Aluljáró

Valamint arra jöttem rá, hogy két undorító állatfaj van az emberiségben: az egyik a csöves, a másik a punk, és a kettő között csak annyi a különbség, hogy utóbbi ezt direkt csinálja.*

* aki nem hiszi, az a Blaha aluljáróban járjon utána

Sok séta

Hosszú nap volt.
Így pont három héttel a leadási határidő előtt befejeztem a szakdogámat (?!), nagyon remélem hogy a konzulenseim nem íratják át velem az egészet.
Délután voltam a Keletiben, aztán a Blahától elsétáltam a Petőfi hídig a körút északi oldalán egy utcával beljebb, és csuda érdekes dolgokat találtam. Például jártam a Rökk Szilárd (?!) utcában, ahol találtam két kung.fu iskolát (?!), egy Mikulást egy ablakban (?!) és egy keresztutcát Kis Salétrom (?!) névre keresztelve. Később voltak még olyanok, hogy Lőrinc pap tere, meg Mária utca, ott volt egy templom, volt néhány tök jó játszótér, néhány SOTE-klinika, ilyenek. Aztán a CET orrához értem, onnan meg már hazafelé. Utána még elkísértem Herceget a Baross utcába, ahonnan hazasétáltam.
Aztán megtudtam, hogy mégis legyen aznap este valami, úgyhogy kiültünk a Feneketlen-tóhoz néhány lánnyal, akik közül csak T-t ismertem, a többiek pedig mind biológusok és alsóbb évesek és kedvesek voltak. Utána a lányok nagy része hazament, mi pedig T-vel elsétáltunk a tótól a Móriczig, onnan a Szabadság-hídig, onnan a Kálvin-térig, onnan végig a Ráday utcán a Boráros térig, onnan a két híd közötti füves-fás parkig, ahonnan nagyon szép a Duna. Ott beszélgettünk további időket, aztán elindultunk a mester utcai villamosmegállóhoz, ott elköszöntünk és éjfélkor hazaértem.
Sok séta. Ez volt tegnap.

Ajtók

Múltkor a Keletiben láttam egy nőt, aki egy babakocsit tolt, mellette pedig egy másik kisfiú lépkedett ügyesen. Átjöttek az oldalsó kapun,a kisfiú pedig megfogta a rácsos kaput, és elkezdte becsukni. Nagyon kis okosnak tűnt, aki már megtanulta, hogy magunk mögött illik becsukni az ajtót. Az anyja mondjuk nem így gondolta. Odalépett hozzá és olyan hirtelen lendült a karja, azt hittem megüti a kisfiút, aki valószínűleg ugyanezt gondolta, mivel már a mozdulat láttán fájdalmasan eltorzult az arca. Aztán a nő végül "csak" erősen megragadta a kisfiú karját és jól megrántotta, hogy viselkedjen már normálisan és menjen mellette.

Ma a boltban épp a pénztárnál vártam, amikor a szomszédos pénztárnál egy nő fizetett, mellette pedig a kisfia várta, hogy kapnak-e matricát. A gyerek úgy próbálta lefoglalni magát, hogy a pénztáros "box" kissé nyitott ajtaját megrúgta (gondolom be akarta zárni, csak kicsit erős rúgás lett és az ajtó visszacsapódott). Az anyja viszont nem kezdett el üvöltözni vele: határozott, de nem bántó hangon azt mondta, vagy csukja be az ajtót rendesen, vagy hagyja úgy, ahogy van. Erre a kisfiú egy óvatos mozdulattal bezárta az ajtót, megvárta, hogy nem nyílik-e ki, aztán észrevette a másik nyitott ajtót is, és azt is ilyen kedvesen becsukta.

Virág

Tegnap ez a Fiú hazaállított egy csokor lila tulipánnal, csak úgy, mert szeret.

Macikapacitás

maci kapacitás
macika pacit ás

csekély értelmű medvebocs

Üzcsi

Kicsit kétségbe estem az imént, amikor elküldtem egy üzenetet, aminek az utolsó 3 sora ez volt:


respond ha jönnétek pls.
köszcsipuszcsi
B

És köszönni ki fog?

Egyre többször jogos a kérdés. Szomorú.

Papagáj

Azt hiszem sosem fogom megérteni, hogy idős nénik miért sminkelik ki magukat rózsaszínre és kékre, és miért vesznek fel ehhez zöld fülbevalót.

Menő

Láttam egy teherautót, aminek az oldalára egy F22-es vadászgép volt felfestve.

Tavasszal

Most, hogy tavasz van, minden tele van fácánnal és őzzel. Aztán Anyával elmentünk a Vadasparkba, mert az egy jó hely ám, ott lakik a legédesebb tatulány, az antilopbakok a rangjukért vívnak vagy pattognak, és összemorcognak a tigrisek.

VíziBME

A BME egy kis zugában van egy zöld füves rész, néhány székkel. Nem tudom, hogy a székek voltak-e ott előbb, vagy a locsolóberendezés, de a vízfátyol attól még beborítja a székeket. Elég mókás jelenet lehet, amikor valaki kiül oda, mert olyan szép idő van, erre pofánlövi a locsoló és mászhat ki a sáron keresztül. A fűben pedig láthatatlan minigejzírek is el vannak rejtve, amik sáros vizet pöfögnek ki magukból, mint egy szökőkút, ami a nagy kilövésre készül, és előtte csak úgy bugyog.
Szóval ott sétáltunk, és láttuk ezt, én pedig megkérdeztem, hogy ide mérnökök járnak, nem? - és az előttünk sétáló srác is jót mosolygott ezen.

Csak a lényeg

Az állatélettan előadás amúgy arról szól, hogy elméletben macskákat dobálunk ki az ablakon vagy kissámlit csinálunk belőlük. A mai órán szó szerint ezt mondta a bácsi: "öreg és vak macska, de pisilnie kell és kidobjuk az ablakon."

Biggy.

Azt a gyönyörű 5 húros bőgőt 150 ezerért is lehet kapni, dehát minek nekem ha hozzá illő zenét úgyse játszik velem senki.

Egy majdnem jó nap

Az elmúlt 12 órában aludtam másfél órát, a maradék időből kb. 2 és fél órát töltöttem sírással (több részletben); előtte, közben és utána gitároztam is, ebből legalább fél órán keresztül ugyanazt a 4 ütemet próbáltam úgy eljátszani, ahogy azt kéne, a végére már egész jól ment, csak már nagyon fájt a kezem.
Írtam ma bibliográfiát, ami nem egyszerű feladat, meg próbáltam írogatni még egy részt kevés sikerrel, aztán Anya vigasztalgatott úgy egy órán keresztül, aztán inkább elmentem zuhizni, merthogy egy forró zuhany tényleg csodákra képes, és aztán még mosolyogtam is.

Tegnap esti történet

Elég összevisszára sikerült ez a tegnap este. Jó volt amúgy....

Kezdődött azzal, hogy Herceg átjött, aztán mikor együtt elindultunk, a buszmegállóig tartó 150 méter alatt a bal cipőm egy csodálatos vízivilággá változott, úgyhogy jobbnak láttam hazamenni és száraz csónakot keresni. A buszon aztán csatlakozott Szőkesrác, aztán szakadó esőben eljutottunk a Zöld Házig, aztán elindultunk négyen kétfelé.

A Cornerben megtaláltuk a megfelelő embereket és a megfelelő koncertet, ami amúgy jó volt. Tényleg, csak nekem van egy ilyen "különleges képességem", hogy ismeretlen zenét koncerten nem tudok hallgatni, főleg idegen helyen nem, mert a hangok valahol a thalamusom környékén elakadnak, szóval hogy nem is fogok fel belőle semmit, mert sokkal jobban leköt, hogy kik vannak körülöttem. Hát félek az emberektől, na.
A helyzet most annyiban volt más, hogy ismerős helyen voltam, ismerősök között, és elég elöl álltam ahhoz, hogy minden figyelmemet a basszgitártémák kössék le. (Na jó, néha azért a gitárokra is figyeltem.) Ennek aztán meg is lett az eredménye: jól elszomorodtam, hogy én milyen kis bénácska vagyok. Igaz, hogy négy hónapja úgy vettem meg a basszusgitárt, hogy előtte életemben nem láttam ilyen állatot három méternél közelebbről... szóval... nem tudom miért akarom megváltani a világot, pedig nem is akarom, de úgy remélem, hogy egyszer én is leszek ilyen ügyes. És majd azt mondják nekem, hogy hé, ez tök jó volt, és nem vigasztalásból, hanem őszintén... úgyhogy azt hiszem, inkább ücsörgök még itt egy kicsit a gitárral az ölemben.

Visszatérve amúgy, tök jó hogy az ének fejben volt és nem papíron, bár itt-ott talán nem volt helyén, ellenben többnyire lehetett érteni a szöveget, amiért külön pirospont jár. A szóló szóló szólógitáros tőlem aztán lehet baromi ügyes, mert tényleg az, de nem egy nagy színpadi jelenség, kéne mellé valami külön performansz, vagy Lewit kéne előre rakni, ő látványosabb. Bocsánat, ezt viccesnek szántam, nem bántásnak, mosolygok is ezen, csak ide tüntetőleg nem írok szmájlit.

