Fél 11-kor elindultunk a Városligetbe. Elég keveset reggeliztünk, ezért menet közben úgy döntöttünk, előbb ebédelünk valamit. A Wesselényi utcán sétáltunk végig, de nem találtunk semmi meggyőzőt. A Deák térről a Gozsdu-udvar felé fordultunk, és ott hamarosan meg is találtuk a Zing burgert, amiről elég jókat lehet hallani, ezért úgy döntöttük, kipróbáljuk. Kb. 11.45-kor nyitottak. Szomorúan vettem tudomásul, hogy itt én nem fogok ebédelni, mert csak marhahúsból készítenek burgert, de Herceg kipróbálta. Talán emlékeztek, hogy nemrégiben két hamburgeres helyről is írtam, hogy milyen szuperjókat ettünk. Na, ezekhez képest a sok jó hír ellenére ez totál csalódás volt. Legalábbis nekem, nézelődőnek. Valami 1200 forintot kértek el, ezért Herceg kapott egy mekis méretű burgert és sültkrumplit. A dolgot azért valamelyest megmentette, hogy a húspogácsa egészen vaskos volt, és Herceg szerint a hagyma is sokat javított a helyzeten. A krumplit én is megkóstoltam, az egészen rendben volt. Az mondjuk nem tetszett, hogy a burgerben lévő szósz, ami szerintem ketchup és majonéz volt, szanaszét csepegett, már akkor csupa szósz volt a papír, amikor megtaláltuk benne a burgert. Herceg szerint finom volt, és végül is ez a lényeg, de az eddig próbált helyekehez képest szerintem gyenge teljesítményt hozott. Egy plusz pontot azért még kapnak, mert Hercegnek adtak színes zinges matricákat.
Mivel én itt éhes maradtam, elindultuk valami péksütiért, hát mi másra vágytam volna én ugye. Az egy dolog, hogy csak a Mester utca 800 méteres szakaszán kapásból fel tudok sorolni 6 pékséget és további 4 boltot, ahol lehet kapni pékárut (és a Nagykörútnak a Mester utcához legközelebbi szakaszán is van még 2 pékség), és ebből 1 pékség és 1 bolt egészen biztosan vasárnap is nyitva tart, de a Gozsdu udvar, Deák tér, Wesselényi út, Dohány utca, és még beljebb egy rohadt pékság nincsen. Ja de bocs, a Deákon van valami pékségnek kinéző üzlet, ahol hát elég semmilyennek tűnő termékeket árultak elképesző árakon. Így aztán végül sikerült rábukkanni egy Vapiano nevű helyre, ahol kisebb szenvedés árán sikerült eldöntenem, hogy egy szalámis pizzát eszünk, Herceg besegít. A hely amúgy nagyon cool, a bejáratnál adnak egy plasztik kártyát, arra csippantják rá a rendelést, és adnak egy ilyen kör alakú fura szerkezetet, amivel az asztalnál ücsörgő vendéknek jelzik, hogy kész a rendelés, mehetsz érte. Zseniális. A berendezés borzasztó egyszerű, nagyon letusztult, ugyanakkor nagyon hangulatos. Hatalmas a hely, emelet is van, rengeteg asztal és szék van, szép fabútorok. Ahol mi ültünk, a falak fehérek voltak, mindenhol indirek fények voltak, de szép világos volt a terem, és az asztalokon egy "kővályúban" olívaolaj, balzsamecet, só, bors, cserepes bazsalikom és kakukkfű volt kitéve. A mi termünk közepén egy egész szekrényt beborítottak a fűszernövények, nagyon jól nézett ki. A pizza nagyon finom volt, valóban olaszos volt, vékony tészával, sok sajttal és nagyon finom paradicsomszósszal. Mellesleg a levendulás limonádéjuk is elég jó cucc, sose ittam még ilyet, de fogok még.
Ilyen jól megebédeltünk, fél 2 körül járt az idő, indultunk volna tovább, igenám, de odakint akkora felhőszakadás volt, hogy ihaj. Maradtunk még vagy 20 percet, közben megnéztük az emeleti részt is. Még szemerkélt az eső, mikor tovább álltunk. Időközben Herceg nagyon elálmosodott, ezért a Duna-part felé vettük az irányt. Úgy tűnt, megint erősödik kicsit az eső, ezért meglátva egy NewYorkert, úgy döntöttünk, ott várjuk meg az eső végét. Addig-addig nézegettünk a ruhák között, még lett 2 új pulcsim. Az egyik félét, ami ilyen sima bebújós, kapucnis, már nagyon rég óta kerestem, de sehol sem találtam. Most meglett. Aztán lett mellé még egy szürke, cipzáros kapucnis pulcsim is, erre is igényem volt már egy ideje, úgyhogy ez egy nagyon jó kör volt, csak azt sajnálom, hogy még nem tudom hordani őket.
Mikor kijöttünk az épületből, már nem esett az eső, de így is a villamos felé indultunk, és hazajöttünk. Így telt a mai kirándulásunk a Városligetben, és a Közlekedési múzeumban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése