Ez a bejegyzés minden olyan barátomnak ismerősömnek és üzletfeleimnek szól, akivel viszonylag gyakabban, esetleg ímmel-ámmal vagy néhanapján egy társaságba kerülök. Minden olyan alkalomra vonatkozik ez, amikor valahol elöl, hátul, közel vagy távol alkohol rejtőzik vagy nagy hevesen kínálgatja magát. Ti meg engem. Nem egyszer visszautasítottalak már titeket, voltak olyan szerecsések is akik rá tudtak venni, de sose voltam túl bátor. Most, egy picit több tudásommal, elmondom nektek, hogy miért foglak titeket ezután is visszautasítani. Legyetek olyan édesek és értsetek meg engem.
Egy rövid kitérő.
Kb. négy-öt hónapja volt egy rövid (de nekem elég hosszú) időszak, amikor gyakran panaszkodtam arra, hogy elég bután dobog a szívem. Aztán voltam orvosnál, több vizsgálaton, ami alapján azt mondták, hogy nyugodjak meg, nincsen semmi bajom, felejsem el az egészet. Én ezen felbátorodva jól el is felejtettem, néha azért még mindig eszembe jut, egy-egy nem odaillő dobbanás még előfordul, de megmaradok, nincs gáz.
A lelkes
A nagy felbuzdulásban arra is gondoltam, itt van ez az alkoholsztori, hagyom az egészet a fenébe, hát tuti azt is csak beképzelem magamnak! Fájnak az izmaim, meg hányingerem van meg fáj a fejem? Ugyan már, ha nem gondolok rá nincs és kész. És láss csodát, egy ilyen lelkes alkalom volt, amikor tényleg nem volt semmi bajom. Utólagos okosságommal szerintem ennek két oka lehetett. 1. Nagyon jó volt a társaság, egyáltalán nem az érdekelt hogy van-e valami bajom, csocsóztunk, nevettünk, minden. 2. Az összes "alkoholmennyiség" talán 3 dl forralt bor volt. Nem tudom ezt hogy készítették el, de ha tényleg felforralták, akkor ebben azért valljuk be, nem volt túl sok alhokol (na nem mintha nekem a kis mennyiség ne lenne sok).
A biológus válasza
A szervezet úgy bontja le az alkoholt, hogy miután megittuk, a gyomorból és a vékonybélből etil-alkoholként felszívódik (CH3-CH2OH), a vér gyorsan átszalad a májon, ott pedig átalakul acetaldehiddé (CH3-CHO). És itt jön a csel. Ez, vagyis az acetaldehid a szervezet számára súlyos méreg. A legtöbb embernek azért nem lesz baja tőle, mert sok ügyes enzimmel ebből ecetsavat, végső soron CO2-t és vizet gyártanak. Valószínűleg nekem is vannak ilyen enzimeim, mert még nem haltam meg alkoholfogyasztás miatt. Akkor hol a hiba? A kutya a kórházban van elásva az epehólyagommal együtt. A pontos összefüggést még én sem értem, de a világon ezzel nem vagyok egyedül. Rajtam tényleg perceken belül jelentkeznek az alkoholmérgezés tüneteti, de mindent elég hamar vissza tudok utasítani ahhoz, hogy ne legyek igazán rosszul. Normális embernél akkor jelentkezik, ha olyan nagy mennyiséget vedelt be, vagy olyan hirtelen, hogy a mája köpni nyelni nem tud a nagy ijedtségtől, így a lebontási folyamat megakad.
A lényeg
Higgyétek el, nem azért utasítalak vissza titeket, mert bunkó vagyok vagy papírkutya. Hanem mert bizonyos "kórházi előéletem" miatt a szervezetem képtelen megbírkózni vele, és egy normál ember számára mérhetetlenül kicsi mennyiségtől igenis rosszul tudok lenni. Nem én találtam ki, ez tényleg így van. Köszi, ha ezt elfogadjátok. Egészségünkre!
2 megjegyzés:
Én meg szimplán nem szeretem, oszt kész :D
"mééééérhetetlen mennyiségú alkohol..." :)
Megjegyzés küldése