Aprók

4 napja élek fb nélkül. Az első hatása, hogy összeszerveztem egy találkozót 4 volt általános iskolai osztálytársammal. Maga a szervezés még az újév előtt történt, a találkozó már utána volt - ezért arról már nem kaptam értesítést, hogy az egyikük késni fog. De nem baj, nála ez természetes, a többi lányok pedig tudták.

Vidám kis találkozót rendeztünk, több mindenit meglepő mondat is elhangzott. Egyikük egyszer csak, teljesen témába nem illő módon, a legváratlanabb hirtelenséggel azt mondta:
- Kéne venni egy tiarát!
Ezt a mondatot igazán nem vártuk éppen tőle, de a többieket még jobban sokkolta, amikor éppen én válaszoltam azt, hogy az előbb eljöttünk egy kiarakat mellett, ahol láttam párat.
Itt már nagyon nagy volt a nevetés, de aztán megkoronázta még azzal, hogy:
- Mi mind Hercegnők vagyunk, csak még nem írták meg a történetünket!
Én kb. itt borultam fel a nevetéstől, mert más-más okból, de egyikünk sem az a hercegnős alkat, aztán még a többiek megjegyezték, hogy kivéve engem, mert az én történetemet már megírták. Drágák.

***

"Igazán mutatós ez az óra!"

Don't you say...

***

A közérdekű információk szövegezéséért felelős illetők miért nem tudják használni a vesszőt? A budapesti járatokon szokott lenni "ne szemetelj" plakát, ebben a megfogalmazásban:

"Mi tisztán szeretjük, reméljük ön is." 

Volt, aki filctollal behúzta a vesszőt, köszönjük meg neki. 

Hétvégén pedig a miskolci megállókban lévő kijelzőkön találtam ezt:

"Minden kedves utasunknak, boldog és sikerekben gazdag új évet kívánunk!" - Nem biztos, hogy szó szerint ez volt a mondat, de a hiba a helyén van, tanulságos.

***

Végre ideért a hóesés! Úgy megörültem a talpam alatt recsegő hónak, hogy teljesen gyalog mentem haza - a latyakosodó úton csúszkálás sem akadályozott meg. 

Még az egyetemnél jártam, amikor elhaladtam egy fiú és egy lány mellett; a lánytól ennyit hallottam:

- Én úúgy uuutálom az áállatokat! - tutira biológus, le se tagadhatja.