2011. február 20., vasárnap

Duplakoncert

Először a Ghymes. Nálam többnyire az a helyzet, hogy mivel a zenét meghallgatom, de azt már nem tudom, hogy kik játszák. Mármint hogy néznek ki. Nem tudom, hogy férfiak vagy nők, alapesetben még csak az sem tűnik fel, hogy milyen sokféle hangszert használnak. Ez a sokféle többnyire 3 + ének, szóval igazán feltűnhetne... De arra akarok tulajdonképpen kilyukadni, hogy a Ghymest sem láttam még soha, egészen más karakterű embereket képzeltem el, és mondjuk csak úgy 3-4-et, bele sem gondoltam, hogy annyi hangszeren nem játszhat egyszerre ilyen kevés ember. Merthogy ők 7-en vannak az aktuális (legalábbis a tegnapi) formációjukban. Na meg persze egy fél szimfónikus zenekar is ott kalamolt mögöttük.
Szépen ügyesen jól játszottak, nagyon tetszett. Egészen lenyűgözött, hogy a Szarka-testvéreknek élőben is olyan a hangjuk, mint a lemezeken. Nyilván ez sok más énekesnél is így van, de az azért nem ritka, hogy a közönség kicsit csalódott, hogy a lemezen jobban szól. Na ez abszolút CD-hű vagy a CD abszolút élethű. Különleges hangjuk van, nagyon megjegyezhető, és szerintem nem is tudnám másokéhoz hasonlítani.
Volt még egy dobos, 2 szintis, és 2 szaxis. Mondjuk a Kétszaxis c. dalt pont nem játszották, pedig az a legjobb. Az egyik szaxis srácnak aranyos a feje, de hát a mááásik! Hát az árnyékába szerelmes vagyok! Igen, az árnyékába.
A koncerten volt még valami igazán szép. A színpad jobb oldalán az egyik monitort (olyan zenei, nem szgépes) megvilágította egy kék reflektor, kicsit mögötte az emelvényen pedig egy nagybőgő oldalára esett rózsaszínes fény, és ettől gyönyörűen vörösesen izzott. Ez a kék-vörös kontraszt gyönyörű volt.

Mikor ennek vége volt, átbattyogtunk a Cornerbe, hogy meghallgassuk a Miskolc Metal All Stars zenekart. A Cornerben én még sose láttam ennyi embert, hihetetlenül sokan voltak, még a teltház tábla is kikerült. MMAS előtt Cemende volt. Erről nem igazán tudok nyilatkozni, mert nem abban a teremben voltunk, nem is hallottam még őket ezelőtt, azt hiszem.
Na mondjuk a MMAS-t sem hallottam/láttam még soha. Metálazész, hogy milyen jók voltak. Nagyon tetszett, jó zenéket játszottak és jó feldolgozásban. Az egyetlen, ami nagyon nem tetszett, hogy valamelyik dalban talán valami effekt miatt nagyon éles hangja volt valaminek. Azt a frekvenciát pedig az én fülem nem szereti, úgy tűnik. Meg ami miatt még picit szomorú foltam, hogy "ijesztgettek" azzal, hogy játszanak egy Metallicát is, de aztán mégsem.

Az este tanulságai:
-a színpadi fények bizony gyönyörűek
-ha valami pozitív elmondható az emberiség eddigi létéről, akkor az az, hogy hangszereket alkotott
-imádom a metááált, olyan jó mélyen mondva metááált, meg a Systemet, jaj azt nagyon.

2 megjegyzés:

lightpost írta...

dede volt Metallica, méghozzá a Last Caress c. szám. mondjuk azt már ők is csak feldolgozták.

borii írta...

na jó... :)