Tudom, túl sokat írok erről. Ha valakinek nem tetszik, ne olvassa. Én sem fogom.
Az első vizsgálatok leletei szerint megmaradok. Jövőhét péntekre kaptam időpontot a hasi ultrahangra. Remélem ott kiderül valami, különben ehetek kamerát, hogy megnézzék a gyomromat is. Fúj.
Ja, a legújabb fájdogálás este 7-kor kezdődött. Már jobban vagyok - már ha ez érdekel valakit.
És legalább, ha már a tervezettek ellenére hazajövök a jövőhéten, nem kéne kihagyni a Dalriada koncertet. Sőt, még a mai napom is jó volt (leszámítva az elmúlt másfél órát).
2009. október 28., szerda
2009. október 26., hétfő
Virtual ER
Voltam ma a háziorvosnál. Mintha egy filmben lennék
(*Mikor leírtam a címet, nem az endoplazmatikus retikulumra gondoltam.)
- teljes vérkép
- vércukorszint
- vizelet
- májfiunkció
- hasi ultrahang
- (gasztroenterológia)
(*Mikor leírtam a címet, nem az endoplazmatikus retikulumra gondoltam.)
2009. október 23., péntek
Gólyaavató
Egyébként a gólyaavató nagyon jó volt, ezúton is köszönet a szervezőknek!
Bár 3.-ok lettünk, ez valahogy nem érdekel. Nagyon jól éreztem magam, és összebarátkoztam még pár emberrel. Sokat nevettünk, volt sok kackac feladat, és jaj-jaj de jó ott nekem. :)
Bár 3.-ok lettünk, ez valahogy nem érdekel. Nagyon jól éreztem magam, és összebarátkoztam még pár emberrel. Sokat nevettünk, volt sok kackac feladat, és jaj-jaj de jó ott nekem. :)
Szünet
Végre újra itthon vagyok, és egészen nov. 1-ig maradok is. Ez olyan nagyszerű dolgokkal jár együtt, mint az, hogy alhatok ameddig akarok és bírok, voltam ma Nagyimnál, akinek szombaton boldog születésnapot; szombat-vasárnap ismét Hercegé; sokat beszélgethetek anyummal, lesz időm találkozni a barátaimmal, kedvemre nézhetek tv-t (na nem mintha nagyon kihasználnám a lehetőséget) és élvezhetem az itthoni gyors net korlátlan szabadságát.
A rossz hír viszont, hogy a jövőhetem az orvoshozjárással fog telni, anyának sok dolga lesz az egyetemen és keveset lesz itthon, nem lesz időnk elmenni vásárolni - amire pedig szükség lenne, ellenben tanulhatok sokat, bár a köv. zh-szezonra még 2-3 hetet várni kell; és nem lesznek itthon se a barátaim, se Herceg.
Majdnem jó ez a szünet dolog, csak kár hogy nem nemzetközi szabvány.
A rossz hír viszont, hogy a jövőhetem az orvoshozjárással fog telni, anyának sok dolga lesz az egyetemen és keveset lesz itthon, nem lesz időnk elmenni vásárolni - amire pedig szükség lenne, ellenben tanulhatok sokat, bár a köv. zh-szezonra még 2-3 hetet várni kell; és nem lesznek itthon se a barátaim, se Herceg.
Majdnem jó ez a szünet dolog, csak kár hogy nem nemzetközi szabvány.
2009. október 21., szerda
Rövid
Túl vagyok a zh-kon, nem vagyok vidám.
Ma szeminárium, Bólyaavató későig, és utána pár óra alvás, csomagolás, egyetem, és hazaaaaaa jjajjdejó! :) Vidám.
A gólyaavatóról később.
Ma szeminárium, Bólyaavató későig, és utána pár óra alvás, csomagolás, egyetem, és hazaaaaaa jjajjdejó! :) Vidám.
A gólyaavatóról később.