Otherside

Ez annyira tetszik nekem hogy ide is muszáj kiraknom. ^^

"A szakdolgozat terjedelme minimum 20 számozott oldal"

Most meg már az a baj, hogy ha a 19 oldalas szakdogámra ráéeresztem a másfeles sorközt, akkor rögtön 28 oldal lesz belőle, pedig a lényeg még hiányzik.

Igazán divatos

Ilyen bolond tavaszi időben az emberek egészen meg vannak zavarodva, és ez az öltözködésükön is látszik. 

Ma olyat láttam, amit még soha korábban. Ismeritek a véleményem a szandál-zokni párosról, de ezen még én is meglepődtem. Az a tipikus sportos férfiszandál, lábtyűvel!!! Ráadásul barnás-bézses színű "zokni" volt, úgyhogy észre sem vettem volna, hogy nem rendes zárt cipő, ha nem téved arra szemem. Azóta sem térek magamhoz.

A lányok és nők figyelmébe ajánlanám, hogy nem mindegy, hogy milyen ruházathoz milyen táskát aggatunk a vállunkra. A legjobb egyébként ha van egy táskánk minden paktikus méretből és alkalomhoz (ez így összesen maximum 2 darabot jelent) és akkor a férfiak sem akadnak ki és én sem. Ami ugye nyilván nem utolsó szempont. 

Egyébként ma elment mellettem egy piros félhosszú szövetkabát élénklila gombokkal. Egyesek pedig igen mókás látványt nyújtanak, miközben tízcentis pálcikákon próbálnak sietni.

Már késő

Az élet fintora, vagy mit szoktak erre mondani.
Volt nekem egy osztálytársam, a kapcsolatunkat nem részletezném, mondjuk nem volt felhőtlen. Olyasmi volt, mint a Vörössel. És ez a lány néha furán viselkedett, nem volt látványos, de észrevehető volt. Ezt én akkor nem tudtam mire vélni, ő azt mondta, epilepsziás. Na bumm, nem tudom mi az.
Aztán most, 10 évvel később itt ülök a szakdolgozatom felett, és pontos diagnózist tudok adni erre a jelenségre, és olyan sokszor eszembe jut, és úgy remélem, hogy kinőtte, mert ezt ki lehet.

Tényleg kár, hogy akkor ezeket nem tudtam. És hogy az osztályból sem tudta senki. Talán még a tanárok sem.

Mennék

Úgy tűnik, most csak az eső tud menni túrázni.

Rokonok

Az egyik azt sem tudja, mi az az Indul a bakterház, a másik a doktori disszertációját védi meg.

"Na meg volt az a.... hogy is hívták, tudod, szomszédunk volt, szerette a bort!"
"Meg ott volt aaa... na annak se jut eszembe a neve... tudod a szeszfőzdébe dolgozott!"

Ennyit a szegről-végről rokonokról.

Ruhák

Tudom, hogy az idős emberek nagyon fázósak - a Nagymamán is jól be volt bugyolálva mindig, meg régen mindig ott ücsörgött egy bácsi a Centrum előtti padon nagykabátban, 3 kucsmával -  de komolyan, emberen ennyi ruhát én még életemben nem láttam, leszámítva persze a "kire lehet minél több göncöt ráaggatni" versenyt. A nénin, merthogy egy kedves arcú 60 körüli néniről van szó, volt egy kabát, alatta egy mellény, alatta egy kardigán, alatta legalább 3 pulóver, én ugyanis csak ennyit láttam, ki tudja mennyi volt takarásban. A nénin volt még mackónadrág (lehet hogy ez alatt is bújt vagy három harisnya), egy béleltnek tűnő cipő, két, azaz két polár sapka egymáson, valamint egy kötött sál a nyakába tekerve.
Értem én, hogy hűvös volt, mert fújt a szél, nem is kicsit, de vajon hogy öltözik fel télen?

Mindenféle

Rengeteg félét álmodtam ma, annyi sok emberrel, hogy "terjedelmi korlátok miatt" inkább nem is sorolok fel mindenkit. Ellenben voltak benne olyan részek, hogy

- azt tudtam, hogy kedd van, de sehogy sem jutott eszembe, hogy aznap milyen órára kéne mennem és hová.

- az orvosis lánykákkal részt vettem egy reggeli órán, és megtanultam fogat műteni.

- kézilabdáztam, mikor egy orvos labdát dobált egy gyereknek.

- óra után mikor mentünk ki az öltözőből, ott volt Vic, aki gyönyörűszép volt, a ruháját pedig B tervezte.  

- nagyon késő estig voltunk valahol, engem nagyon sokan akartak hívni, én pedig azon aggódtam, hogy mindjárt lemerül a telefonom.

- T szépen összehajtogatott vörös színű pizsamája napokon keresztül a táskámban volt, nem tudom miért, ellenben mikor találkoztam például a bátyjával, elfelejtettem visszaadni.