Csütör

Tegnap este sikerült újra hozzáférnem a gépem grafikus felületéhez.

Ma hosszú, gyönyörű tavaszi nap volt.
Biofizikán Reynolds-szám volt, érdekeseket tanultunk.
A gráfos órán az átlagéletkor a múlt óráhaiz képest alacsonyabb volt, cserébe megjelent egy eléggé hippi-kinézetű srác, meglepődtem rajta.

A diffegy ea-on remekül szórakoztunk. Voltak lineáris elsőrendű egyenletek,  aztán nem lineáris, de arra visszavezethetőek. A Bernoulli egyenlettel nem volt baj. De aztán jött valami Ricatti. Elkezdtük,  bevezettük x helyett a z-t, írtunk sokat, jó bonyolultakat, már át se láttam, aztán eljutott egy pontra a tanár, és azt mondta: tehát most látjuk, hogy így nem jutottunk sehová. Ezen sokan meglepődtünk, de a tanár elkezdte az új módszert, miszerint inkább y-t cseréjük ki v-re. Ez is jó sokáig tartott, sokan már nyűgösek is voltak, hogy sose fogunk a végére érni. Aztán a végére értünk azzal, hogy újra nem jutottunk sehová, visszakaptuk a kvadratikus alakot. Felhördült a terem... Jó, jöjjön a 3. lehetőség. Kezdtem arra gyanakodni, hogy ennek az egyenletnek nincs is egyszerűsíthető megoldása, csak akkor meg ugye miért taglalnánk mégis. De a harmadik lehetőséggel se jutottunk tovább. Ekkor jött a 4. lehetőség, itt szerintem már mindenki elvesztette a reményt, de végre sikerült eltüntetni az elsőrendű tagot, és nyertünk. Ezzel véget is ért az óra.

Az egy órás szabadidőmben elmentünk Herceggel egy játékboltba, ahol rengeteg féle játék van, a többségről még sose hallottam. Herceg itt kapott 5 szép k6-ot, és visszamentünk az egyetemre.

A szerkvizsg. óra azért rossz, mert a tanár tök unottan beszél, ráadásul sugárzik róla, hogy nem nagyon érti a dolgokat. Szerencsére korábban már valamennyire tanultam azokat a módszereket, amikről a mai órán szó volt.
Próbált arról beszélni, hogy spektrofotometriánál kihasználjatjuk, hogy a fehérjék kb. 200-240 nm-en erősen abszorbeálnak, és ez az amidkötések miatt van. Egy srác megkérdezte, hogy nem peptidkötés? Vagy ez a kettő ugyanaz? A tanár ezen nagyon meglepődött, pislogott kettőt, aztán a peptid szót is felírta a táblára. (Egyébként közben megjegyezte, hogy ez biokémia, és már nem igazán emlékszik erre a kötésre, de az aminosavak között van. Basszus 4 betűt kell hozzá megjegyezni és egy elég könnyen megjegyezhető sorrendben elhelyezni...)
Aztán az energianívók Jablonsky-sémáját próbálta elmondani, több-kevesebb sikerrel. Ezzel nekem egyébként semmi újat nem mondott, mivel növényélettanon (!) tanultuk (a fotorendszerek működéséhez tartozó bevezető volt), és a növényélettan könyvben kiválóan le van írva. A bácsi annak idején olyan szépen mesélt erről, hogy ittam minden szavát, annyira tetszett. Ez a fickó meg valami borzalom. A növélettan könyvben egyébként a FRET módszer elméleti háttere is kiválóan le van írva, amit a fickó szintén nem tudott normálisan elmondani. Szerintem róla még sokat fogok panaszkodni, de szerencsére a félév második felében már egy másik előadó lesz, remélem ő értelmesebb.

Black is the colour

A linux szép, a linux jó. Csak lehet benne csinálni olyanokat, amire a windowshoz szokott ember nem számít.
Pl. két kattintással eltüntetni a grafikus felületet (a szoftverkezelőben egy program eltávolítotásával és azonnali újratelepítésével). Akkor nagyon vidám ám az élet, amikor betölt a fekete kép, az egér és ennyi.

Fb-falról

Már péntek óta meg akarom írni ezt a postot, csak meg akartam várni, míg a laptopom közelébe kerülök, otthon túl macerás lett volna. A fb-on kivételesen akadtak egészen értékelhető dolgok, ezeket meg kell őrizni az utókornak. Ezeket most megpróbálom újra megkeresni.

