Kapott ám ajándékokat is: fülbevalót, meg valami szép nagy gyöngyből készült virágos hajgumit, egy selyemsálat, egy g.Esztike nevű csokit, meg még néhány csokit.
Bementünk, lepakoltunk, csináltunk fazékban limonádét, aztán kipakoltunk a kertbe, és nekiláttunk előkészíteni a saslikot. Mikor már a tűz fölött pihengettek, páran rávetettük magunkat azokra az újságokra, pontosabban a rejtvény részükre, amik a tűzgyújtáshoz kellettek volna. Utána jött a rajzolós rész: voltak szép nagy zöld műanyag poharak, mindenkinek rajzoltam rá valamit. Később jutott eszembe, hogy szerintem Veréb pohara nem került a kezembe, úgyhogy ne haragudj, Veréb, ha Neked nem rajzoltam semmit.
Hamarosan megérkezett Noémi is. Azt hiszem, most jókislány voltam, de igazán, még neki is rajzoltam. Még mosolyogtam is rá. Tényleg.
Olyan 2 óra körül kész lett a kaja, ettünk, jóllaktunk, utána még megvártuk, hogy a maradék is elkészüljön. Majd kicsit összepakoltunk, bementünk a házba, és nekiláttunk JungleSpeedezni. Nem mindenki ismerte a szabályokat, de mindenki azonnal megszerette. Sosem volt még ilyen, úgyhogy muszáj vagyok eldicsekedni vele, hogy én annyira ügyes voltam, hogy kb. 2 órán keresztül játszottunk, 2-szer lettem 2., az összes többi alkalommal én nyertem. (Aztuán kezdtem második lenni, hogy Noéminek haza kellett mennie, és én önfeláldozó módon átvettem a lapjait. Később Veréb a helyére ült, onnantól kezdve lapgyűjtögető életmódot folytatott. Ebben nincs semmi gyanús, ugye?)
Vic és Tücsök is hamarabb hazamentek, Szaszy, Veréb és én 5-kor jöttünk el. Nagyon jól éreztük magunkat, rengeteget nevettünk, és nagyon bízom benne, hogy Tike is igazán jól érezte magát a saját szülinapján. Egy év múlva megint lesz egy nap, amikor még évekre ugyanannyi idősek lehetünk. Boldog szülinapot, Tike!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése