Lézerharc

Tegnap voltunk lézerharcolni és ma olyan bitang pusztulatos izomláz van a bal combomban, hogy lépni alig bírok. Ezt mondjuk nem értem, nem mozogtam sokat. Konkrétan volt egy olyan játék, ahol azért voltam én a leghatékonyabb játékos mind közül, mert végig egy sarokban ültem, és engem senki sem talált el egyszer sem, nekem viszont volt bevitt találatom. A találati statisztikáimról viszont jobb nem beszélni, mert úgy tűnik, kivételesen és látványosan tehetségtelen vagyok. Mindenesetre ilyen izomlázat kérek még, úgyhogy menjünk még.

Subscribe a Parkban

Vegyes érzelmeim vannak a tegnapi Subscribe koncerttel kapcsolatban. Nem csak azért, mert egy időre ez volt az utolsó koncert (állítólag feloszlottak és újra összeálltak, de valójában csak szünetet fognak tartani), hanem mert nem tetszett annyira, mint amennyire kedvenc magyar zenekaromnak tartom őket.

Kezdődött rögtön az elején azzal, hogy szörnyű volt a hangosítás. Én azt hittem, a füldugó miatt hallom ennyire rosszul, de aztán javult a hangzás, konkrétan megjelentek a gitárok és a szinti, és végre nem csak a mély, összefolyó értelmezhetetlen zúgásban kellett bogarásznom a dallamot és az elenyésző cineket.
Egyébként a kezdéshez való dalválasztás sem tetszett, de ez az én hibám, mert ez az új albumról volt, amit én nem szeretek. Ennek volt köszönhető az is, hogy a koncert végén az utolsó előtti 2-3 dalon is majd elaludtam, annyira nem lehet mit kezdeni ezekkel a dalokkal.

Aztán volt egy olyan rész, amit szerintem a Depressziótól tanultak el, aminek az a lényege, hogy mindenki leguggol, eközben fokozódódik a hangulat, és amikor jön a zúzás hirtelen mindenki felugrik és pattog kedvére. Ezt a részt Depiéknél imádom, mivel a másik hasonló esemény a death wall, amiből szeretek kimaradni. Nade. Most volt itt ilyen guggolós-pattogós mutatvány, ami teljesen félresikerült, ugyanis a zenében egyrészt semmi sem éreztette, hogy mikor fog elkezdődni a zúzás, és amikor elkezdődött, szerintem sokaknak nem (és nekem sem) volt egyértelmű, hogy ez már az-e. Úgyhogy nem felpattanás lett, hanem csak öreges feltápászkodás, ami eléggé hangulatrontó volt.

A régebbi jól bevált dalok jók voltak, bár több olyan dal volt, amit én annyira nem szeretek, pl. az X-Man, meg egy csomó másik aminek a címét sose tartottam megjegyzésre érdemesnek. Szerencsére azért jó dalok is voltak, mint a nagy kedvenceim, a Highfly és a Tremens, volt a Ringside seat és a magyar közönségkedvenc, az Álomtéga (amit én hasonlóképpen nem szeretek, mint a Depinek a Nem akarok elszakadni-ját, csak azt sokkal jobban utálom, ennek meg legalább lehet kiabálni a szövegét)... mindenestre nagy hiányérzet maradt bennem a Journey és a Humidor el-nem-játszása miatt.

Hát most jól lehúztam őket, szörnyű véleményt írtam, pedig ez egy jó koncert volt. Biztos sokaknak tetszett.

Egyébként Herceg nyert egy CD-t az előzenekartól, és ennek örömére vettünk egy-egy Subscribe pólót neki is meg nekem is.

Mémes

Ma részben szemtanúja voltam egy kisebb balesetnek. Egy biciklis esett el egy kereszteződés közepén, a síneken, két oldalról volt autók között, de szerencsére nem volt veszélyben, mert éppen álltak az utók, és sisakot is viselt. Magát a balesetet nem láttam, csak hallottam valamit, és mire olyan helyre kerültem, ahonnan láthattam, már felállt a férfi és a biciklijét is nagyjából összeszedte. Úgy tűnt, mintha az egyik autóssal beszélne valamit. Azt nem értem, hogy miért nem szállt ki és ment oda felsegíteni őt egyetlen autós sem?! Legalább két autóból teljes panorámában láthatták az esést... Óriási szerencse, hogy pont nem járt arra villamos.