Itt van például egy csiga. Szerintem irtócuki.

Aztán íme egy gitár, tessék elolvasni a hozzá tartozó cikket., hátha van benne valami okosság. 

Gimbgömb állatok, tessék rajta sokat nevetni:

És most jön az, ami miatt ezt az egész bejegyzést kitaláltam. Szóval az van, hogy hiába rejtegetek a szekrényben egy biológus diplomát, senki nem akarja megérteni, hogy miért vallom magamról, hogy nem vagyok biológus. Hát ezért. Én nem csinálok ilyeneket, valószínűleg nem is fogok, ellenben elmondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy ilyen csoporttársaim voltak (vannak), és ők ilyen remek dolgokat alkotnak. Egér embrió mediansagittális metszete, hematoxilin-eozin festéssel, szerintem zseniálisan gyönyörű.

Van ám más tudományos hírem is. Az egyetemen ugyanis dolgoznak csudaokos emberek, például aki nekem szerves kémiát tanított, és akinek minden óráján ámulattal figyeltem, hogy ezek a szénalapú molekulák, térszerkezetek és reakciók milyen zsenimeniálisak. Szóval ez az ember és csoportja atomi szinten tudta megfigyelni egy fehérje feltekeredését. Olvassátok el.

Ezt az emelkedett pillanatot nem szívesen rontom el, de ezt muszáj:

 

Lassan ebédidő, úgyhogy jöjjön most valami finom:

Ezek után kissé abszurd azt olvasni, hogy "petézik az extatosomám", de ezek a biológus csoporttársak már csak ilyenek.

Egyébként a Duna-Ipoly NP önkénteseket keres békamentésre. 

A végére hagytam a hétvégi miskolci kocsonyafesztivált, ami most nem a szokott helyén volt, viszont szerintem sokkal kényelmesebben el lehetett férni. Szombat délelőtt még havas volt a táj, akkor egészen szép látvány volt, és az avasi templomra való kilátás is szép. Az eső nyilván nem volt túl jó ötlet, az meg pláne nem, hogy a bálaszínház nevű helyhez nem vezetett legalább valami kis palló, hanem a sártengeren kellett átmászni hozzá.

Csütörtök

Erős a gyanúm, hogy ebben a félévben a csütörtök lesz a legjobb nap minden héten. Miért? Mert egész nap itthon vagyok és azt csinálok amit akarok, pl. egész nap gitározom, meg olvasok. 

Not.

A csütörtök úgy néz ki, hogy reggel 8-tól este 7-ig suliban vagyok, mindössze egyetlen óra szünettel. Elmondom, mér' olyan jó ez.

8-10: Biofizika ea: a név önmagáért beszél, ha egyszer az ember biofizikusnak tanul. A mai órán pl. a VdW kölcsöhatások 3 típusáról volt szó, rendesen képletekkel, és végre először elmondták nekem, hogy hogy lesz a kölcsönhatási energia 1/r^6-al arányos. Meg még sok mást is, amit már eddig is tudtam, de a miértjét/hogyanját nem. 

10-12: Gráfok a bioinformatikában (ea): na itt lesz gráfelmélet, nyilván, meg sokféle felhasználás, elkészítés, mifene. Ez egyébként nagyon jól fog jönni a modellezős tárgyhoz, ahol egy járványtani hálózatot kell majd legyártanunk. Szerintem alapnak az Erdős-Rényi-féle sztochasztikus modell kell, szóval nagyon várom, hogy arról tanuljunk, de aztán korlátozni kell a kapcsolatokat... ezt majd később elmesélem, ha már ott tartunk. --- Amire viszont egyáltalán nem számítottam, hogy az órán a teremben ülők átlagéletkora (a tanár nem beleszámolva) kb. 30-35 év volt. Valamint volt a teremben egy zsidó fiú is, ezt nem a külsejéből tudom, nem is volt hatalmas hosszú arcszőrzete, nem volt öltönyben, nem volt rajta cilinder és nem egy zsinagógából lépett ki, ámde kipa volt a fején. Sose értettem, hogy az hogy marad rajta az ember fején, de aztán észrevettem, hogy a teremben ülő másik "diák", aki alkata, ősz haja, arcszőrzete és kopaszsága alapján legalább 50 éves, és a feje búbján kopasz, a falcsontjainak mediodorsalis részén akkora dudor van, hogy az ilyen fejről aztán tutira nem esne le egy kipa. Szóval lehet, hogy ez fejforma kérdése, vagy egyszerűen valami furcsa vonzó kölcsönhatás tartja a fejükön. 

12:14: Alapozó bioinformatika gyak: itt még a bash-t tanultuk tovább, a jövő órán már Python lesz. A tegnapi modellezős órán R-ben programoztunk, és azt kell mondjam, annak sokkal értelmesebb a szintaktikája, vagy nem is tudom, egyszerűbbnek tűnik, könnyebben kezelhető, segítőkészebb.

14:16: Differenciálegyenletek a fizikában (ea): egész jó ez az óra, nem különösebben vagyok tőle lelkes, de a fent említett modellemhez (meg a későbbi gráfos beadandóhoz) egy csomó diffegyenletet kell majd saját magamnak kitalálnom.

17:19: Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában (ea). Ez a múlt héten egy olyan pici szemináriumi teremben volt, hogy nem volt elég a szék, pedig nem is volt ott mindenki. A tanár kért egy másik termet, kapott is, most elfértünk, csakhogy itt nem lehet vetíteni. Vagyis lehet, a fehér falra, a padsorokra merőlegesen, hogy ne nagyon lássuk. A mai óra hangulatát külön feldobta, hogy a tanár gépe szerint nem volt internet, pedig egy honlapon akart nekünk remek képeket mutogatni. Így tehát a táblára kellett rajzolnia, nagyon csúnyán ír, lusta is leírni amit mond, kicsi betűkkel is ír, borzalmas. Ami pedig még rosszabb, hogy néha úgy tűnik, ő maga sem érti igazán a dolgokat...

Így telt a mai nap.

Valamint azért lesz nagyszerű, hogy ebben a félévben a semmiről kezdve 3 nyelven tanulok meg programozni, mert a zhkon úgy összefogom keverni őket, mint a csuda. Sőt, mint 3 pinty, fejenként egyet.

Szénnano

Tegnap volt egy tök jó órám. Ezt azért lehet ilyen magabiztosan megállapítani, mert az óra vége előtt 10 perccel néztem rá először az órámra, és akkor se azért, mert már nagyon untam magam, hanem mert azt hittem hogy még csak az óra felénél járunk, erről akartam meggyőződni. 

Az órának az a neve, hogy Szén nanoszerkezetek. Elég jól hangzik, nem? Egyelőre csak a grafit- és gyémántszerkezetről beszélgetünk, aztán majd lesznek a nanocsövek, az lesz a legjobb. Most még bevezető résznél tartunk, a grafit és gyémánt szerkezetének elektronszerkezeti vonatkozását néztük meg, gyakorlatilag az sp-hibridizációkról volt szó, meg a degenerált atomi pályák felhasadásáról, és hogy ezeken a sávos szerkezetűvé váló szigma és pi pályák hogy töltődnek fel elektronokkal, meg aztán hogy lesz ebből szigetelő/vezető, átlátszó/fekete anyag. Nem mentünk bele a mély atomfizikai részletekbe, de azért bővebb volt, mint amit eddig tanultam ezekről. Bár a nagy részét ennek is a gimiben tanultam meg, és elmondhatatlanul büszke vagyok arra, hogy ennyire pöpecül megtanították/megtanultam anno a ezeket a dolgokat.

Kavarodás

A történethez tudni kell, hogy van nekünk Csodálatos Neptununk, amiben az órarend funkció működne, ha fel lennének töltve bele az időpontok, mint ahogy nincsenek, tehát az egyetlen információforrásunk a TO honlapján található tanrend.

Van most nekünk egy ilyen, hogy Géntechnológia és fehérjemérnökség gyakorlat. Ha nem lennének remek kapcsolataim a bioszosokkal, akkor konkrétan semmit nem tudnék erről a tárgyról, merthogy a tanrendben sincs időpont hozzá. Eddig annyi infót tudtam összeszedni innen-onnan, hogy tömbösítve lesz, méghozzá egy hétben. Én a 2. sorszámú csoportba jelentkeztem. Tegnap, vasárnap este kaptam azt a biztosabbnak tűnő infót, mi szerint az 1. számú csoportnak az 1. héten volt órája, ezért mi természetesebb, minthogy most mi jövünk. Semmilyen üzenetet nem kaptunk, de az idősebbektől kapott tanácsok is mind az mondták, hogy ez lesz a mi hetünk.

Meg is jelentünk ott reggel 9-kor. És vártunk. Aztán inkább becsengettünk a tanszékre. Akkor derült ki, hogy a tanár még bent sincs. Akkor a következő az volt, hogy most nem is neki lenne órája, de azért felhívják telefonon, hogy mivan. Így is lett, a tanár a telefonban jól meglepődött, szerinte neki márc. 18-án van gyakorlata, de 10 perc múlva itt lesz és megbeszéljük. Meg is érkezett, benézett a tanszékre, és mondta, hogy igen, neki tényleg nem most kell gyakot tartania, hanem márc. 11-én. Most egy másik tanárnak kéne lennie, vele mi van. Na ő még egy negyed óra múlva megjelent. Ez egy olyan tanár, akihez amúgy senki nem jelentkezett fel a Neptunban, aminek az az oka, hogy tök ismeretlen név, soha senki nem hallott róla. Tehát neki lenne ezen a héten gyakorlata, de mivel nincs ember, ezért ugye nem tart gyakot.

A vége az lett a dolognak, hogy maradtunk a márc 11-i időpontban a saját gyakvezünkkel, és sikerült rávenni, hogy talán mi lenne ha tájékoztatnák a hallgatóságot arról, hogy hogy is van ez a gyakorlat, mert akkor a jövőhéten bejön a 3-as csoport, és ők se akkor lesznek. Ráadásul finoman még letolt minket ez az idegen tanárember, hogy nekünk kellett volna kérdezősködni. Szerintem meg a tanároknak egyenesen kötelessége az év elején tájékoztatni minden hallgatót, hogy mire számítsanak. Különben mi a fenéért van ott az omhv-ban minden évben az a kérdés, hogy a tanár korrektül ismertette-e a félévre vonatkozó dolgokat.

Sokszorszó

Tudjátok van az, amikor annyiszor írsz le vagy mondasz ki egy szót egymás után, hogy hirtelen beléd nyilall a felismerés: ez a szó tényleg ilyen fura? Valójában semmi fura nincs benne, csak így sokszor. Így jártam én most a Lillákkal.
Lilla. Lilla. Lilla. Lilla. LllLllLll jaj.

Hosszú nap

Azzal kezdődött a nap, hogy reggel 3 villamost engedtem el, mert a sok bunkó paraszt idióta mind az ajtókban gyűlik össze, és ez tökre nem érdekelne, ha nem látnám, hogy az ajtók között ott van a rengeteg hely. Komolyan, fájna 3 méterrel beljebb menni? Az egyetemnél úgyis leszáll az utasok 90%-a, nem marad fenn senki a villamoson, aki nem akar. Fúúú de ideges voltam akkor meg már most is.

Aztán volt egy biofizika órám, és ott olyan butaságokat csináltam, hogy jaaj. 3-szor is megszóltaltam az órán. Egyszer azzal kapcsolatban, hogy mennyien is végeznek a biosz szakon. Aztán egyszer egy lány kérdezett egy nagyon okosat, tényleg tök jó kérdés volt, eddig nem is gondoltam bele, de a választ azért tudtam rá, és a tanár válaszolt, de fontosnak tartottam kiegészíteni, mert a DNS stabilitásával volt kapcsolatos a dolog, szóval ehhez így (papír szerint) értek. Aztán a harmadik az volt, amikor felmerült a kérdés, hogy mik is azok a Van der Waals kölcsönhatások, hogy alakulhat ki tökéletesen semleges objektumok között vonzó kölcsönhatás (tekintsünk itt el az általános tömegvonzástól), szóval ez volt a kérdés, én meg hát válaszoltam rá. A válasz helyes volt, ezért tanár mondta, hogy akkor én erről már biztos tanultam, és akkor elkövettem a legnagyobb hibát, amit csak lehetett: újra megszólaltam, és azt találtam mondani, hogy "áh, még középiskolában". Szerintem vicces, hogy már 4. éve vagyok az egyetemen, de még mindig remekül megélek abból a tudásból, ami a Hermanban rám ragadt. Mindenesetre most nagy valószínűséggel én vagyok az osztály kiközösítendő, okoskodó, nyenyenyenye akármi.

Volt továbbá egy bioinformatika órám, ahol használtunk terminált, megnéztünk benne egy-két parancsot a legegyszerűbbek közül. A következő órán még ugyanez lesz, aztán pedig Pythonban tanulunk meg programozni. A félév vége felé meg lesz valami filogenetikai cucc, de ezt még a tanáraink sem tudják pontosan, mert muszájból kellett meghívott előadót berakni a tananyagba és ő Finnországból jön, de még ez se biztos. Azért remélem nem Joulupukki jön majd evolúciógenetikáról beszélni. A számonkérés pedig egy beadandó feladat, amiben mindenki saját bioinformatikai problémán fog dolgozni, Pythonos módszerekkel megoldva. Igzi lesz. (A tegnapi modellezés órán meg az derült ki, hogy ott is hasonló feladat van, csak ott R-ben fogunk programozni, és a mi három fős csapatunknak  egy járványtani hálózatot kell majd alkotnunk, és azt elemeznünk, meghatározni a stabilitását, ilyesmi.)

A következő óra a Differenciálegyenletek a fizikában címet viseli, és egyelőre tök szimpi a tanár, nagyon jó bevezető órát tartott, de ahogy elnéztem a tematikát, lesz itt még nemulass.
Eztuán Herceggel elmentünk sütit enni a Móriczra, ahol óriási hatalmas szelet sütiket lehet enni. Ez ilyen valentin-napi izé volt, mert én nem hiszek ezekben a szent Bálintokban, mindegy micsináltak.
A süti jó volt, sok is volt, úgyhogy visszamentünk az egyetemre, ahol is fogalmam sem volt, hogy hol lesz órám, aztán mikor már tudtam, egy csomó ideig kellett keresni a termet, mire megtaláltam. Mostanában olyan helyen vannak óráim, ahol eddig sose voltak, és rengetegek keringek a folyosókon, mire megtalálom. Tegnap pl. a 7. emeletet jártam körbe, mire végre megtaláltam a termet, ami tökre nem azon a folyosón volt, ahol száma szerint lennie kéne.

Szóval volt még ez az esti órám, Szerkezetvizsgálati módszerek a biofizikában címmel, és érdekes lesz ez is, mert végre valahára meg lehet tanulni egy csomóféle módszert: optikai mikroszkópok, AFM, elválasztástechnikák, röntgen krisztallográfia, NMR, meg sok mást is. Jó lesz ez is.

Valentinmém

Ezt a mémet Koptschektől loptam, hasonló érzelmektől felbátorodva.


1. Vannak/voltak furcsa közös szokásaitok valamelyik pároddal?
A fő kérdés ugye, hogy melyikkel abból a sokból, de legyen ez most (kivételesen) Herceg. Vele vannak, hogyne lennének. Pl kacsák laknak velünk, sünök járkálnak körülöttünk és beleesznek a kajáinkba; hozzáérünk ahhoz, amit ketten két oldalról kerülünk meg. Biztos van még több is amúgy, de ezeket szeretem a legjobban.

2. Volt egy évvel ezelőtt barátod?
Amennyiben a kérdés Hercegre vonatkozik, igen, volt.

3. Hogy ismerkedtél meg a pároddal? Ha nincs éppen, akkor a neked tetsző személlyel?
Júúúj, hát amikor vokálra kezdtem járni, akkor láttam őt először, és ő azon nagyon kevés fiú közé tartozott, aki köszönt nekem, amikor a suliban elmentünk egymás mellett. Aztán évekkel később volt az a koncert, és akkor ő egyedül volt, én meg csapatban, de odaszegődött hozzánk, mert rámosolyogtam, persze hogy mosolyogtam, hiszen felismertem az ismerős arcát a tömegben, és akkor este elkísért a buszmegállóig, és beszélgettünk. És akkor kettőnk közül ő volt a közlékenyebb. Aztán felvettük egymást msn-en, mert akkor bizony még az volt a divat, és ott olyan rengeteget beszélgettünk, hogy csuda, de ez már nem tartozik az eredeti kérdéshez.

4. Mennyi párkapcsolatod volt eddig?
Tulajdonképpen egy.

5. Mennyi ideig tartott a leghosszabb kapcsolatod?
Tegnap volt 3 és 5/6 éve, hogy együtt vagyunk.

6. Mi az első dolog, amit megnézel valakin?
Az attól függ, melyik irányból közeledik/távolodik. Ha szemből jön, leginkább a fejét, ha háttal van, akkor a hátsó felét, nyilván. De egyébként a mozgás, az elég fontos.

7. Mi a véleményed a kapcsolatokban a korkülönbségről?
Na ez meg ugye a kapcsolattól függ, meg az aktuális kortól. Pl szerintem egy 12 éves kislány ne járjon 20 éves sráccal, de fordítva se, ugyenez 10 évvel később már semmit sem számít. Mondjuk a 70 éves gazdag bácsikra tapadó 20 éves ribik szerintem nem valók a társadalomba, de az 50 éves nőkre bukó 20 éves fiúkat sem értem.

8. Lehetséges, hogy fél évig úgy járj valakivel, hogy nem csalod meg?
Ez a világ teljesen kifordult önmagából. A kérdést úgy lenne helyes feltenni, hogy "Lehetséges, hogy megcsalod a párodat?" és így a válasz egy természetes nem.

9. Mikor éreztél utoljára féltékenységet és miért?
Hm... nem vagyok féltékeny típus, azt hiszem. Talán még középsuliban, de akkor sem féltékeny voltam, inkább csak irigykedtem a lányokra, hogy nekik milyen szép fiúbarátaik vannak.

10. Van valaki, aki tetszik most?
A Jaózsi, az nagyon bejön.

11. Van valaki, akiért mindent megtennél?
Mindent? Nincs.

12. Van valaki, akit sosem fogsz elfelejteni?
Van. (remélem)

13. Milyen az az ember, akit a leginkább attraktívnak tartasz?
Ezt a szót én inkább nőkre használnám, mint férfiakra, és a kérdés valószínűleg az ellenkező nemre vonatkozik, adózási értelmezési okok miatt kénytelen lennék az attraktív nőt, mint olyat leírni, de ehhez igazából nincs kedvem.

14. Milyen az az ember, akit a leginkább visszataszítónak tartasz?
Épp egy ilyen valakiről meséltem tegnap Hercegnek, egy csoporttársam tökéletes példája a visszataszítóságnak. Tipikusan az az ember, akit még bottal sem piszkálnék meg, és a legőszintébb sajnálatot érzem azon lányok iránt, akikhez ez az illető hozzászól, és levakarhatatlanul irritáló úristenfújdeblöee.

Belize

Lett új laptopom, Belize-nek hívják őt, és én raktam fel rá a Linuxot! (Kösz Koptschek!)
Szóval szipi-szupi minden, de nem ismerem a Linuxot, és rengetegsok program van itt felrakva már eleve, de szinte egyiket se ismerem.
Kaptam egy levelet, hogy holnap a Számítógépes modellezés c. órára (ezért is kell nekem iiiilyen okos kis gép) jobb ha saját laptoppal megy az ember. KÍváncsi leszek, hány embernek lesz még Linux a gépén.
Majd azt is megkérdezem, hogy Cytoscape-et (egy grafikus megjelenítésre alkalmas hálózatgyártó program) honnan kell szerezni. Remélem Belize ügyesen boldogul majd vele, mert az a program teljesen le szokta foglalni a benti gépeket. Nem is lehet 5-6-nál több gépen elindítani egyszerre, mert a szervergép teljesen megzavarodik tőle.

TerraPlaza

Voltunk a TerraPlaza expon. Ez egy akvarisztikai-terrarisztikai kiállítás, ami kb. negyedévente van, néha nálunk, a TTK-n, mint most. Láttunk rengeteg csöpp és nagyaobbacska kígyót, kaméleont, gekkót, teknőst, rákot, halat, növénykét, sünt, egeret, meg 8lábú szörnyet, de én a világ legügyesebb kisnyula vagyok, mert nem féltem már tőlük, bizony nem! Ezután bementünk a biológiai múzeumba, mert azt még Herceg nem látta, és azért azt illik. Titokban meg borzasztóan szégyelltem magam amiért alig emlékszem már valamire abból a rengeteg dologból, amit egyszer megtanultam kreditért és olyan szívesen elidegenvezettem volna Herceget azzal a sok információval.
Ezután elindultunk haza, megbeszéltük hogy milyen jó volt ez a kiállítás, és akkor meghallottuk, hogy mögöttünk egy férfi és egy nő arról beszél hogy mekkora szar volt már ez az expo, tiszta pénzkidobás, ide többet nem jönnek. Mindeközben szakadt a hó (reggeltől délutánig esett folyamatosan), és ez a párbeszéd hangzott el:
nő: meddig fog még ez esni?
ff: mit tudom én, nézd meg a telefonodon!
Itt tartunk most.

