5-kor eljönni a munkahelyről, kb. 1 órányi rollerezés, 2 óra futásos-sétás kb. 7 km, hazajönni, zuhanyozni, kanapéra heveredni, és érezni, hogy ebből holnap izomláz lesz. Ez volt a hét legjobb napja. És még jön a kirándulós szombat!
A mai nap egyébként attól is különösen szép volt, hogy együtt ebédeltünk Herceggel: kiültünk a napsütésre a szendvicseinkkel. 5-kor együtt jöttünk el és végre az egész délutánt-estét együtt tölthettük. Mióta Hercegnek be kell érnie reggel 9-re, és este fél 10 előtt haza se jön, olyan üresek a napok, de így, így sokkal jobb!
A mai futásra úgy terveztem, hogy a 2 perc futás + 2 perc séta lesz az ideális. Az első 2 perc után mindketten szörnyűséges vádlifájdalomtól szenvedtünk, aztán csak lenyomtunk 2 órát. A MüPa felé mentünk, majd át a Rákóczi-hídon a Kopaszi-gátra. Szerintem voltunk már ott együtt, de Herceg állítja, hogy ő ezt a helyet még sohaseislátta. Láttunk kacsákat, és tudtam mutatni Hercegnek hódrágásnyomot is. Lementünk egész a Duna-partra, olyan jó érzés volt a hideg Duna vizébe mártani a kezem! Gyönyörű ez a kis "félsziget", tök romantikus hely, bár túl sokan vannak ahhoz, hogy igazán kettesbenlevős legyen. Még nem fedeztük fel az egészet, úgyhogy megyünk majd oda máskor is. Ami pedig a dolog futás részét illeti, igyekeztem kicsit elcsalni a 2 perc sétából, mert úgy éreztem, 1 is elég. Aztán mikor a gát végéből elindultunk vissza, úgy döntöttem, hogy megpróbálom egyben végigfutni a parkolóig, és ez sikerült is. Szerintem kb. 1 km lehetett. És én végigfutottam! Itt aztán elfáradtunk mind a ketten, és hazafelé vettük az utat. Ahogy viszont a MüPához visszaértünk, úgy döntöttem, hogy a hazafelé vetező megfelelő checkpoint-kereszteződésig elfutok. Adtam rá magamnak 6 percet, és bár hamarabb odaértem, úgy döntöttem, maradok a 6 percnél. És így is lett! És komolyan mondom, hogy tök jól esett, csak azért álltam meg, mert mert már az út is elfogyott, pedig még simán visszafutottam volna a hídig! Aztán hazafelé még az utcában elfutottam a házig, mert kedvem volt hozzá. Az ilyen apró kis bénaságaimank úgy tudok örülni, tök büszke vagyok magamra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése