Buszok

A buszvezetői bunkóság csúcsa, amikor
- lehurrog egy felszállni próbáló nőt, csak azért, mert nem vette észre a zöld anjtónyitó gombot, ezért a söfőr kénylen volt arrébbrakni a kezért és kinyitni neki az ajtót
- rákiabál egy idős nénire, hogy takarodjon már beljebb az ajtóból mert nem lehet bezárni tőle
- még villog és sípol az ajtózárást jelző bigyó, amikor már nyomja a gázpedált
- és majdnem odazár 2 embert, akik még éppen szeretnének felszállni a buszra.

Egyébként az sem mellékes, hogy milyen buszok járnak itt Budapesten. Valamelyik nap egy szokásos régi Ikaruson utaztam egészen közel a söfőrfülkéhez, és azt láttam, hogy a sebességmérő mutatója a 0 és a 120 között teljesen random módon ugrál. Többnyire legalább 60-kmph-t mutat, a 120-on néha tartósan megpihen, aztán ha a busz megáll, megpróbál visszatérni a 0-hoz.
Azt  hiszem erről még nem írtam, hogy lett most itt a városban egy új Mercedes busz. Na ez azt tudja, hogy nem csuklik (olyan változatot legalább is még nem láttam) és fantasztikus fotocellás ajtaja van. Ebben az lenne az okosság, hogy csak akkor záródik az ajtó, hogyha senki lóg ki az ajtón. Csakhogy, ez a busz kicsit érzékenyebb annál, mint ami pl. a Combinokon van. A villamoson, ha a nagy tömegbe még egy ember bepréselődik és érzékien hozzásimul a többi ajtóban álló emberhez, az ajtó még akkor is képes becsukódni. (Azért volt már olyan, hogy plusz egy-két percet azért álltunk a megállóban, mert kilógtak az emberek.) Szóval van ez a busz, van neki zseniális fotocellás ajtaja, amihez viszont legalább 10 centire mindenkinek el kell távolodnia az ajtótól, és elég kellemetlen, amikor ezt a buszt berakják az 5-ös vonalára, amin a Blaha és a Keleti között hatalmas tömeg szokott lenni. Úgyhogy marad a percekig tartó várakozás a megállóban, hogy az utasok próbáljanak már tömörödni, közben pedig hallgathatjuk a busz borzalmas hangon sípoló jelzőrendszerét.