Ma meg az volt, hogy volt három matekórám egymás után, és mikor hazajöttem, Herceg azért a biztonság kedvéért megkérdezte, hogy nincs-e valami bajom, mert ilyet normális ember nyilván nem csinál. Pedig rossznak nem nevezném.
Az első órán megbeszélgettük, hogy mi az a vektor, meg hogy valójában tökre nem mindegy, hogy fizikai vagy matematikai értelemből beszélünk-e róluk, én meg magamban felidéztem a genetikai emlékeimet és a klónozásos technikákat. Az ide vonatkozó tanárembert a továbbiakban csak dgy-nek fogom emlegetni. Szimpatikus ember, okosan értelmesen, figyelmesen beszél, és jó órát tart.
Aztán volt két kalkulus, egy gyak és egy ea egymás után. Volt szó halmazokról, logikáról, függvényekről. Már erről nem mind részleteiben, nyilván. De majd később. Továbbá rájöttem, hogy a matematikusok szeretik a bioszos példákat, ami miatt én szeretem őket. Egyébként a tanár, aki az előadást tartotta, és aki legyen csak SP, alapvetően szimpatikus, és az órája is az, jókat mond, még viccelődik is néha, és nagyon figyel arra, hogy a közönség gyakran kérdez tőle, és ügyesen válaszol rá. Szeretem az ilyen előadókat. Viszont kicsit olyan politikusos megjelenése van (amit tovább fokoz a teremben található kis pulpitus), ezért ösztönösen nem akarnék neki mindent elhinni, pedig muszáj lesz.
1 megjegyzés:
Valaki egyszer mesélte nekem, hogy azt mondta neki a prof, hogy el ne higgyen neki mindent. De lehet ez is csak városi legenda.
Megjegyzés küldése