2016. május 29., vasárnap

Gyereknap után kurzusok

Ma gyereknap van. Ezt akkor még nem tudtam, amikor a Mester utcán szembe jött velem egy 5 éves tűzoltó, tetőtől talpig egyenruhában. Csak akkor jöttem rá, amikor a négyeshatoson gyerekek mondták be a megállók neveit. Nagyon cukik voltak, ott vigyorogtam a villamoson. Aztán később megkergetett egy kölyöktacskó, megtetszett neki a rollerem. Mire beértem, teljesen elhalmozódtam cukisággal.

A csoportunk ma gyereknap alkalmából bement dolgozni. Hétfőtől szombatig EMBO kurzus lesz nálunk, elő kellett készíteni a géptermet....
Van a hetediken ez a gépterem. Az ottani számítógépek 10-25 évesek. Igen. Hi-tech van. Na ezeket a gépeket kipateroltuk a brontba, mert 2016-ban mindenki laptoppal fog érkezni. Miután elpakoltunk mindent az asztalokról, megállapítottuk, hogy ezek az asztalok oda kerülésük óta nem voltak lemosva. Úgyhogy gyereknap alkalmából még takarítottunk is. Mivel 2 körül láttuk, hogy ez hosszabb lesz, mint gondoltuk, rendeltünk kaját, és a főnökünk annyira jófej volt, hogy az egész csoport ebédjét kifizette. Ebéd után aztán elmondtam az előadásom, amit majd júni 6-án reggel fogok elmondani hallgatói beszámolóként.

Az eredeti terv szerint 2 körül legkésőbb már végeztünk volna, de végül 5 körül értem haza. Közben Herceg sütött csirkét krumplival, teljesen ügyes.

Nagyon kíváncsi leszek erre a konferenciára, amin részt is veszek, meg nem is. Hivatalosan nem vagyok résztvevő, de a nyilvános plenáris előadásokon ott leszek és a csapatépítő rendezvényeken is. Úgyhogy az egész jövő hetem foglalt egy olyan konferencia miatt, amin ott se leszek. Aztán lesz még egy kurzus, meg még egy, és azzal vége a hajtásnak.

2016. május 10., kedd

5vös5..f.szt..3

Nagyon haragszom a finti-fantasztikus 30. jubileumi 5vös5ösre.
Nekem a futás szenvedés. Mindig az volt, és hiába járok el futni, hiába van benne néha sikerélményem, összességében utálom az egészet. Magamnak persze megpróbálom bemesélni, hogy nekem ez jó, ezért csinálom csak.
Sajnos a futóverseny előtt több mint 2 hétig egyáltalán nem voltam futni, pedig előtte nagyon jól haladtam. Sejtettem, hogy így az addigi haladásomhoz képest nem leszek valami ügyes, igazából tényleg csak a saját programom következő lépcsőjét szerettem volna teljesíteni. Nem versenyeztem én senkivel, az egyetlen tényező, amivel versenyezni akartam, az az 5 km volt, ugyanis az eddigi programjaim kb. 4-4.5 km-esek voltak. Az idővel nem versenyeztem, olyan 35-38 perc lett volna reális, és a 35-nek már nagyon örültem volna.
És akkor elb@szták az egészet.
Eddig úgy volt, hogy egyszer teljesen körbefutunk a Magyar tudósok körútján, aztán ugyanarra indulunk, de a célegyenes balosánál jobbra kanyarodva az Infópark háta mögött haladunk, ott elfutunk a BEAC bejáratához, ott visszakanyarodunk a körútra, majd egy balossal a célegyenesben vagyunk. Az eleje stimmelt. Aztán a második körben mentünk a szokásos útvonalon, és még az irányjezlő táblát tartó srác is megerősített, hogy jó felé megyünk. Mikor mi odaértünk ehhez a ponthoz, addigra a verseny élmezőnye is éppen odaért. Ez így normális, nincs ezen mit csodálkozni. Csakhogy egy idő után feltűnt, hogy az út másik oldalán velünk szemben fut mindenki más, egy olyan útszakaszon, ahol korábban nem volt szokás. Aztán a célegyenes előtt, ahol mi megszokásból jobbra kanyarodtunk volna, nekem már gyanús volt, hogy rossz felé jöttünk, és előttünk is értetlenkedett valaki. Ott megálltunk az irányítóembereknél, aztán kérhették tőlünk, meg még az utánunk jövő néhány embertől a sűrű elnézéseket, mert tényleg elcseszték, és minket nem tereltek le a külső útra. Ott kellett volna jelezniük, ahol a 3. körös visszafordító van.
Aztán átsoroltunk a szembe futókhoz, és ott folytattuk a Kockáig. Én szerettem volna kikanyarodni a külső útra, és lefutni azt a részt is, de Herceg azt mondta, hogy ő nem fog 50 percig futni.

Így történt, hogy 28 perc alatt értünk be a célba.
3.7 km-rel.

Végtelenül csalódott és szomorú vagyok. Én szívesen futottam volna 45-50 percig, és teljesítettem volna 5.5-6 km-t, mert akkor büszke lettem volna magamra, hogy túlteljesítettem a saját elvárásaimat, de így csak egy szerencsétlen nyomi csalónak érzem magam.
Tényleg nagyon haragszom a szervezőkre, hogy ilyen bénaságokkal veszik el a kedvem a saját rendezvényüktől.

Utálok futni.

Joy

Az előbb láttam ezt a képet fb-on:


Szép dolog, persze, de szerintem inkább:

2016. május 8., vasárnap

Vizsga lesz már megint

Abban a furcsa helyzetben találtam magam, hogy vizsgára tanulok. Durva, már vagy másfél éve nem csináltam ilyet.

A tárgy amúgy daganatok kialakulásának molekuláris hátterével foglalkozott, tök érdekes volt és nekem nagyon hasznos a PHD témámmal kapcsolatban.

Elég komoly és szomorú témának tűnik, az is persze, de azért voltak vicces események is.

Az egyik az volt, hogy az egyik srác teljesen ki volt akadva, amikor a hererák és a prosztatrák szóba kerültek, és onnantól kezdve nem is lehetett ezeket a szavakat kiejteni a jelenlétében. Két órával később lehetett sejteni, hogy megint ide fogunk kilyukadni, akkor csak bosszankodva felsóhajtott: "Nah, már megint kezdődik!" Szerencsére a tanár tekintettel volt rá.

Aztán van egy vírus, amiről elsőként azonosították, hogy képes rákot okozni, méghozzá szarkómát okoz tyúkban. Angolul Rous Sarcoma Virus a becsületes neve, magyarul pedig tyúk szarkóma vírus. Szörnyű volt, hogy a tanár mennyire természetesen beszélt a tyúkszarkómáról...

A kurzus utolsó óráján pedig a tanár nem érezte úgy, hogy kicsit túl sok információt mond, amikor a szűrővizsgálatok kapcsán részletesen ecsetelte, hogy ő hogyan s miként vett részt egy endoszkópiás szűrővizsgálaton. Meg hogy nem csak úgy elment az esztékába, hanem rendesen magánrendelésre, profi orvoshoz ment (Miskolcra), mert hogy ha már muszáj, akkor legyen "luxus körülmények között". Erre az egyik srác megszólal: "Hát persze, adjuk meg a módját!" A legrosszabb, hogy még a vizsgálat közben készült videófelvételt is megkapta. Hálistennek azt már nem mutatta meg nekünk.

2016. május 7., szombat

Demo-grafika

Láttam egy kommentet fb-on, nyugdíj-kérdésben, és eszembe jutott erről, hogy utána nézek már, hogyan is állunk ezzel az aktív dolgozó vs. "eltartott" dologgal. Megtaláltam a KSH-nak a 2011-es népszámlálási demográfiai adatait, és egészen megdöbbentő dolgokat találtam benne. 

