Nem nyert

Sokkal lelkesebb voltam a TörökÁdám koncert előtt, mint utána.
Nem hallottam még őt korábban, de Boti azt mondta, hogy fuvolázik és ügyes. Ezzel mentem el erre a koncertre,  és arra számítottam, hogy egy fuvolistát fogok hallgatni. Ehhez képest ott ült egy kopasz figura, akit ebből adódóan valahogy a Staind énekese és PatakyAttila közé helyeznék el. Ott van előtte a fuvola, de azt csak a legitkább esetben fújja meg, mert inkább énekel, de bár ne tenné... Pedig nem is az énekkel van a baj, hanem a szöveggel.

A műsora közben azon gondolkodtam, mitől ilyen rossz ez a zene, aztán arra jutottam, hogy továbbra is utálom a szintetizátort, a minden változatosságot nélkülöző dobtémát; ezen kívül túl sok volt benne a szájharmónika, hiányzott a színpadról az élő basszus, és a fuvola. Ráadásul hajlamos volt rock'n'roll-nak tűnő zenét játaszani, amit meg aztán végképp nem viselek jól. Azt hiszem Botival arra jutottunk, hogy a rock'n'roll ugyanolyan, mint a blues, csak gyors, de szerintem elég nagy különbég az is, hogy az előbbi borzalmas, utóbbi viszont jó. Bár ezzel ő már nem értett egyet.