Tanni kén', de hova már? Vac-vac?

Dettinek köszönöm, hogy megnyugtatott, mert ő már túl van mindenen, és mostmár tudom hogy mi merre hány méter, és mondta, hogy nem kell aggódni és kedves mindenki és már ne is tanuljak inkább, de bár azt a tételt is tudnám, amit majd holnap húzok, és bár több évszámot tudnék, és jaj bár ne keverném a személyeket és eseményeket, és bár mindent el tudnék helyezni térben és időben, és bár többet tudnék a betegségekről, még ha nem is leszek orvos, és bár ne félnék ennyire a magyartól. Igazából nem is félek annyira, mint amennyire gerjesztem ezt az érzést magamban. Fölöslegesen.