Blogpause

Az elmúlt héten nem csak hogy nem írtam blogot, de nem is olvastam. Micsoda dolog ez tőlem? Szégyellem is magam. De legalább bepótoltam. Ahogy most a blogírást is, mert történt 1-2 dolog.
Volt ugye hasfájás, ami azt hiszem egy kis időre elmúlt, amjd ősziszünetben hátha kiderül, mivan.
Pénteken írtam életem első zh-ját. El is buktam rendesen. Mondjuk eredményt még nem tudok, de azt sem, hogy mikor fogok tudni. Majd akkor is jól elújságolom hogy milyen rossz lett. Hátha mégse. Szerdán 2 zh-m is lesz. Fun.
Szombaton voltunk a városban mindenféléket nézni. Fail. Kabátot még nem lehet kapni, mert a boltosok nem hiszik el, hogy mostmár pedig ősz van, és jön a hűvös idő. Szerintük viszont meleg volt, minek az embereknek kabát. Ami meg a kínálatban van, hát arról inkább ne beszéljünk. Az embereknek nincs szükségük szépruhára, úgy tűnik. Legalábbis nagyon kevés olyan bolt van, ahol ilyeneket árulnak, és ott sem olyat, amit nekem csináltak. Pedig szükségem lenne rá, ha már egyszer gólyabálba megyek.
Apropó, íme a lista:

• pár - megvan
• jegyek
• szépruha
  

Egyelőre így állunk. Jegyek lesznek, szépruha meg a régi marad. Majd valami másik alkalomra hátha lesz rám is ruha.
Ezen kívül történt még a héten, hogy észrevettem, hogy már nem is vagyok annyira egyedül. A szobatársaimmal még jobban vagyok, mint eddig, más kolis emberekkel is tovább építettem a kapcsolatokat, már az órákon és a szünetekben sem vagyok egyedül, és ez jó. Talán merem azt mondani, hogy ott is vannak barátaim. Már szeretek ott lenni. De még mindig hiányoznak a szétszóródott népek.
Még egy fontos dolog így a végére. Szeretem a hónapok 11. napját. A hatodikat is. Szeret.