2017. február 23., csütörtök

Gaaaaay

Ha valaha talákoznátok az alábbi "játékkal":
***

Segítek egy kicsit az identitásotok meghatározásában.

Íme a világ összes D-betűs országa:
Denmark
Djibouti
Dominica
Dominican Republic
Néhány ismertebb, angolul e-betűs állat, mi nem elephant:
eagle
eel
echidna
emu
emperor penguin
biológusoknak pedig ajánlom figyelmébe az E. colit :) 
De ha nagyon nem jut eszetekbe más, akkor legyen elephant seal.

Van választék, ne panaszkodjatok.
Szívesen.

*** you're


--------------
update: így utólag megfordult a fejemben, hogy valakik ezt esetleg rossz néven vehetik, úgyhogy bátorítok mindenkit az eredeti megfejtésre is!

Ég az olimiai láng, felgyújtotta az országot

Elmondani nem tudom mennyire unom már ezt az Olimia-témát ami folyik az összes médiából, inkább írok róla én is, hogy megmaradjon az utókonak. Így látom én.

Szóval valakik kitalálták, hogy Budapestre kéne egy Olimpia. Tök jó, elkezdik megszervezni, a pályázati anyagot összeírni. Kiderül, hogy nem is olyan elvetemült ez az ötlet, végül már csak LA és Párizs a versenytársunk. Szerintem elég menő ilyen városokkal egy listán szerepelni, szóval biztos tudunk valamit.

Aztán meggyújtották a bomba kanócát. Valakinek eszébe jutott, hogy basszus, ez biztos jó így? Kell ez nekünk, végülis halandó számára felfoghatatlan összegekről van szó, helyes ezt most elkölteni? Legyen már erről inkább népszavazás. Beadtak egy kérdést a választasi irodának, de nekik nem tetszett a kérdés, így néhány hónapig úgy tűnt, a kanóc lángja kialudt.

És akkor jött a Momentum, és ledobta az égő bombát az országra. Feltettek egy kérdést, amely idézem, így szólt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?”
Ez a kérdés tiszta, átment a jogi szűrőkön és elindult az aláírásgyűjtés. És itt elkezdtett mindenki össze-vissza beszélni és félreinformálni a népet. A kormányoldal azt kommunikálta, aki aláírja az ívet, az hazaáruló, nem magyar ember. A baloldal az egészségügy- és oktatás- kártyát próbálta meg kijátszani, nem túl hatékonyan, de legalább segített aláírásokat gyűjteni a Momentumnak. A Momentum pedig azt rontotta el, hogy a kampány szövege az volt, hogy "mondj nemet az olimpiára". ("NEM az Olimpiára, IGEN a jövőnkre") Ez az aláírásgyűjtés utáni népszavazási kampány szövege kellett volna, hogy legyen.

Szerintem egy átlagos, javarészt a kormány befolyása alatt álló médiából tájékozódó, a politikai élet iránt nem különösebben érdeklődő, a politikai folyamatokat át nem látó ember a következőt rakhatta össze: ha aláírom, akkor az Olimpia ellen szavazok, elárulom a hazámat és a magyar sportolók vágyát töröm össze. Pedig az aláírás nem egyenlő a szavazással! Szerintem olyan kampányszöveg kellett volna, ami magára a népszavazásra invitálja az embereket, azokat is, akik aztán az Olimpia mellett szavaznának.

A másik, ami teljesen összezavarta a "kisembereket", hogy most végül is az országról vagy csak Budapestről van szó. Mert ha az országos népszavazást nem engedték meg, akkor azt jelenti, hogy csak Budapest érintett. A kormány meg nemzeti ügynek nevezte, amiben minden magyar magyar magyar. Az aláírásgyűjtés után meg rákente az egészet Tarlósa, hogy ez budapesti ügy, ő mossa kezeit. De Budapestnek mégis honnan lenne az ország GDP-jének nagyságrendjébe eső pénze? Honnan, a jóistentől? Úgy is mondhatjuk, igen, de egyelőre még kormánynak hívják. Döntsük már el akkor, hogy kinek a felelősségéről beszélünk, mert olyan nincs, hogy egy ekkora horderejű ügynek ne legyen felelőse!

Akárhogyis, de összegyűlt több, mint negyed millió aláírás. Kíváncsi leszek, az érvénytelen aláírások kiszórása után mennyi marad, de akármi is lesz az eredmény, ez elképesztő teljesítmény, le a kalappal előttük. Senki nem számított ekkora sikerre, még ők sem.

Tehát: a budapestiek több mint 10%-a aktívan kifejezte a véleményét, mely szerint népszavazást szeretne. Egy demokráciában a népszavazás a legjobb dolog. Mindenki megkapja a lehetőséget, hogy saját maga modja el a véleményét. Nem muszáj, de ha állást foglalsz, azt figyelembe fogják venni. Az emberek véleményét általában nem szokás figyelembe venni, sem politikai színtéren, sem a munkában, sem a magánéletben, és nagyon szerencsés az, aki nem így érzi. Népszavazni jó.

Erre mi történik? Budapest visszavonja az olimpiai pályázatot, mert állítólag:
„a pályázat súlyos presztízsveszteség lenne az országnak”.


HOGY MIIII????
Presztízsveszteség??? A pályázat?!?! Az, hogy a NOB nem nekünk adja a rendezési jogot, mert az országban nincs egységes támogatottság? Éééédesjóistenem és ezt emberek el fogják hinni.
Tudod mi a presztízsveszteség? Az, hogy visszavonjátok a pályázatot, mert nem meritek vállalni a népszavazást, amiben még simán győzhettek volna a támogatók, ha van mivel meggyőzni őket. De ezek szerint nincs, vagyis az országnak és Budapestnek semmi de semmi oka és érve nincs Olimpiát rendezni. Na EZ a presztízsveszteség.

2017. február 11., szombat

Modern gasztronómia

"- A másik meg beírt a vásárlók könyvébe, hogy elfogyott a bundás csizma."

2017. február 10., péntek

Számok rólam, nekem

Azért szeretem nagyon ezt a helyet, ahová TRX-re járok, mert az edzők közvetlenek, kedvesek, társaságot alakítottak ki, és nagyon lelkiismeretesen tanítva edzenek mindket. Ebben az évben pedig kitalálták, hogy minden hónap elején felmérnek minket (mérlegen és gyakorlatokban is), hogy legyen konkrét képünk magunkról és lehessen látni a fejlődést - egyéni és csoportszinten egyaránt. A múlt hónapban sajnos lemaradtam erről, ezért nekem új volt a mérés, és voltak elvárásaim. Inkáb úgy mondom, várakozásaim, tippjeim az értékekről. Hát... nem nagyon jött be, úgyhogy most már legalább van célom. Íme.

mélyguggolás: nem megy. Ez nem lep meg, a cél, hogy menjen.

low-row: 8. Ez egy olyan gyakorlat, amikor a sarkad benn van a TRX felfüggesztése alatt, a TRX rövid száron van, egy ferde fekvő helyzetből indulsz, és a karokat a törzs mellé húzva felhúzod magad egy kevésbé fekvő pozícióba. Akkor érvényes a gyakorlat, ha a karjaidat be tudod hajlítani szorosan a törzs/mellkas mellé. Én erről a nyolcról úgy gondoltam, hogy kevés és béna, mert kb. a hamadiktól kezdve már 1-1 centikkel elmaradtam a tökéletes kivitelezéstől, és 8-nál azért hagytam abba, mert úgy vagyok vele, hogy inkább csinálok keveset tökéletesen, vagy majdnem tökéletesen, mint sokat hibásan. Nem mintha ezt így ne éreztem volna meg nagyon. Viszont, ami mégiscsak büszkeséggel töltött el, hogy volt olyan, aki egyetlen egyet sem tudott megcsinálni, na hozzájuk képest például király vagyok.

fekvőtámasz - helyett csak leengedés: 15. A cél értelemszerűen a helyes igaz fekvőtámasz. Ezt egyelőre egy nagyon távoli célnak érzem.