Tessék, mém.

Name a product you buy mostly because it has a cool package.

Nem szoktam hagyni, hogy a csomagolás döntsön helyettem. Ha külsejük alapján akarnék dolgokat venni, a könyvesboltokban kezdeném a bevásárlást.

What flavor cake do you like for your birthday?
Sacher torta.

Have you ever been in love with someone much older or younger than you?
Nem jellemző.

Have you ever had a job you loved?
Ezt ami most van, szeretem.

Have you ever been in a building that was on fire?
Hálistennek nem.

Are you in an argument with anyone right now?
Most teljes békében élek a világgal, sem filozófiai sem egyéb vitába nem kerültem senkivel.

Would you change your hair color to something outrageous if you would get paid to?
A lánybúcsúm óta nagyon gondolkozom azon, hogy rózsaszín csíkokat festetek a hajamba, de úgy szeretem és féltem a természetességét, hogy még nem mertem ezt megtenni.

Have you ever written a poem for someone?
Én régen írtam verseket, egészen sokat, és volt közöttük néhány, aminek címzettje is volt.

What is a place you’ve vacationed at and would like to go back to?
A Plitvicei tavakhoz tuti vissza fogok még menni, és a Békás szorost is megnézném mégegyszer. Egyébként én jobban szeretek inkább olyan helyekre menni, ahol még nem voltam.

Do you eat samples at the grocery store?
Őszintén szólva, én ezt a jómagyar "minden kell, ha ingyen van" mentalitást annyira utálom, hogy nem teszek ilyet.

What do you absolutely have to make your birthday feel special?
A barátaim és a családi ebéd.

Egyébként ez a mondat értelmes? Nekem sehogy se stimmel.

Where do you go out to eat for a special occasion?
Mi étterembe többnyire csak special occasion esetén járunk (ami tönnyire családi ünnepeseményekkor és a nyaralásokkor fordul elő). Nincs kedvenc helyem se Miskolcon, se Pesten. Szegeden van, de ott ritkán járunk.

When was the last time you went to a post office?
Az esküvő környékén. Nem is, a phd jelentkezéskor, amikor kellett kérnem két postakész borítékot! (Az egyiket már visszakaptam.)

Is there an item you are saving up to buy right now?
Lakás, meg ilyenek. Kutya, gyerek, csak ilyen távlati célok.

Are you psychic in any way?
Megérdeztem a hangoktól, azt mondták nem.

Do you prefer a laptop or desktop? Which are you on now?
Nekem személyesen laptopom van, ezen írok most is, de gyakran használom Herceg asztali gépét, és a munkahelyen is PC-n dolgozom. Szeretem a laptopban, hogy hordozható, hogy ha kedvem van, ledőlhetek az ágyra és vihetem magammal, vagy ha munkám van rajta, Miskolcra is megutaztathatom.
Amit viszont  szerintem egyértelműen az asztali gép mellett szól az az, hogy a külön monitort úgy állítod be, ahogy akarod, és nem kell lefelé nézni folyton. Ezért például laptopon nem túl kényelmes néhány órán át játszani, vagy bármi mást csinálni.

Have you ever received a gift and truly did not know what it was?
Igen, általában ez így van.

What’s your homepage?
Honlapom nincs, kezdőoldalam a magyar google, de minek, mert a keresést úgyis a felső sávba írom.

Is there a thing you enjoy doing, but quit because you are not good at it?
Én igazán nagyon jól tudok dolgokat abbahagyni ilyen és egyéb más panaszok miatt. Így vagyok a fuvolázással, a gitározással, az énekléssel, a rajzolással/festéssel, a wasd játékokkal, a türelmet igénylő ügyességi játékokkal...

