2014. augusztus 8., péntek

Smink

Megnéztem ezt a képsorozatot, és a nagy szemöldök-felhúzások közepedte eszembe jutott, hogy kicsi koromban hogy sminkeltem ki magam. Tudjátok, amikor az óvodás kislány megtalálja anyuci sminkcuccait*, és szebbnél szebb királykisasszony bohócmaszkot mázol az arcára. Akkoriban még nem ment túl jól a "megfigyel és utánoz" bonyolult művelete, és persze éreztem, hogy nem tökéletes a végeredmény, arra nem jöttem rá, hol ronthattam el.
Ma már tudom, hogy a szemceruzával az alsó szemhéj peremét szokták kontúrozni, és nem a szemgolyó alsó ívét végighúzni. Azt is tudom, hogy szemöldököt (általában) azok szoktak rajzolni, akik a valódit kiszedetik, és nem a már meglévők fölé húzni két szép ívet. A púder sem arra való, hogy két szép élénkvörös foltot satírozzunk az arccsontunkra, és kicsit a rúzzsal is megtanultam bánni. Paintben lerajzolom nektek, hogy nézhettem ki, csak a szemléletesség kedvéért.



BTW a képhez azért még hozzátenném hogy máig nem sikerült kihevernem, hogy egész kisgyerekkoromat rövid hajjal kellett leélnem, bár azért ma már elég nagy vagyok ahhoz, hogy megértsem, Anya jobbnak látta ha nem küzd velem és a hajmosással egyszerre.

* elég kicsi választék állt rendelkezésemre az elkotáshoz, mert Anya szinte soha nem smikelte magát, így nem nagyon volt kitől elsajátítanom ezt a művészetet.

2 megjegyzés:

Unknown írta...

jajjj, most olyan jót kacagtam! :D zseniális, eddig ez a legjobb írásod számomra!^^ őszinte, lényegretörő, és nagyon szellemes. :D a szemöldök fölé húzott párhuzamos akár új divatot is teremthetne.

borii írta...

ó és hogy szerettem anya cipőit felvenni! alig vártam, hogy mikor lesznek már jók rám azok a cipők :D