott maratont. A szőlőcukorból oldat lett, a nápolyi is gyakorlatilag folyékony halmazállapotba került, a perec térfogata pedig jelentősen megnőtt a felszívott víztől. De legalább nem volt melegünk. Viszont fáztunk. Aztán visszamentónk, megszáradtunk, ettünk, hazaindultunk, gitároztunk (jajde jó volt), megérkeztünk ide is, és visszaértünk a bejegyzés elejére.

*Zárójelben gondolok itt Fannira, akinek szalagja is volt, a tablónkon is rajta volt, de most mégsenem volt itt.

Alkotói válság

Nem tetszik nekem ebben a blogizében, hogy nem lehet színt keverni, csak néhány séma van. Pedig nekem most pont egy sárga kéne a nagyonvilágos és napsárga között. Vagy legalább rájönnék, h. az oldalságban tudom-e módosítani a színt. De nem úgy tűnik.

Vacation vocation

Egyébként nyáááááááár vaaaan!!
Ennek örömére pedig besárgult a blogom :)

Pont

470

Szánalmas

Valaki szóljon már rám, hogy ne viselkedjek ennyire szánalmasan.

Repeat: mindjártvége

Az a baj, hogy újra elfogyott az erő, duracellnyuszi mára meghalt. Már képtelen vagyok tanulni és nagyon bosszant, hogy ezt még _el_kell_olvasnom_, mert különben mi lesz velem holnap. Még az sem vígasztal, hogy délután már nyár lesz.
Amúgy meg mitadisten, lesz bankettünk is. Pénteken. Fun. Sztem többen nem fognak eljönni, de majd kiderül.
Nade... az előbb még valami eszembe jutott. Na jó, nem emlékszem. Fááááradtt...
Vérhalálszenvedés

Tanni kén', de hova már? Vac-vac?

Dettinek köszönöm, hogy megnyugtatott, mert ő már túl van mindenen, és mostmár tudom hogy mi merre hány méter, és mondta, hogy nem kell aggódni és kedves mindenki és már ne is tanuljak inkább, de bár azt a tételt is tudnám, amit majd holnap húzok, és bár több évszámot tudnék, és jaj bár ne keverném a személyeket és eseményeket, és bár mindent el tudnék helyezni térben és időben, és bár többet tudnék a betegségekről, még ha nem is leszek orvos, és bár ne félnék ennyire a magyartól. Igazából nem is félek annyira, mint amennyire gerjesztem ezt az érzést magamban. Fölöslegesen.

Jelentés a szóbeli előtti utolsó napról

B. Az elmúlt egy hónapban be nem fejezett tételek kiegészítése normális ütemben folyik. Talán 3 nap múlva már be is fejeződik. stop
É. Az érettségi nem vár. stop
B. Idővisszafordítás igénylése folyamatban. Válasz vár. stop
É. Error. Request denied.
B. System failed. bip-bip-bip
É. Na húzzá' vissza tanulni de q*vagyorsan! stop

Napéjegyenlőség. Nyár.

Ja és van egy rossz hírem. Legalábbis én nem örülök annak, hogy mostantól kezdve sötétedik, és egyre rövidebbek lesznek a nappalok egészen fél évig.

Nyüff

Még akár vidám is lehetnék, mert majdnem vége, de most inkább fáradt vagyok.

Mizu? ....

Most akkor megint írogatok kicsit, pedig nincs is miről.
Volt szörnyű lelki összeomlás, aztán vígasztalás és reggeli kedves ébredés, majd évzáró. Na az vicces volt, miután a könyvosztón rólam 4 információt mondtak el, ebből stimmelt a nevem és a versenyeredmény, de ezúton közölném mindenkivel, hogy NEM vagyok /3-as, és NEM Farkas Anna készített fel, bár nem vagyunk messze az igazságtól egyik esetben sem.
Most tanulás van, nyár még nincs, LAN-party van, Múzeumok Éjszakája nincs. Így is jó most, mert haladtam és van időm beszélgetni. Holnap megint nehéz nap lesz.

Nincsmeghalt

Miért kell ennyire unalmasnak lennie a tanulásnak? Megőrülök tőle és félek hogy nem leszek kész. Nem leszek kész...
Nincs erő, csak nyomasztó lázálom
Nem lesz nyár csak kínzó fájdalom.

Akkor most van az, hogy kétségbeesve sós víz folyik a szememből és úgy döntök hogy kivonulok a társadalomból. Nem érdekel semmi más.

Akkor is megcsinálom. Kár, hogy nem leszek rá képes. Nem leszek kész. Nem leszek kész...

Lyra

Irodalomtanulás közben megzenésített verset hallgatni kifejezetten nagyon jó. Sosem gondoltam volna, hogy egy unalmas "kit érdekel-verset", ha dallamot is kap, azonnal megértek, de legalább gondolkozom rajta picit. És mikor a Madách-tételt dolgozom ki, és épp azt írom le, hogy "kevésbé érvényesül a színpadon" akkor nagyot dobban a szívem, és eszembe jut hogy mennyire szeret(t)em azt a világot...

Tanmódszer - álom - tan - terv

Még emléxem azokra a régi szép időkre, amikor egy-egy dolgozatírós nap tegnapján fáradtan hazajöttem suliból, ettem, déltután 5-fél6 tájban kényelmesen lefeküdtem aludni, felébredtem hajnali 1-kor, friss voltam és üde, és tanulásra készen álltam. Igenis, Kapitány! Hangosabban! Cssss... hajnali 1 óra lesz mindjárt, hova ordibáljam, hogy igen, megint ez történt?! Most, hogy így belegondolok, kíváncsi leszek, hogy fogom bírni az egyetemi vizsgaidőszakot. Fun lesz. (Jé, ilyen Spongya Bob rész is van. "Vidám kis móka [/bomba], felejthetetlen...")

Van egy pici szomor, amiért nem tudtam jóéjszakát kívánni, de... wow most jut eszembe, mit álmodtam. :D Benne volt Tike, Veréb, Tücs, Noémi és talán Vic, akikkel a városban voltunk, valami olyan szakközép-szakképző-féle iskolában, ami amúgy nincs is, de az álmomban még zenekara is volt. Ebben pedig játszott Krisztián (klarinét?), Kulcsár (trombita?), Hubi (szintén valami rézfúvós), meg talán Nándi (?). A többire nem emlékszem, de Noémivel váltottam pár szót, aki megmutatta a fényképei között, h. hogy őrzi saját magát, és meglepő, de az én fotóim között is ő szerepelt legfelül. És magamnál hordtam. Te jó ég! Dzsíííz...

Na akkor mostmár tényleg tanulok, jól megnézem magamnak mitől arany az az ember, aki nem János, de Mihály, és nem író, hanem őt írták, méghozzá Mór. (Jókai Mór. Dzsémsz Bond. - lehet, hogy nem aludtam ki magam? :D) Arról nem is beszélve, hogy hajnali 8-kor már vidáman megkezdem többórás ücsörgésemet az APEH-irodában. Wuhú!

Ha pedig már írok, ki ne hagyjam, h. találkoztam Mátéval, de nem volt dadogás, mert ugyan minekazt. Nem vettem alposan szemügyre, de mintha barnább lett volna a szokásosnál. (rasszistának tűnő népcsoportmegnevezést a biztonság kedvéért nem használnék most). A délutánról pedig asszociáljunk a mai (csütörtöki) délutánra, amikor pedig menjek védeni, de tanulni kell, úgyhogy lehet, nem lesz semmi. Majd meglátom. Mennék, én de ahhoz tanulnom kell.
És ha még nem mondtam volna, legyen nyár!

Időszűke

Ha valamikor, akkor most igazán nem engedhetem meg magmnak hogy a blogoljak, úgyhogy írok. Történnek mostanában mindenféle semmik meg valamik. Általában nagy tanulás van, közben meg elindulunk Lillafüredre hogy egy padon üljünk a Chinoin mellett. Ráadásul opfeszt is van, és csalódás, mert idén először döntöttem el, hogy elmegyek a múzeumok éjszakájára, de 20-án tanulás lesz meg kockulás, és egyedül meg nem megyek. Majd jövőre. Most viszont még mindig nincs időm írni, így feltétlenül el kell mondanom a mai tervet, már csak a saját megnyugtatásm érdekében is. Tehát bemegyek a suliba, ott nem tudom meddig leszek és hogy de utána elmegyünk rokonylátogatóba majd a városba fülesér' és McKártyáér', vagymi. Aztán lesz találkozás és HegyiMaraton-megbeszélés. Jólesz. Utána meg tan. Nemfun. De már mindjárt nyár lesz. Legyennyáár...
Ja és mivel nincs időm, természetesen fel vagyok háborodva, hogy hol vannak az emberek az msn-ről így hajnali fél 9 tájban?

Türüpp

Most úgy írnék valami olvashatót, de nem tudok mit. Jönnek mindenféle versírós-gondolatok, de egyik sem az igazi. Kedvem lenne szomorúnak lenni, de nagyon fáradt vagyok. Haj-haj, mi legyen most.

Tanulós terv

Na jó, tisztázzunk valamit. Nekem _tanulnom_ KELL.
A terv a következő:
10 napom van hátra (az életemből, de legalább az érettségiig). Ez alatt készen kell lennem 40 magyar tétellel, 4 törivel, és a 11-12-es bioszkönyvvel. Ebből kiesik 1 vasárnap, van tehát 9 napom. Ebből 3 a bioszé, 6 a magyaré. Halál.

Nyár

Ja és majd' elfelejtettem. Június 2-a van, tehát NYÁR.
Vagyis.... majdnemnyár...

Dejó lenne

Az jutott eszembe, hogy valamelyik nap elgondolkoztam azon, milyen jó lenne többet tudni

• fegyverekről,
• repülőgépekről,
• autókról.
  

Komment a semmihez

Úgy érzem mindenképpen kell írnom valamit, pedig nem is tudok miről írni.
Ma voltunk benn a suliban megnézni az érettségi eredményeket. Egészen tűrhető, még akár jónak is mondhatnám.
Kaptam könyvet is, amit hamarosan el fogok olvasni, de nem tudom, mikor.
Tanulni is kéne. Nem szeretem én ezt a tanulós-vizsgaidőszakos-szóbelizős időszakot...