Olvasni jó!

Egész suliidőszakban arra vártam, hogy legyen nyár, mert végre lehet olvasni rengeteg könyvet, ami végre nem szakirodalom. Július közepe van, kábé 3 hete nyáriszünet van, ehhez képest eddig egyetlen könyvet olvastam el, egy másikból egy oldalt, egy harmadikból vagy 15-öt, pedig mindig törekszem arra, hogy ha egyszer elkezdtem egy könyvet, azt végig is olvassam, anélkül, hogy másikba is belekezdenék. És ma elkezdtem a harmadik könyvet is.

Ez utóbbit viszont pár napon belül biztos végigolvasom, mert ez az a fajta. Leslie L Lawrence valahogy elképesztően nagyszerű. Nála nem ahhoz kell komoly akaraterő, hogy kinyissam a könyvet és elolvassak még egy fejezetet, hanem épp ahhoz, hogy letegyem. Eddig akárhány könyvet olvastam tőle (ami egyelőre elég kevés, talán 3 vagy 4), mindig magába szívott. Ilyenkor nem az érdekel, hogy hanyadik oldalon tartok, vagy mi lesz az ebéd, hanem a szereplők következő lépései, hogy éppen mi bújik elő a bokrok mögül, mi az a fura alak ami lógni látszik, halott-e vagy bábu, szinte érezni a szereplők félelmét. Ha egyszer nagy leszek, szeretnék egy egész könyvespolcot az összes könyvével.