A bébifókától a gyalogkakukkig

Olyan sikerélmény ért egy fél órája, hogy muszáj azonnal meg is osztanom.

Az úgy volt, hogy vagy egy hónapja eldöntöttem, ideje újra mértékletességet tartani és nem folyton telezabálni magam szénhidráttal. Ezt hősiesen el is kezdtem, be is tartottam, könnyű volt, mert nem volt radikális, de a második hét végére úgy éreztem, hogy teljesen kiment belőlem minden energia. Ez minden bizonnyal legnagyobb részt a rettenetes melegnek volt köszönhető, ezért úgy döntöttem, hogy felfüggesztem a programot, és
- megvárom a jóidőt (értsd este 8 után max 25 fok van kint),
- feltétlenül összekötöm mozgással, tornával, futással.

Két héttel ezelőtt vasárnap elmentünk "madárlesre". Könnyű erdei sérára készültem, mint mindenki más, de valahogy egész alapos túra vált belőle. Kellett menni viszonylag sokat fölfelé egy vízmosásban (száraz volt), ami nem volt egy könnyű terep, de mondanom sem kell, hogy én tepertem legelöl, és állandóan meg kellett állnom, hogy a csoport látótávolságon belül maradjon. Aztán jött a lefelé út: "ha hamarabb vissza akarunk érni, akkor itt le tudjuk vágni az utat" - mondta a vezetőnk. Aha, le is vágtuk, de egy nagyon meredek hegyoldalban kellett ehhez lefelé közlekednünk, egy őzcsapáson kb. Ez nem is lett volna egyébként annyira vészes, ha
- nem lett volna totál kiszáradva minden, és nem csúszott volna a cipőnk alatt a rengeteg por és avar,
- megfelelő cipő lett volna a lábunkon. Nekem szerencsém volt, mert túracipőben voltam, de volt olyan, aki csak szandálban jött. Jobban jártam volna, ha a túrabakancsom van a lábamon,

Kb. 12 km-es kirándulást tettünk, és bevallom őszintén, elfárasztott. Aztán még aznap este feljöttünk Pestre, és én másnap este, miközben odakint az a mindent elárasztó, de kellemes hűvöset hozó eső pusztított, nagyon lelkesnek éreztem magam az itthoni tornázásra. Egy fél órát töltöttem tornázással, benne egy 20 perces blokkal, ami a combizmokat nagyon megdolgoztatta. Hát én eddig meg voltam róla győződve arról, hogy a lábam erős, évek óta nem volt izomlázam (talán egyszer egy biciklizéstől, ami az én lábaimnak sajnos már teljesen idegen mozgásforma)... kedden alig bírtam mozogni, leülni, elindulni... de én ettől olyan boldog voltam! Aztán másnap edzettem karra, attól bezzeg nem lett izomlázam, pedig a végére már annyira szétestem, hogy a poharat alig bírtam a számhoz emelni.

Hétvégére terveztünk egy biciklizést, ami elmaradt... ahogy máskor is, az év 51 másik hétvégéjén. Tavaly egyszer sikerült összehozni.

Na de ma úgy éreztem, hogy eljött az idő, és feltétlenül el kell menni futni. Mivel rengeteg időt hagytam ki, és teljesen semmire se tartom a fizikai teljesítőképességemet, úgy döntöttem, előről kezdem. A bébifókától indulok, a cél a gyalogkakukk.
Még júliusban kaptam Hercegtől (előszülinapi ajándékként) egy könyvet a futásról, amiben vannak edzéstervek, de a meleg miatt eddig nem tudtam vele mit kezdeni. Ma belekezdtem.

