Előzetes

Annyi mindent kellene elmesélnem, de még nem érzem az erőt hozzá, úgyhogy most csak egy kis ízelítőt kaptok a legközelebbi postok tartalmából.

- BoKonf!
- elcseszett termo zh
- szegedi biofizes látogatás
- "elő-előadás"
- rettenetesen bárgyú párkapcsolati tanácsok kritizálása
- négyes metróval kapcsolatos megjegyzések (elöljáróban, csak hogy megelőzzem az első esetet: kíváncsi vagyok, mikor jön a hír az első hibákról)
- cipővásárlás
- TDK

Erős a gyanúm, hogy csak a TDK után lesz időm/kedvem/akaratom mindezekről írni nektek, várjatok türelemmel. Egyébként április 3-án, csütörtökön, menetrend szerint 15.30. perckor adom majd elő a tudományom, gyertek el, ha van kedvetek meghallgatni.

Kellemes izgalom

Konferenciára készülni határozottam jó dolog, és mivel ez az első ilyen alkalmam, most tudom csak megfigyelni, hogy milyen is ez.

1. Két hónap múlva konferencia, ideje lenne elkezdeni készülni rá.
2. Már csak egy hónap van a konferenciáig, most már nagyon bele kell ásnom magam. Aggódom, mert még minden olyan kusza.
3. Már csak két hét van a konferenciáig, már egy csomó cikket elolvastam, de még van néhány új. Lassan kezdem megérteni a dolgokat.
4. Már csak alig egy hét van a konferenciáig, elolvastam és feldolgoztam az összes cikkemet, időrendi sorrendben összeállítottam az eredményeiket, és kezd tisztulni a kép. Juj-juj.
5. Már csak 4 nap van a konferenciáig, jaj már nagyon várom, egyre jobban átlátom a dolgokat, egész nap a poszteren dolgoztunk, ú de jó lesz.

Itt tartunk most. Ma este itthon még sikerült egy újabb elemet előkészíteni, holnap reggel bemegyek és szépen beillesztem a poszterbe ezt a néhány képet, megírom hozzájuk a szöveget, és már majdnem készen leszünk. Délre órára megyek, aztán a SOTÉra csütörtök reggel megyek legközelebb. Aznap lehet, hogy lesz még egy mérésem, péntekre pedig már csak az utolsó simítások maradnak. Szombaton reggel odamegyek, szépen kiakasztom, gyönyörködöm benne, aztán vasárnap minden kérdésre válaszolok. Jó lesz, úgy remélem!

BoKonf Program

Megvan a Bolyai Konferencia programja, poszterrel fogok részt venni rajta, már nagyon várom. A XLVII. lesz az enyém. Az a tervem, hogy a hétvégén befejezem a hátralévő 10 cikk feldolgozását, kedden összerakom a diasort és egyeztetem a témavezetőmmel, ugyanez a program csütörtökre, majd valószínűleg nem megyek haza csüt/péntek környékén, hanem már szombat reggeltől kezdve meghallgatom a többieket is. Azért is nagy kedvem van menni, mert elég sok ismerős név van az előadói névsorban. A program szombat este is tart, akkor össznépi beszélgetésre és társasozásra invitálják a népet. Jeej!

Egyébként tényleg nézzétek meg a programot, és ha épp Budapesten vagytok, érdemes beugrani, szerintem érdekesek lesznek.

Az egészséges étkezés megdöbbentő tényei

Már nem tudom, milyen hivatkozással találtam rá erre a cikkre, de ez valami rettenetes. Ennyi hülyeséget leírni! Lehet, hogy részleteiben igaz, amit ír, de így megfogalmaza félrevezető, sőt...

Vegyük sorra, nehogy valaki mostantól a nem-evés mellett döntsön, csak azért mert ezt elhiszi.

Az L-cisztein rendkívül misztikusan hangzik, pedig tökéletesen átlagos aminosav, a szervezetünk tobzódik benne, már amennyire szükségünk van rá. Igen, tényleg van a keratinban és így minden ilyen függelékünkben, de ez is tökéletesen természetes anyag. És ha sósavval nyerik ki, akkor mi van? Vízben magától nem oldódik fel a szőr, nincs mit tenni. De... hogy jön ez a kenyérhez?! Kicsit böngésztem egybként, állítólag a liszthez szokás adalékanyagként adni, és találtam például egy ilyet, amiről nem tudom, hogy igaz-e, de meghozza az ember kedvét a ciszteinevéshez. 

