Vízzavar

A napok friss híre, hogy az ózdi "szegénytelepen" drasztikusan lecsökkentették a közkutak víznyomását, mivel az önkormányzat szerint az ottaniak pazarolják a vizet. Ezt az ügyet természetesen a hatóságnak kötelessége lenne kivizsgálni, de az eljárás, mégpedig a víz azonnali elzárása ebben a napok óta tartó hőségben egyszerűen megengedhetetlen. Teljesen mindegy, hogy ki él ott, a tény, hogy emberek ivóvízhez jutását meggátolják, szerény véleményem szerint az ivóvízhez (és így az élethez) való jog teljes megsértése.

Védekezni persze lehet: a vizet nem zárták el teljesen, csak lecsökkentették a nyomást. Ezt egy hümmentéssel akár le is tudhatnánk, csakhogy ezek a kutak jelen esetben többnyire olyan helyen teljesítenek szolgálatot, ahol a vezetékes víz a házakba nincs bevezetve, vagyis ezeknek az embereknek az egyetlen vízforrását jelentik ezek a kutak. (A kútra rászerelt, szépen gondozott, jómódú házba vevezetett slag a tisztességtelen kategória, nem erről beszélek.)

Ez a hír adta az alapgondoltatot, hogy tulajdonképpen, miért is fizetünk mi a vízért? Szerintem a vízért nem, csak a szolgáltalásért lenne szabad fizetni. A szolgáltatás maga pedig az, hogy megspórolják az embereknek az időt és energiát, hogy állandóan kúthoz, folyóhoz, patakhoz kelljen járni a vízért, és persze hogy a vízminőség a lehető legjobb legyen. Ha azonban senkinek nem kellene fizetnie a vízért, az nyilván rettentő rossz üzlet lenne.

Hallottam valami adatot arról, hogy egy embernek mekkora vízmennyiséghez kell alanyi jogon hozzájutnia. Ezt talán az alaptörvény szabályozza; az adatot nem tudom pontosan, és bevallom, lusta vagyok alaposan utánajárni, de legyen ez a mennyiség 20 liter. Magyarország összes lelkének naponta 20-20 liter tiszta ivóvízhez van megvonhatatlan joga.

Most számoljunk egy kicsit. Én még nem léptem a csekket fizetők táborába, de Anyától kértem néhány forintosított adatot.

A vizet köbméterre fizetjük, 300 forintjával (valójában az áfával számolt összeg 299 forint).
A számla része a csatornadíj is, ami havonta 230 forint, áfával.
Én most a kánikulában izzadó, sós lében ázó hasamra csapok, és azt mondom, egy ember egy hónapban fogyasszon 4 köbméter vizet. Ez a szám valószínűleg nem túlzás, egyeseknél inkább alábecslés. Gondoljunk csak arra, hogy zuhanyzáshoz akár 30 liter víz is elmehet, egy hónapban legalább 2-szer a magányos ember is mos, a mosógép akár 70-90 l vizet is elhasználhat erre. Mosogatáshoz napi 5-10 liter vizet szintén számolhatunk, főzéshez, étkezéshez, szomjoltáshoz szintén napi 3-5 literrel kalkuláljunk. Ez így egy hónapban a legszerényebb számolással is kiadja a 4 köbméter fogyasztást. Ekkor persze még nem számoltuk bele, hogy a családi házak kertjeit locsolni kell, hogy az autókat néha lemossák, hogy a szobai növényeket öntözni kell, egyesek halakat és egyéb vízi állatokat tartanak, a háztartásban élő állatokat, jószágokat itatni kell, másoknak pedig még medencéjük is van.
Az érem másik oldalán az emberek úgy takarékoskodnak a vízzel, ahogy csak lehet, de így sem lehet megúszni a havi 1-2 köbméteres lábnyomot.

Jöjjenek tehát a forintok.
Vegyünk egy nagyobb várost, lakjon ott 100.000 lakos.
A fenti értékekkel számolva

• egy ember havi 4 köbméter vízfogyaztással, csatornadíjjal, áfástul 17160 forintot fizet, amiből a víz maga 14400 forintot tesz ki.
• ezek után számoljuk ki, hogy ha minden lakos napi 20 liter vizet ingyen, alanyi jogon kap, akkor az egy évben  7.3 köbméter, vagyis 2190 forintot spórol meg, így a teljes összeg 14970 Ft, tehát a vízért csak 12210 forintot kell kifizetnie.
• nézzük nagy tételben, számoljunk 100.000 lakosra!
  a teljes összeg 1,716,000,000 Ft,
  csatornadíj nélkül 1,440,000,000 Ft.
• ha mindenki napi 20 liternek megfelelő összeggel kevesebbet fizet, a szolgáltató cég
  összesen 1,497,000,000 forintot szedhet be,
  vagyis az emberek puszán a vízért 1,221,000,000 forintot fizetnek.
• tekintve, hogy a vízszolgáltató nem fizet a víz gyártójának, Földanyának, ez az összeg mind az övé, leszámítva persze azt a néhányszáz millió forintra rúgó összeget, amit áfaként és egyéb jutalomként átad az államnak. (~329,670,000 ft) (Az alkalmazottakat persze fizetni kell, a gépeket karban kell tartani, a hibás alkatrészeket kicserélni, folyamatos ellenőrzést végezni, de még ekkor is azt gondolom, ebből az összegből elég tisztességesen megél egy cég.)
• Mekkora ez a veszteség?
  A teljes összeggel számolva 12.7622%-os kiesés,
  Csatornadíj nélkül pedig 15.2083%.
• Pontosan ugyanekkora az a megtakarítás, amit a lakosság megspórolna. 

Mint látjuk, 20 liter víz egy embernek egy napra többnyire nem elég, hiszen nem 7.3, hanem legalább 48 köbméter vizet használunk el évente. Így aztán egy ilyen intézkedéssel nem lehetne elejét venni a "vízlopásnak" (továbbra is fenntartom, hogy a víz mindekinek fizetés nélkül is járhatna), de mostanában volt egy másik fontos téma a politikában és a közmédiában. Rémlik?

Rezsicsökkentés.