A terv 16 perc, fele futás fele séta, 2-2 perces blokkokban. Igen ám, csak bennem a 8 maradt meg, és 8*2 perc lett ebből is, abból is. Herceg jött velem, ami nekem rengeteget jelent, különben valószínűleg már az első 2 perc után feladtam volna. Érdekes módon a 3. körtől kezdve egyre könnyebbnek éreztem. Persze az 5. környékén szörnyen szúrt valami a jobb bordáim alatt, de aztán ettől eltekintettem. Herceg okos GPS-es telefonja szerint ez alatt a 32 perc alatt pont 4 km-t tettünk meg. Ha feltételezzük, hogy a sétáink 3-4 km/órásak voltak, akkor kb. 1 km-t tettünk meg sétával, vagyis a másik 16 perc alatt 3 km-t tettünk meg, ami az én eddigi karrieremet ismerve felettébb csodás. Persze ha a mait 5 km-re vetítjük, az 40 percet tenne ki, ami jelen pillanatban 10 perccel rosszabb, mint amit most szeretnék elérni, és ami kb. 6 perccel rosszabb annál, mint amit eddig valaha elértem. Na de a lényeg, hogy duplán teljesítettem túl a mai tervet, és akaratomon kívül, de mégis tudatosan tévesztettem el a célt, véletlenül átvertem saját magam, és ettől vagyok én most nagyon boldog.

Szomszédság

Tegnap este, valamikor 9 óra után fúrás hangját lehetett hallani. Aztán mégegyszer, és elmúlt.
Aztán később, amikor már rég elfelejtettük, erőteljes beszédet hallottunk a folyosóról. Olyan veszekedés-félét. Kinéztem az ajtó kukucskálóján, és kiderült, hogy valamelyik lakásból van itt két nő, ők veszekednek a velünk szembeni lakásban lévő férfival és nővel. Az idős panaszos nő nagy hangon adta tudtára a lakóknak, hogy náluk kisgyerek van, akinek aludnia kellene, de ebben a nagy hangzavarban nem tud aludni, és egyébként is benne van a házirendben hogy ilyenkor nem szabad, meg hogy ők napközben dolgoznak és este végre pihennének és mit képzelnek ők egyáltan. Az itt lakó nő azzal próbált védekezni, hogy ők is egséz nap dolgoznak, és ezt most muszáj voltak megcsinálni, de már abbahagyták, nem lesz többé ilyen, és nem győzött bocsánatot kérni. Erre az idős nő továbbra is erős hangnemben közölte, hogy rendben van, DEHAMÉGYEGYSZER!!! ilyen lesz, akkor rendőrrel fog jönni. Aztán elmentek; az idős nővel (aki szerintem a nagymama lehetett), volt egy fiatalabb nő is (gondolom az anyuka), aki - miután a nagyi előrement - még kedves, nyugodt hangnemben váltott pár szót a védekezni próbáló nővel. Az ő beszédét már nem nagyon értettem (ő ugyanis nem üvöltött este 10-kor, mint az idősebbik), de gyanítom a nagyi hirtelen haragjáért kért elnézést.

Nem értem az embereket.
1. Szögezzük le, a nagyinak tényleg igaza volt, a háznak van egy szabályzata, a bejáratnál lévő üzenőfalon is el lehet olvasni, amiben tényleg benne van, hogy mettől meddig lehet ilyen munkálatokat végezni. Én sem voltam először biztos abban, hogy fúrást hallok, mondván ilyenkor csak nem csinálnak ilyet.

2. Általában, ha valaki felújításba kezd, vagy ilyesmi, illik kirakni egy papírfecnit a bejárati ajtóra, az üzenőfalra, vagy a liftbe, hogy ezeken a napokon zaj lesz, tessék ezzel számolni. Nem tudom, hogy most új lakók költöztek-e ide, vagy felújítanak, vagy csak valamit átalakítanak, esetleg egy új bútort akartak most összerakni, de nem biztos, hogy tudtak volna róla előre szólni. Egyébként megjegyzem, amikor a mi új bútoraink megérkeztek, mi is este kalapáltuk be a szegeket, mert akkor volt rá alkalmunk.

3. Ha valami problémád van a szomszéddal, és ez ellen azonnal tenni akarsz valamit, akkor miért nem az az alap, hogy átmész, becsengetsz, és nyugodt hangnemben elmondod a problémádat. Ha a másik hárít, és bunkó módon reagál, akkor lehet határozottabban fellépni, de ez sem feltétlenül jogosít fel arra, hogy viszonzásul még parasztabbak legyünk. Ha meg tök normálisan reagál, például elnézést kér, vagy megpróbálja helyretenni a dolgokat, akkor miért kell üvölteni vele?
Mi is jártunk már úgy, hogy nekünk szerettek volna szólni valami miatt, de ezzel nem hozzánk, hanem a gondnokbácsihoz fordultak, és ő mondta nekik, hogy tessék szépen személyesen velünk kommunikálni. Ilyen óvodásokat...

Tanítós

Azt álmodtam, hogy phd-sként tanítanom kellett. Az óra pénteken 10-11 között volt, valahol a félév második felében tartottunk már. Az utóbb időben kicsit hanyagoltam mindent, ritkán jártam be dolgozni, és erről az óráról is megfeledkeztem. Fél 11 után léptem be a terembe, a csoport még ott volt, gyorsan bekapcsoltam a laptopot, letöröltem a táblát, és mint aki szörnyen sietett, csak feltartották, hirtelen bele akartam kezdeni a mondandómba, amikor is rájöttem, hogy fogalmam sincs, miről szólna a mai óra. Egyébként, ha még nem tűnne elég szürreálisnak az álom, akkor elmondom, hogy minden bizonnyal matekot tanítottam biológusoknak. Szerettem amúgy ezt az órát, és az álom későbbi részéből kiderült, hogy a diákok is. Ez ilyen kisebbrészt előadás, nagyobbrészt gyakorlat lett volna, és mindig igyekeztem biológiában releváns példákon át tanítani. Na de a lényeg, hogy erre az órára totál semmit nem készültem, de annyira, hogy témakörre sem tudtam felidézni, hogy miről kéne mondanom bármit. Ettől annyira pánikba estem, hogy kirohantam a teremből, és az volt a tervem, hogy már úgyis csak negyed óra van hátra, addig majd "nem érek vissza". Aztán találkoztam még emberekkel, például diákokkal, akik idő közben már megunták a várakozást és kijöttek. Tőlük tudom, hogy szeretik az órámat.

Mikor reggel ezt az álmot elmondtam Hercegnek, azt mondta, hogy nem kellett volna így reagálnom, hiszen én vagyok a tanár, és a diákok úgyse tudják, hogy miről kellett volna beszélnem. Teljesen jogos. Legközelebb nem így csinálom.

Apróbbak

Vannak ilyen apróságok, amiket látok/hallok/gondolok, és azt is eltervezem, hogy megírom ide, aztán eltelik egy csomó idő, és a többségét már el is felejtem. Most gyorsan megírok párat, ami még eszembe jut.


Akkor jártam legutóbb könyvesboltban, amikor megérkeztek az új bútorok, és átrendeződtek itthon a cuccaink. Akkor ezt szerettem volna írni:
A könyvesboltban az a kérdés merült fel bennem, vajon milyen megfontolásból van közvetlenül egymás mellett a "Vallás" és a "Tudomány" polca. A gondolat nem fűződött tovább, akkor jutott újra eszembe, mikor másnap otthon, a könyveink pakolása közben az Obádovics-féle matekkönyvet a Biblia mellé sikerült letettem. És hogy mi a válasz? ... hit kérdése az egész.

***

Rákóczi tér:
egy 2 éves forma kislány szalad az utcán, mögötte lohol az anyukája. Velük szembe két egészen feketebőrű néger fiú sétál. Az egyikük észlelte a helyzet súlyát, és úgy döntött, segít a kétségbeesett anyukának, és a kislány elé állt. Le is akart hajolni hozzá, hogy elkapja, de ekkor a kislány megtorpant, és az anyukája volt a gyorsabb. Itt folytatódott a hiszti, a leülökaporbainkább, aztán anyuka felkapta, átment vele a zebrán, ahol egy babakocsi és a mellette álló másik, nagyobbacska kislány várakozott. A nő berakta a gyereket a babakocsiba, bekötötte, közben a gyerek rúgkapált, aztán anyuka kiszedett a gyerek alól valami plüssállatot, odanyomta a gyerek kezébe, és idegesen elindultak. Mindeközben én azon gondolkoztam, vajon mi volt nagyobb trauma a gyereknek: az, hogy üldözi az anyja (aki képtelen gyorsabban futni mint egy 2 éves kisgyerek), vagy az a magas néger bácsi, aki megállította, és hagyta, hogy anyuka utolérje. Szegény gyermek.


***

Mi Herceggel rengeteg szóval becézzük egymást. A párok már csak ilyenek. De mi azt hiszem, egy kicsit másak vagyunk ebben (is). Szerintem többnyire csak a nyuszi, nyuszkó, a lányra; és mackó, a fiúra vannak használatban. Nálunk pedig...
Na jó, ez már túlságosan is magánügy, nem fogom leírni az egész világnak. Mindenesetre, amikor Herceg valamelyik reggel azt találta nekem mondani, hogy én "kígyót békát mondok rá", akkor azt tényleg szó szeint kell érteni. Aznap reggel pizsamás alpaka is volt, de tudjuk, hogy stresszhelyzetben nehéz döntéseket hozni.

***

Az internet tele van azzal, hogy a leggings nem nadrág, és hogy milyen sok ember veszi fel, akinek nem kéne. Ezzel teljesen egyet értek, azt nem értem, miért nincs tele az internet olyan háborgásokkal, mely szerint a 60 év feletti nők számára be kéne tiltani a sminkelést. Olyan retteneteket lehet látni, hogy tényleg, ráncos mint a földikutya, esik le a szemhéja, foga jó, ha mű van neki, de élénkrózsaszínre festi a száját és zöldre vagy kékre a szemhéját, mintha ettől szebb lenne. Pedig csak ijesztőbb, sokkal ijesztőbb. Brr. Meg mondjuk lennének még egyéb esztétikai javaslataim.

***

A legutóbbi piaclátogatásomkor egyetlen árusnál vettem meg mindent, amit szerettem volna. Miután távoztam, egyrészt tökre örültem, hogy milyen keveset fizettem milyen sok dologért, másrészt teljesen rosszul éreztem magam, hogy ennél a nőnél vásároltam. Ennek az volt az oka, hogy az eladónő rettenetesen mufurc volt, annyira, hogy szinte bocsánatot akartam kérni tőle, amiért tőle vásárolok, és amiért nála akarom otthagyni a pénzem.
Az őszibarack legelöl volt kitéve, ahonnan nekem kellett volna szedni, amit nem tudtam megtenni előre, mivel a kirakott szatyrokat eltakarja az éppen vásárló ember. Mikor mondtam a nőnek, hogy a barackból is kérnék, és nyúltam a szatyorért, ami ekkorra már elérhető volt számomra, felmordult, hogy "lehetett volna hamarabb is..." Majd, mint aki az egész világnak tudtára akarja adni, hogy ő más hibájából nem tud dolgozni, kitárta a karját, sóhajtott, és dühösen a mögöttem állók felé szólt: "Akkor most várunk, boccssi." Kb. 15 másodpercet töltöttem el azzal, hogy másfél kiló barackkal megpakoljam a zacskót, de ő 5 másodperc után úgy döntött, hogy ő nem bírja ezt a feszültséget, inkább kiszolgálja a mögöttem álló vásárlót. Ez remek ötlet volt, innentől ugyanis, miután már készen voltam a pakolással, még kb. 1 teljes percet kellett várakoznom, hogy méltóztasson lemérni a barackot. Közben ugye ketten álltunk ott, ahol normálisan csak egy ember fér el, és miközben én fizettem, a mellettem álló újra várakozásra kényszerült. Aztán közben érkezett egy nő, aki tojástartókat hozott vissza, és tök kedvesen, mosolyogva szólt az eladónőnek, az meg minden visszamosolygás nélkül, dühösen válaszolt neki.
Konkrétan azt éreztem, hogy én, a vásárló, létemmel és vásárlásommal akadályozom őt a munkájában, és csak fölösleges terhet jelentek a számára. Lehet, hogy jó áron adott mindent, de többet nem fogok nála vásárolni, az biztos.

Szülinapos

Volt szülinapom, ami azzal kezdődött, hogy előző este voltunk itt sokan, ilyen kellemes lazulós beszélgetős estét tartottunk, és kaptam könyveket. Aztán másnap reggel Herceg köszöntött először, és megkaptam az ajándékot, ami már vagy 2 hónapja ott lapult az egyik szekrényben. Három doboz társasjáték volt benne! A kétszemélyes Catan, 2 kiegészítővel, mind angolul. A magyar alapjáték már megvolt nekünk, de a kiegészítők csak angolul léteznek, és az angol alapjáték már egy felújított verzió, apró szabályváltozásokkal. Ráadásul máshogy vannak rajzolva a kártyák, ezért most így egyben nagyon szép pakkot alkotnak.
Munka után elmentünk pizzázni, aztán hazamentünk és ki is próbáltuk a társast.
Kaptam sok köszöntést is még, aminek nagyon örültem.
Most éppen hullócsillagokat kellene nézni, de összefelhősödött az ég. Praktikus lenne kifeküdni az erkélyre, mert így állva-felnézve szörnyen fáj a nyakam.

Unatkozom-mém

1. Have you ever had a pen pal?
Volt egy debreceni lány, akivel összebarátkoztam egy nyaralás során, később váltottunk pár levelet, de pen palnak túlzás lenne nevezni.

2. What’s your favorite breed of dog?
Az utóbbi napokban rengeteg képet láttam husky-król, úgyhogy most mindenképpen huskyt szeretnék. Vagy dalmatát, ők olyan szépek.

3. Can money buy happiness?
Csooookiiii.

4. Do you listen to music when you’re down?
Ezt a kérdést most nem tudom hová tenni.

5.What is one thing you spend way too much money on?
Bérletre. Már alig várom, hogy legyen diákigazolványom megint.

6.Can you honestly say you’re okay right now?
Unatkozom, és csuklom. Nem.

7.What was the last thing you spent money on?
Csütörtökön voltam boltban utoljára, ehető dolgokra költöttem a pénzem.

8.Is your current hair color mostly your natural hair color?
Evör, 100% natural, original, authentic, genuine.

9.Who have you texted in the last 24 hours?
Éppen ma kezdtük el a 10 éves áltisk. osztályalálkozót szervezni, úgyhogy ma vagy 12 emberrel váltottam üzenetet.

10.Were you in a good mood last night?
Herceg koncerten volt, nem szeretek egyedül lenni, de elvoltam.

11.Do you have a reason to smile right now?
Ásítás közben?

12. How often do you hold back what you want to say?
Nem gyakran. Ezt néha megszívom, de inkább kint, mint bent.

13. Do you think that in the end, everything will fall into place?
Bízom benne.

14.Are you currently looking forward to anything?
Holnap szülinapi asamény lesz itt nálunk, kedden szülinapom lesz, szombaton szülinapi zsúr lesz otthon, és vasárnap szülinapi programok lesznek családlag. Az egész hetet várom!

15.Do you have any TV shows on DVD?
Nope.

Hírek

Sokszor írnék dolgokat, csak mégse írom meg, nem tudom miért. Például szerettem volna egy önálló posztot adni annak a helyzetnek, hogy felvettek phd-ra. De nem fog önálló posztot kapni, mert közben növekedésnek indult egy paradicsom, feléledt az uborka és sorra hoz új leveleket és virágokat, ráadásul mióta nem írtam, elolvastam 4 könyvet, megnéztünk 3 filmet, kiraktam a nászajándékba kapott Föld térkép puzzle-t, és még a veszprémi kiruccanásról sem írtam semmit, pedig az sokat érdemelt volna. Ráadásul a szülinapomig bezárólag 12 napon át Hercegtől minden nap kapok egy játékot. Amúgy felvettek phd-ra, most leginkább ez a hír.