Ezt én is így tudom, ahogy ide le van írva. Nem tudom, miért baj, hogy állati eredetű festéket használnak, és ez miért ilyen felháborító. Az meg hogy egy ízeltlábúból származik, hát mit számít? Ha rókából lenne, jobb lenne? Oké, fúj, ilyen soklábú szar, bleh, nem fehérembernek való, de most komolyan, ez már csak egy vegyület, nem maga az állat... Ha növényből lenne, ugyanez lenne érvényes. E120, egyébként, ha igaz.

A párizsiról és a szörpről sajnos el tudom hinni, amit ír, úgyhogy ugorjunk. 

A transz-zsírsav-tartalom teljesen attól függ, milyen zsiradékot használsz fel a készítéséhez. Nemrégiben Magyarországon is szabályozták, hogy talán 1%-nál nem lehet több transz-zsírsavat tartalmaznia semmiféle terméknek. Nem a kakaóscsigától fogsz agyvérzést kapni...

WTF? A cukor, mint cukor, mióta nem természetes anyag? Na jó, kezdjük az elejéről, mit nevezünk természetes anyagnak? Én azt nevezem természetes anyagnak, ami élő szervezetekben megtalálható. De még ez is hülyeség, mert most a levegő, meg a tengervíz, bármely kristály és egyéb szervetlen, egy- vagy sokkomponensű anyag is tök természetes, mert ez úgy magától van. Szerintem ami nem természetes, az mesterségesen, szintetikusan előállított anyag. Például a műanyagok. Nem véletlenül ez a nevük. És most össze ne keverjük a szintetizálást a tisztítással! Amiről itt beszél, az egy tisztítási folyamat, végeredményben meg kapjuk azt a cukrot ami néhány napja még a békésen legelésző cukorrépa részét képezte.

Többször is előfordult ebben az írásban az a képzavar, hogy 

a) amit állatból nyernek ki az fúj undorító.

b) amit kinyernek, az nem természetes anyag.

Szerinted a sütés-főzéshez használt disznózsír, az micsoda? És a tablettában, vagy egy jó adag paprikában megevett C-vitamin miben különbözik? Vagy szerinted, ha csirkehúst eszel, az nem tartalmaz aminosavakat? A disznóvért szereted? És a májat? Tudtad, hogy a máj a szervezet méregteleítője? Amikor frissen facsart narancslevet iszol, szerinted az már nem természetes anyag? Tudtad, hogy a növényi rostok számunkra emészthetetlenek? Tudtad, hogy a növényi rost és a papír ugyanabból a cellulózból épül föl? A szóda-bikarbóna nem hangzik "természetes vegyületnek", akkor minek rakod bele a süteménybe? A transz-zsírsavakat illetően, ha már azt annyira tudod, hogy ilyen egészségtelen, azt tudod, hogy miért nem szereti a szervezet? A különböző étrendkiegészítők, amikre rá van írva, hogy valamilyen kivonatot tartalmaznak, szerinted az természetes, vagy sem? Megennéd? Tudtad, hogy a természetes vizekbe (akár folyóba, akár tóba, akár tengerbe vagy óceánba) engedett szennyvíz tartalma a halakba jut, onnan pedig a te tányérodra? Mit szólsz mondjuk a (kukorica)keményítőhöz? Hm? 

Egy lépéssel közelebb

Hogy megnyugodtam volna, azt nem mondanám, de nagyon jól esett egyrészt az a komment, amit Koptschektől kaptam, másrészt pedig az a beszélgetés, amikor ma egy, az én témámban teljesen laikus, egyébiránt pedig kutatóember kérdezett engem, hogy mivel is foglalkozom. Én pedig szépen el tudtam neki mondani, hogy mi ez a fehérje, hogy milyen rokonfehérjéi vannak az élővilágban, milyen tulajdonságát vizsgáljuk, miért fluoreszcenciával, ezt hogyan, és milyen egyéb módszerekkel. Gyakorlatilag pont ugyanerről erről fog szólni az előadásom, csak nem öt percben, hanem tizenötben.

Apropó, kutatóember. Szóval tegnap és ma a KFKI-ban voltam, Raman-spektroszkópiáztunk. Korábban nem ismertem ezt a módszert, vagyis hallottam már róla, de nem tudtam, mi fán terem. Egy mikroszkóppal összeépített, több féle lézert tartalmazó eszközzel dolgoztunk. Tegnap mértünk szilíciumlapkát, HOPG-t, fullerént és szén nanocsövet, ma pedig nanogyémántokat. Utóbbiról SEM-képeket is láttunk, baromi jól nézett ki. Ja és megmutatták a gépet is, amivel előállítják. Ezen kívül volt még egy kis szerkentyű, ami egy zseniális találmány lenne, ha megkapnák hozzá a pénzt, amire pályáztak. Most még csak félkész állapotban van, de arra lenne képes, hogy egy kis csövön levegőt kell bele fújni, és a felületre kitapadó anyagok között lehet találni bizonyos betegségekre utaló markeret, amiket Raman-spektroszkópiai vizsgálattal azonosítani lehet, ezáltal diagnosztikai eszköz lenne. 

11/28

Ma volt a Nemerkényi földrajzverseny első fordulója, amire két voltHermanos sráccal neveztünk be, és ezzel a lendülettel tovább is jutottunk a középdöntőbe! HÁáááhááááháááááá!

Viszontlátás

Kaptam egy üzenetet a TDK szervezőktől, hogy kész az absztraktgyűjtemény, mindenki keresse meg a maga cikkét és szóljon, ha valamit szeretne kijavíttatni benne. A csatolmány rengeteg különálló pdf, a szekciók címe szerint csoportosítva. Megnyitottam a biofizikát, de nem volt ott a témám. Megnyitottam a biokémiát, de ott sem volt. Megnyitottam a genetika és molekuláris biológia szekció doksiját, és ott volt benne. Majdnem sírva fakadtam. Nem, semmi baj nincs azzal, hogy ezt a csoportot választották nekem. Gondolom azért nem a biofizikába kerültbem, mert ott van a másik témánk, és szerintem nem akartak egy szekcióba két nagyon hasonló témájú előadást. Akkor mi a baj? Hogy az előttem lévő előadás címét hamarabb láttam meg. Azzal a témával kapcsolatos, amit BSc-re csináltam. Gyorsan le is tekertem megnézni a témavezetőt. Nem tévedtem. Fogalmam sincs, hogy elkeseredett vagyok, félek, vagy dühös vagyok, kiábrándult, vagy gyáva, de most egyszerre érzem magamban az akaraterőt hogy megmutassam, mit tudok és mit tanultam itt az új helyemen, és egyszerre rándul görcsbe a gyomrom a gondolattól, hogy ő ott lesz, hogy megismer, hogy hozzámszól, netán feltesz egy kérdést, és én ott állok majd megszégyenülve, remegő lábakkal, szótlanul....

Cikkező

Az utóbbi két hétben teljesen ráakadtam a cikkolvasásra. Egyre közeledi a TDK én pedig már ennyi cikket elolvastam, hogy lassan kezd kialakulni bennem a kép. Már csak szépen minden egy-mondatnyi számomra releváns információt össze kéne illeszteni, és az lesz az én tudományom.

Azt hiszem, most jutottam el arra a pontra, hogy elmondhatom, tudok cikket olvasni, cikkeket gyűjteni. BSc-s koromban ez úgy ment, hogy vaktában keresgéltem az interneten, ha találtam egy cikket, annak elolvastam az absztraktját. Ha esélyes volt, hogy jó lesz, akkor megtartottam. Ha kinyomtattam, akkor a hivatkozásos oldalakat a végéről nem is nyomtattam ki, mert minek az. Ha nagyon kellett sietni az olvasással, akkor csak a diszkussziót olvastam el. Persze igyekeztem én a többi részt is, de akkor még nehéz volt angolul informálódni.

Most úgy néz ki a dolog, hogy először próbálok keresni egy érdekesnek tűnő cikket. Ha címe alapján jó lesz, azt kinyomtatom, hivatkozásokkal együtt. Első dolgom végigfutni a hivatkozáslistát, feltéve hogy a címeket is feltüntetik. Akkor az informatívabb címekre rákeresek, és azokat a cikkeket is begyűjtöm. Így elég könnyű megtalálni a releváns cikkeket. Az absztraktokat már el sem olvasom. A bevezetőt mindig elolvasom, és nagyon megnyugtató, hogy mindegyik pontosan ugyanazzal az információval kezdődik. Így a tizenakárhanyadik cikk után már kicsit unom ezt a redundanciát, de kibírom azt a 10 sort. A bevezetőben most már semmit sem húzok alá, csak bejelölöm, ha fontos információra hivatkozik, hogy az ahhoz tartozó cikket majd megkeressem. A Results az igazán érdekes rész, mert emiatt fogok hivatkozni az adott cikkre. A diszkusszió meg azét jó, mert ha valamit olyan hosszasan, módszerekkel együtt magyaráztak el, akkor ott tömören összefoglalják és a konklúziókat közlik. A Materials and Methods a cikkeknek a legeslegjobb része, mert az úgy ahogy van átugrom, csak néha olyan rövidre írják ezeket.

Már kezdem érezni, hogy az információgyűjtés végére fogok érni néhány napon belül (legalábbis ami a TDK-hoz elég lesz), és utána lehet koncentrálni a saját eredmények összegyűjtésére és következtetések kijelentésére. Egyébként a Bolyai Konferenciára lehet, hogy mégsem tudok menni, mert az előadásra már nem kaptam lehetőséget (szerintem ez azért volt, mert az utolsó napon jelentkeztem). Poszterrel még mehetnék, de a főnököm szerint nem éri meg. Azt javasolta, hogy ha azt megengedik, akkor csak ilyen kis egységekből összerakott plakáttal szerepeljek, mert az kevésbé körülményes és kevesebbe is kerül. Még várom a választ. Ha elutasítanak, akkor azt a hétvégét otthon fogom tölteni és péntek este én is megnézem Bödőcs Tibort.

Jóból rosszul

Tegnap reggel hazajöttem vonattal, ez jó volt. Ebédre értem haza, anya 2 barátja jött át köszönteni őt tegnapelőtti születésnapja alkalmából. Jót beszélgettünk, Anya finomat főzött, minden jó volt. Utána Anya számítógépéről mentettem le adatokat, és ez is jó volt, mert most hajlandó volt az együttműködésre és a gyors munkára. Délután Herceg apukájával elmentem átvenni Anya szülinapi ajándékát, egy új számítógépet. A néni elég sokat tötymörgött a számlakészítéssel, de azt kaptam, amit kértem, úgyhogy jó volt. Hazahoztuk, Anya örült neki, bár még csak a mai nap folyamán fogjuk működővé varázsolni. Este vacsiztam, egy órára rá torn áztam egyet (kipróbáltam egy jogát!) majd megnéztük a barátok köztöt, minden jó volt. Aztán ittam egy kis vizet, ezután elkezdtett fájni a hasam, először csak kicsit, mintha el is múlt volna, még vettem be c-vitamint meg egyéb bogyót, majd egyre jobban elkezdett fájni. Végül addig szenvedtem, amíg nem maradtak bennem a dolgok, na ez nagyon nem volt jó. Utána még jódarabig fájt a pocim, de már próbáltam aludni is. Aztán egy szünettel sikerült is végigaludni az éjszakát, ma jó hangulatban ébredtem. Most épp megint fáj a hasam, de ez most az üresség és éhség miatt van. Remélem a reggeli jól fogja magát érezni odabenn.

1001

Egyébként az előző volt az 1000. bejegyzés!

Stresszes sokaság

Szeretem, ha van mivel foglalkoznom, ha nem csak tespedni és időt csak úgy eltölteni kell, de most már kezdem erősnek érezni a stresszt. Vészesen közeledik a TDK, előtte a BoKonf, rohamtempóban próbálok cikkeket keresni, olvasni és feldolgozni, közben még vagy 2-3 mérést el kellene végeznem, de a biofiz laborgyakorlati kiértékeléssel és jegyzőkönyvírással is foglalkozni kéne. Szerencsére utóbbira a határidő nem sürget, de jön majd még 2-3 jegyzőkönyv, és addigra már nem is fogok emlékezni erre. Mindeközben kenyeret sütök, ha már mást főzni nincs energiám. Egyébként legnagyobb sajanálatomra stressz hatására hajlamos vagyok enni, mármint hirtelen sokat. Ilyenkor inkább megennék még egy szelet kenyeret, vagy csak valami csoki nincs-e itthon, csak hogy ezzel is nyerjek 5 másodperc időt a lelki felkészülésre. Csak hát most mint mondtam nincs itthon kaja, úgyhogy kénytelen vagyok oda koncentrálni, ahová kell.
Ma elég rohanós-zavaros napom volt, de szerencsére a biofiz laboros sejtes videókiértékelésben eljutottam arra a pontra, ahonnan nem tudok továbblépni a tanár válaszai nélkül, így egy picit lehet lassítani. Elkövettem azt a hibát, hogy későn jutott eszembe, hogy vissza kellene menni a SOTE-re a holnapi mérést előkészíteni. Ezzel nem veszett kárba a holnapom, csak éppen nagyon korán kell majd bemennem, hogy ne estig legyek benn, hanem inkább délután találkozhassak bioszos csoporttársakkal.