testsúly testtömeg: na ez kényes kérdés. Lányból vagyok, nem szeretek csak úgy nagy számokat mondani ilyen témában. De most meg fogom mondani. Azért, mert célom van, és cél csak akkor van, ha van honnan elindulni. Ráadásul, bár az én önképem is torz egy kicsit, mégis ki merem jelenteni - vagy inkább jó pszichológus módjára megpróbálom elhitetni magammal - hogy ezen a számon igazán nincs mit szégyellni, mert nem vagyok kövér, de még csak túlsúlyos sem. Ezt, amiben én vagyok, teljesen normális állapotnak hívják. Az egy másik kérdés, hogy az én szememben viszont mi lenne az ideális állapot. Egyébként, ha valaki kövér vagy túlsúlyos, akkor se lenne min szégyenkeznie, ha a van célja és tesz is érte. Na akárhogyis, ma a mérleg 64.7 kg-ot mutatott. Nem tudom, nektek a saját koordináta-rendszeretekben ez a szám milyen, nekem szép. Még nem gyönyörű, de mindenképpen szép. Mivel a tömeg önmagában semmit nem mond, azt hiszem, nem is fontos, hogy egy konkrét súlyt kitűzzek célul. Ha mégis megtenném, 62-t mondanék, de hogy ez mit jelent majd zsírban és izomban, nem tudom. Azt volt az elvárásom egyébként, hogy kisebb legyen 65-nél. Egyenlő semmiképp. Ezt elkönyvelem az első sikeremnek, gratulálok, csak így tovább!

testzsír%: Nem értek ehhez, csak képek alapján próbáltam valamifajta elképzelést alkotni, és 25%-ot tippeltem. De valamivel nem számoltam. Valamikkel. Mit mutatott a mértleg? 30.8. HARMINCEGY kib@sz,.t SZÁZALÉK te jó isten, és ebből tuti hogy legalább 6 csak ez a két zsírgömb itt elöl, nyeeeeh, #csakramiérthetiaztadühötamitmostérzek #nemtudjátokmilyenszerencsésekvagyok #mindenönképzavareredője. Shit.

izom%: na erről végképp fogalmam sem volt. Ha úgy saccolunk, hogy a testünknek mondjuk 10-15%-a lehet csont, 20-30% a zsír, akkor a maradék kb 60%-ból szerintem olyan 35-40% lehet izom, a többi meg a szervek egyéb szövetei, az agy, a vér és a beleinkben haladó táplálék. Ettől függetlenül elvárások nélkül mérettem meg magam, az eredmény pedig. 29.7%. Ez közelében sincs annak a 35-nek, van még hova dolgozni....

Hozzá kell tennem, hogy ezek egy olcsónak mondható mérleg adatai, foglalmam sincs, mennyire megbízható, de ha minden hónapban ugyanannyira lesz megbízható, akkor legalább a szisztematikus hibára vállat vonhatok és valamit hátha lehet majd látni belőle. Ez a mérleg ugye elektromos impulzusokon alapul, amit szerintem baromira befolyásol a szervezet aktuális víztartalma, de még a tenyér izzadtsága is, szóval vannak kételyeim. Ettől függetlenül a hosszútávú célom az, hogy elérjek egy olyan állapotot, ami számomra ideális, amiben jól érzem magam, és hogy azt aztán fenntartsam. Szerencsére minden hónapban lesz ilyen felmérés, úgyhogy ebben a hónapban azért fogok tenni, hogy a márciusi mérésben a zsír% és az izom% aránya megforduljon. Egy hónap múlva újra itt.

Ó igen, mottó nélkül az egész béna ---> #makeyourbodyyourmachine

2017. február 8., szerda

Hat jó játék

Aki esetleg nem találkozott volna a Varró Dani-féle versbotránnyal, az szánjon egy percet az életéből arra, hogy átfussa a "Hat jó játék kisbabáknak" c. verset. Valaki kirakott egy képet a facbookra, amin ez a vers olvasható egy 5.(?) osztályos tankönyvben, és mélységesen fel van háborodva, hogy ilyen verset mégis hogy lehet írni, főleg tankönyvbe rakni. Aztán ezt elkezdték megosztani intellektuális emberek és szörnyűlködtek a konektoron (sic!), az apját lapáttal csapkodó gyereken, és hogy mi az hogy arra buzdítjuk a gyerekeket, hogy rágja szét a laptopkábelt.

Én is ki vagyok akadva.
De nem hangoztatom a véleményem, hanem inkább csak itt forrongom ki magam, amiért ennyi irodalmi érzékenység nélküli ember beszéli a magyar nyelvet. Ráadásul olyan emberek, akikről azt gondoltam, értik ezt a fajta művészetet. Amikor először elolvastam a verset, akkor azt gondoltam, hogy ennek nincs helye egy ötödikes tankönyvben. Inkább olyan könyvben tudom elképzelni, amit felnőttek olvasnak, és jót szórakoznak azon, hogy a "kisbabák" még nem tudják, hogy amit ők jó játéknak gondolnak, az valójában milyen veszélyes, és a szülőknek mennyiszer kell résen lennie. Aztán rájöttem, hogy hát hogyne lenne helye ennek a versnek egy tankönyvben, hiszen mindennek van helye, ha el lehet rajta gondolkozni. És ez ilyen. Persze ez egy Varró Dani vers, én az ő munkásságát pontosan ugyanannyira ismerem, mint bármelyik másik költőét (értsd: semennyire) azt viszont tudom - mert annyira azért nem vagyok kulturális analfabéta, ha egyáltalán létezik ilyen kifejezés, és épp ezt jelenti - hogy ő a gyerekirodalom egyik népszerű alakja, ezért versei játékosak és egyszerűen érthetőek. Hát úgy tűnik, ez a játék és egyszerűség a felnőttek jelentős részén most kifogott.

Akárhogy is, nagyon boldog vagyok attól, hogy valahogy szembe jött a facebookon ez a bejegyzés*, tanuljatok belőle!
"Története: először 2011-ben jelent meg a Nők Lapjában, Hat jó játék kisbabáknak címmel, a szerző több versével együtt, könyvajánlóként. Majd a szintén 2011-es Akinek a foga kijött című kötetben is szerepel Rosszalkodó - avagy öt jó játék kisbabáknak címmel (a lapátos versszak kimaradt a kötetből). Egyéb gondolatok:- A konnektor természetesen két n-nel írandó, de itt a költő a licencia eszközét használja a rímhelyzet miatt (lásd még Reményik Sándor: Mi mindíg búcsuzunk)- A vers kiválóan illusztrálja, hogy a költő és a lírai én két külön entitás. Itt a lírai én egy kisbaba, akinek nincs veszélyérzete.A mű arra a helyzetre apellál, hogy az olvasó (aki a szülő, nem a baba) át tudja érezni a kisbaba vágyait, viszont felelős szülőként tudja, hogy ezek a vágyott dolgok a gyerekre veszélyt jelentenek. Ez a feszültség adja a humor forrását. (Ide vágó közmondás: a tiltott gyümölcs a legédesebb.)- A kötet, amiben a vers megjelent, a totyogó korosztályt nevelő szülőknek íródott. Egyáltalán nem tanácsadó vagy útmutató, hanem kizárólag szórakoztató céllal jelent meg. - A mű - ahogy egyik irodalmi mű - se igényli a közönség teljes körű tetszését, azaz magyarul lehet nem szeretni, el lehet lapozni, nem kötelező megvenni. De mi a helyzet a tankönyvekbe bekerülő irodalmi művekkel? Nos, mivel a pedagógusra van bízva, hogy a tananyagot mely versekkel, képekkel, novellákkal stb. szemlélteti, és mely részeket használja a tankönyvből (ami egy oktatási segédeszköz, nem pedig szent könyv), ezért könnyen kikerülhető ez a vers is.Igényesen és tisztelettel feltett kérdésekre szívesen válaszolok, amennyire belefér az időmbe. Tisztelettel, Varró Dánielné"

* saját okosságaim megerősítése érdekében kiemeltem amiket én is pont így gondoltam

2017. február 1., szerda

A nap, amikor Budapest elsüllyedt a jeges latyakban

- Hozhattam volna egy... - sajnos nem értettem, mit mondott a srác, aki erős mozgáshibával, lassan, botra támaszkodva slattyogott a latyakban. Sejtettem, hogy ők is erről beszélnek, és milyen igaza volt a társának, amikor azt mondta:
- Ja. Vagy inkább egy hajót.