Az eredeti kérdéssel kezdve, 2011-ben a lakosság 39,67%-a dolgozott. (Azt most nem tudom, hogy ez a bejelentett, fehéren dolgozó emberek száma, vagy ebben esetleg benne vannak a feketén dolgozók is.) A 15 éven aluli lakosság 14.56%, a maradék "ingyenélő" nép pedig 45.75%! (Ez utóbbiba bele tartoznak a nyugdíjasok, a nappali tagozatos tanulók, és minden egyéb eltartott személy. Ezek kívül én beleszámoltam a munkanélküli kategóriában tengődőket is, de a kormánynak hála ugye ilyen embert ma Magyarországon már csak keresve találunk...) Ez tehát valami olyasmit jelent, hogy a teljes lakosság 40%-a fizet jövedelemadót és nyudíjjárulékot, aminek a lakosság 60%-ának (de legalább 45-nek) az ellátását kellene fedeznie. 

Ez egy ilyen dolog, erre számítottam is, mire 40 év múlva én leszek nyugdíjas korú, addigra ez az arány még rosszabb lesz, de ugye akkorra már nem lesz nyugdíj, szóval erről már nem is érdemes beszélni.

Találtam viszont egy ennél sokkal érdekesebb adatsort, ami lehet, hogy másoknak normális és nem lepődnek meg rajta, én majd lefordultam a székről, úgy szíven ütött a valóság. Az iskolázottságról beszélek.
Először elmondom, mire számítottam. Azt gondoltam, hogy a 15 év feletti lakosságnak kb. 70%-a rendelkezik érettségivel, és ebből mondjuk 15-20%-nak még valamilyen felsőbb fokú végzettsége is van. Aztán mondjuk 20%-ról gondoltam, hogy érettségit nem adó szakmunkás végzettsége van, és a maradék 10% a 8 osztályt vagy annál kevesebbet elvégzettek száma. 
Hát a nagy lótúrót, azt.
Az ország lakosságának 53%-a NEM rendelkezik érettségivel!
És ha ez önmagában még nem lenne elég, akkor elmondom, hogy csak 21.26% az, akinek úgy nincs érettségije, hogy cserébe viszont van szakmája, mert ennél több, 27.82% csak 8 osztályig jutott el. A felnőtt lakosságban majdnem 5% azoknak az aránya, akik még a 8 osztályt SEM végezték el... Ez tudjátok mennyi? Kb. 480 ezer ember!!! Kb. 50 ezren vannak, akik még az első osztályt sem végezték el, és ebből 31 ezren 15-65 év közöttiek. (Az adatokból az persze nem derül ki, hogy közülük mennyi az, aki pl. valamilyen fogyatékosság, betegség, stb. miatt nem jutott el az iskoláig.)

A 47%-nyi érettségivel rendelkezők között felsőfokú végzettsége 17% -nak van.

Most, hogy ez a kép is kitisztult, nem csodálkozom többé azon, hogy miért került annyi ember hitel-bajba, és hogy sokan csak csoportban mozgó birkaként képesek viselkedni és értelmezni az ország problémáit, és ilyen könnyen megvezethetők.

2016. május 4., szerda

Magyarul

A magyarok rengeteg hibával beszélnek magyarul - nevessen magára aki nem. Mióta az eszemet tudom rettenetesen idegesít a szöllő és a szallag, a nákozás, a "de viszont", a "nem-e", a névelők a személynevek előtt, az, hogy nem ismerik az ikes igék ragozását ill. az alanyi és tárgyas ragozást, és hogy nem tudnak különbséget tenni bizonyos szavak kijelentő és felszólító módja között (pl. osztja/ossza)... Csakhogy van egy másik jelenség, amiről korábban azt hittem, hogy szintén pesties szokás, de sajnos nem, ugyanis az egész országban alig néhányan képesek különbséget tenni a -ban/-ben és a -ba/-be között. Annyira sokszor hallom mostanában, nyilván eddig sem volt ez máshogy, csak mostanra állt rá a fülem. Tényleg szörnyen idegesít, különösen akkor, ha egy olyan ember használja folyamatosan rosszul, aki abból él, hogy beszél, pl. egy idegenvezető. Semmilyen tanulsága nincs most ennek a bejegyzésnek, csak úgy szeretném, ha az emberekben lenne ennyi igényesség.