2009. október 18., vasárnap
Igzán
Fáradt vagyok. John Frusciante - A Firm Kick-et hallgatok kb. fél órája. Még egy kicsit ez lesz. Kicsit szomor hangulata van.
Nagyon szere... szép hétvége volt ez.
Gólyabál. Szép volt, jó volt, örültem neki, kellett az életembe. Igen, mindenki csak egyszer lehet igazán gólya a gólyabálon. Régen, néhány éve még olyan gyakran szomorkodtam amiatt, hogy a filmekben van a főszereplő, akinek nincs párja, akivel elmenjen a bálba, és titokban mindig csak Őrá gondol, aki hátha hátha elhívja őt, a végén pedig úgyis együtt mennek, és nagyon boldogok lesznek. Akkor szinte biztosra vettem, hogy én nem leszek ott a gólyabálomon, engem úgyse hív el senki. Erre tessék: mióta tudom, hogy lesz gólyabál, egy pillanatig sem aggódtam amiatt, hogy kis lesz velem ott, és biztos voltam benne, hogy ott leszek, és jól döntöttem. Nekem nem volt szép báli ruhám, nem volt nagy kontyban és hullámokban a hajam, nem töltöttem órákat szépségszalonban a nagy alkalom előtt, nem akartam filmbéli bálkirálynő lenni, nem kaptam hintót a tündértől, de ott volt a nagy közönség gólyalányok, gólyafiúk és kísérőik, mindenki csillogott, és gyönyörű ruhák voltak, és én nagyon jól éreztem magam, mert velem volt a mesebeli Herceg, és a varázsnak sem lett vége éjfélkor.
Varázslat... Szeretném ha a hétvége szombat-vasárnap része még sokszor sokszor megismétlődne, és nem kellene elköszönnünk, és messze lennünk, és elképzelni az ölelést, hanem együtt lehetne utazni a vonattól a szobáig, és együtt lehetne gondolkozni a másnapi ebéden és együtt unatkozni ha kinn esik az eső, fúj a szél és hideg van, és ott lenni, ha a másiknak segítség kell, és fogni a másik kezét, ha baj van és... és szeretni. Közel lenni. És akkor nem sóhajanék ekkorákat, hogy bárcsak bárcsak.
Egyébként -zökk- ma is görcsölt a gyomrom. Nagyon megijedtem, hogy olyan lesz, mint legutóbb. Szerencsére nem volt olyan vészes. És azt is tudom, hogy miért: mert Herceg ott volt - köszönöm. Legyen már ősziszünet és derüljön már ki végre, hogy meddig maradok még meg.
Nagyon szere... szép hétvége volt ez.
Gólyabál. Szép volt, jó volt, örültem neki, kellett az életembe. Igen, mindenki csak egyszer lehet igazán gólya a gólyabálon. Régen, néhány éve még olyan gyakran szomorkodtam amiatt, hogy a filmekben van a főszereplő, akinek nincs párja, akivel elmenjen a bálba, és titokban mindig csak Őrá gondol, aki hátha hátha elhívja őt, a végén pedig úgyis együtt mennek, és nagyon boldogok lesznek. Akkor szinte biztosra vettem, hogy én nem leszek ott a gólyabálomon, engem úgyse hív el senki. Erre tessék: mióta tudom, hogy lesz gólyabál, egy pillanatig sem aggódtam amiatt, hogy kis lesz velem ott, és biztos voltam benne, hogy ott leszek, és jól döntöttem. Nekem nem volt szép báli ruhám, nem volt nagy kontyban és hullámokban a hajam, nem töltöttem órákat szépségszalonban a nagy alkalom előtt, nem akartam filmbéli bálkirálynő lenni, nem kaptam hintót a tündértől, de ott volt a nagy közönség gólyalányok, gólyafiúk és kísérőik, mindenki csillogott, és gyönyörű ruhák voltak, és én nagyon jól éreztem magam, mert velem volt a mesebeli Herceg, és a varázsnak sem lett vége éjfélkor.
Varázslat... Szeretném ha a hétvége szombat-vasárnap része még sokszor sokszor megismétlődne, és nem kellene elköszönnünk, és messze lennünk, és elképzelni az ölelést, hanem együtt lehetne utazni a vonattól a szobáig, és együtt lehetne gondolkozni a másnapi ebéden és együtt unatkozni ha kinn esik az eső, fúj a szél és hideg van, és ott lenni, ha a másiknak segítség kell, és fogni a másik kezét, ha baj van és... és szeretni. Közel lenni. És akkor nem sóhajanék ekkorákat, hogy bárcsak bárcsak.
Egyébként -zökk- ma is görcsölt a gyomrom. Nagyon megijedtem, hogy olyan lesz, mint legutóbb. Szerencsére nem volt olyan vészes. És azt is tudom, hogy miért: mert Herceg ott volt - köszönöm. Legyen már ősziszünet és derüljön már ki végre, hogy meddig maradok még meg.
2009. október 14., szerda
"Mitől legyen jókedvem?"
Annyira jó kedvem van, rég volt már ilyen.
Túl vagyok 2 zh-n, kihagytam egy fizikaelőadást, délután aludtam több mint 3 órát, kifejezetten érdekes volt a szakszeminárium, holnap csak 11-re megyek és nem kell tanulnom, finom lesz a reggelim, pénteken gólyabál lesz, hétvégén egyedül leszek a szobában, mert a szobatársaim hazamennek, lesz időm Herceggel lenni (aki már csak azért is felvidított, mert ügyesen írt zh-t), a hidegre és esőre való tekintettel a hétvégi bioszos tisza-tavi programot elnapoltuk, jövőhéten már csütörtökön hazamegyek, és 10 napig vissza se jövök...
Most pedig megfürdetem Morrist.
Túl vagyok 2 zh-n, kihagytam egy fizikaelőadást, délután aludtam több mint 3 órát, kifejezetten érdekes volt a szakszeminárium, holnap csak 11-re megyek és nem kell tanulnom, finom lesz a reggelim, pénteken gólyabál lesz, hétvégén egyedül leszek a szobában, mert a szobatársaim hazamennek, lesz időm Herceggel lenni (aki már csak azért is felvidított, mert ügyesen írt zh-t), a hidegre és esőre való tekintettel a hétvégi bioszos tisza-tavi programot elnapoltuk, jövőhéten már csütörtökön hazamegyek, és 10 napig vissza se jövök...
Most pedig megfürdetem Morrist.
2009. október 11., vasárnap
Nyomott
Most nagyon boldognak és vidámnak kéne lennem. Miért nem vagyok az?
Pedig boldog vagyok, csak sok a ború, meg a tanulnivaló. Utálom. Legyen már végre közös szünet. De legalább szeretek.
Na tessék. Ezt leírtam, és kisütött a Nap. Mondom én, hogy ebben van az igazság.
Pedig boldog vagyok, csak sok a ború, meg a tanulnivaló. Utálom. Legyen már végre közös szünet. De legalább szeretek.
Na tessék. Ezt leírtam, és kisütött a Nap. Mondom én, hogy ebben van az igazság.
Blogpause
Az elmúlt héten nem csak hogy nem írtam blogot, de nem is olvastam. Micsoda dolog ez tőlem? Szégyellem is magam. De legalább bepótoltam. Ahogy most a blogírást is, mert történt 1-2 dolog.
Volt ugye hasfájás, ami azt hiszem egy kis időre elmúlt, amjd ősziszünetben hátha kiderül, mivan.
Pénteken írtam életem első zh-ját. El is buktam rendesen. Mondjuk eredményt még nem tudok, de azt sem, hogy mikor fogok tudni. Majd akkor is jól elújságolom hogy milyen rossz lett. Hátha mégse. Szerdán 2 zh-m is lesz. Fun.
