A SOTÉ-s munkatársaim az utóbbi napokban nagy zh-javításban voltak, ilyenkor pedig nem győzöm hallgatni a panaszkodást. Valójában nem tudom, hogy nevessek vagy sírjak, amikor a leendő orvosok, gyógyszerészek és fogorvosok olyan nehézségekkel küzdenek, mint például
- a mol és a millimol átváltása
- a hőmérséklet és az anyagmennyiség egyenes arányossága (!)
- a -2,2K helyesnek ítélése
- a fókuszpont funkció nélküliségének megértése, stb.
Amikor pedig egy olyan ember ír ötös zh-t, aki egyébként általában nem a legszorgalmasabb, olyankor a legnagyobb magabiztossággal fog megbukni a csoport háromnegyede. Vidám itt az élet.
3 megjegyzés:
Az átváltásokért itt is harapnak, de nagyon. Van néhány oktató, aki kb. minden órán elmondja, hogy mit hogy kell átváltani, mert szent meggyőződése, hogy a hallgatóság nagy része nem képes ilyesmikre, múltkor egy egész gyakorlat épült rá majdnem. Biztosan van valami igazságalapja sajnos... (bár véleményem szerint aki eddig nem tudta az átváltásokat, az ezután is lusta lesz elsajátítani mert juj abba már energiát kell fektetni...)
Sajnos nem alaptalan a dolog.
Az idei SOTE-s csoportom 81%-a (13 ember a 16-ból) azt az egyszerű feladatot nem ugrotta meg, hogy rendesen elolvassa a feladatot, és a feladatban kért tízezerszeres hígítás helyett tízszeressel számoltak.
Ilyenkor az egyszeri oktató általában a tenyerébe temeti az arcát és átgondolja az életét...
(bár emlékszem én olyan harmadéves biológushallgatókra is, akik szerint a patkány szíve percenként 1,7-et ver ;) )
perszepersze :D
Megjegyzés küldése