Csellengő

A fbnak van egy állandó rovata a megosztott linkek között, ami átvette a Csellengők szerepét. Rengeteg ilyen képet lehet látni, és egészen addig nem is tűnik ez olyan fontosnak, amíg meg nem látod az egyik ismerősödet, még akkor is, ha soha nem beszéltél vele, csak láttad és a nevét tudtad. Az ilyenek aztán persze feledésbe merülnek, és egyszer csak nincs több hír. Csakhogy tegnap, kb. 3 hónappal az eltűnés után, ez a személy ott állt sorba a TO-n. Élő egész valójában. A megkerülés tényét miért nem osztják meg soha?

Pápá Morris

Szegény Morrisnak eljött az utolsó napja. Valójában már decembeben halálra volt ítélve, de most mondatott ki az utolsó szó. A kis okos buksijában lévő adatkupac szerencsére megvan, úgyhogy most van egy külső vinyóm. És lesz egy új gépem. Dell lesz, ebben már teljesen biztos vagyok. Azt hiszem, most hosszú távra fogok tervezni, és figyelembe veszem azt a lehetőséget, miszerint közöm lesz a hálózatkutatáshoz vagy a szerkezetmodellezéshez és az ehhez szükséges programozáshoz... szóval, nem lesz olcsó dolog, de kell.

Jelenleg nem vágyom még 100-150 ezer hufért új gitárt venni, de talán egy multieffekt még belefér.

Újra Pest

Megint itt vagyok, vonatoztam, olvastam, bérletet vettem, hazaértem, ebédeltem, jegyetbeírattam. Egészen ez utóbbiig szomorú voltam amiért egyedül kell itthon lennem, de aztán suliba menet találkozam 6 ismerőssel is, és tök jó volt őket újra látni. És persze nagyon boldog dolog volt beíratni a két matek ötösömet.

Bemelegítés

Most eldicsekszem azzal, hogy milyen ügyes voltam, aztán egy kicsit panaszkodom is.
Szóval először is, letekertem 18 km-t. Ez így nem tűnik valami soknak, de tavaly október óta semmiféle sportnak nevezhető tevékenységet nem végeztem, ellenben rengeteget ettem, szóval kezdetnek ez tök jó. (Meg amúgy tekerem volna még, de indulni kellett haza.)
Hogy mindennel tisztában legyetek, elmondom, hogy ezt a "nagy edzést" nem az esőben csináltam, hanem szobában, méghozzá Anya barátainál. És ott egyszercsak megkérdezte tőlem Sanyibá, hogy tudok-é sakkozni. Nem szoktam játszani, mondtam, de azért tudom, hogy kell. Elő is került mindjárt a sakk-készlet - (Petya, ezt a szót így kell leírni?). 2 meccset játszottunk. Az első egy elég gyors és csúfos vereség volt számomra, talán még 10 lépés sem kellett hozzá. Aztán a visszavágót egy hosszabb, igazibbnak tűnő csatában megnyertem. Rendkívül büszke vagyok ám magamra emiatt, mert sakkban sose voltam jó. Nem mintha sokat játszottam volna régebben.
Ilyen nagyszerű napom volt eddig, de jelenleg alig bírok ülni, úgy fáj a fenekem. Ez a szobabicikli tömzsi emberekre lett beállítva, szerintem még anyának se teljesen kényelmes. Valamint szomorú vagyok, mert oda nem lehet csak úgy akármikor elmenni, a futáshoz pedig nekem még nincs elég meleg, szóval nem lehet ilyen helyzetben mit tenni, meg kell várni a rendes tavaszt.

Biztosan tavasz

Ma minden kétséget kizáróan tavasz volt. Ezt onnan tudom, hogy a tapolcai tó telis tele volt kacsákkal és két hattyúval. Bájosak voltak. Háp!