Szombaton voltunk a városban mindenféléket nézni. Fail. Kabátot még nem lehet kapni, mert a boltosok nem hiszik el, hogy mostmár pedig ősz van, és jön a hűvös idő. Szerintük viszont meleg volt, minek az embereknek kabát. Ami meg a kínálatban van, hát arról inkább ne beszéljünk. Az embereknek nincs szükségük szépruhára, úgy tűnik. Legalábbis nagyon kevés olyan bolt van, ahol ilyeneket árulnak, és ott sem olyat, amit nekem csináltak. Pedig szükségem lenne rá, ha már egyszer gólyabálba megyek.
Apropó, íme a lista:
Ezen kívül történt még a héten, hogy észrevettem, hogy már nem is vagyok annyira egyedül. A szobatársaimmal még jobban vagyok, mint eddig, más kolis emberekkel is tovább építettem a kapcsolatokat, már az órákon és a szünetekben sem vagyok egyedül, és ez jó. Talán merem azt mondani, hogy ott is vannak barátaim. Már szeretek ott lenni. De még mindig hiányoznak a szétszóródott népek.
Még egy fontos dolog így a végére. Szeretem a hónapok 11. napját. A hatodikat is. Szeret.
Volt ugye hasfájás, ami azt hiszem egy kis időre elmúlt, amjd ősziszünetben hátha kiderül, mivan.
Pénteken írtam életem első zh-ját. El is buktam rendesen. Mondjuk eredményt még nem tudok, de azt sem, hogy mikor fogok tudni. Majd akkor is jól elújságolom hogy milyen rossz lett. Hátha mégse. Szerdán 2 zh-m is lesz. Fun.
Szombaton voltunk a városban mindenféléket nézni. Fail. Kabátot még nem lehet kapni, mert a boltosok nem hiszik el, hogy mostmár pedig ősz van, és jön a hűvös idő. Szerintük viszont meleg volt, minek az embereknek kabát. Ami meg a kínálatban van, hát arról inkább ne beszéljünk. Az embereknek nincs szükségük szépruhára, úgy tűnik. Legalábbis nagyon kevés olyan bolt van, ahol ilyeneket árulnak, és ott sem olyat, amit nekem csináltak. Pedig szükségem lenne rá, ha már egyszer gólyabálba megyek.
Apropó, íme a lista:
- pár - megvan
- jegyek
- szépruha
Ezen kívül történt még a héten, hogy észrevettem, hogy már nem is vagyok annyira egyedül. A szobatársaimmal még jobban vagyok, mint eddig, más kolis emberekkel is tovább építettem a kapcsolatokat, már az órákon és a szünetekben sem vagyok egyedül, és ez jó. Talán merem azt mondani, hogy ott is vannak barátaim. Már szeretek ott lenni. De még mindig hiányoznak a szétszóródott népek.
Még egy fontos dolog így a végére. Szeretem a hónapok 11. napját. A hatodikat is. Szeret.
2009. október 4., vasárnap
2009. október 3., szombat
Görcs
Pont ma egy hónapja, hogy legutóbb begörcsölt a gyomrom.*
Not.
Ma görcsölt újra. Délelőtt óta fáj, kíváncsi vagyok, mikor múlik el.
Bocsánat, ha ezzel valakit megsértek, de valahogy nem várom november elejét.
*Az is lehet, hogy nem a gyomrommal, hanem a májammal van valami. Ettől a helyzet nem lett jobb.
Not.
Ma görcsölt újra. Délelőtt óta fáj, kíváncsi vagyok, mikor múlik el.
Bocsánat, ha ezzel valakit megsértek, de valahogy nem várom november elejét.
*Az is lehet, hogy nem a gyomrommal, hanem a májammal van valami. Ettől a helyzet nem lett jobb.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)