Szerintem mindenki ismeri Tímár György klasszikussá vált írását: Nehéz nyelv a magyar. Aki mégsem ismeri, az most azonnal szégyellje össze magát, de tessék, az idevágó idézet belőle.
- S mi a különbség a húzni meg a vonni között?
- Semmi az égvilágon.
- Jó, mert nem akar…
- Tudom, nem akarsz zöldséget beszélni.
- Úgy van, honnan tudod?
- Kitaláltam.
- Szóval a huzaton, amivel Bécsből jöttem, nagy volt a vonat.
- Talán a vonaton volt nagy a huzat?
- Hát akkor az lesz a legjobb, ha most lehúzom a tanulságot.
- Levonom.
- Ide figyelj! Én rögtön bevonok neked egyet!
- Behúzok.
- Nahát, ez hallatlan! Ki ismeri itt ki magát? Mondd csak, azt, amibe a párnát csomagoljuk, az vonat?
- Az huzat.
- És amivel hegedülnek, az húzó?
- Az vonó.
- Nahát, és elvonják vele a nótánkat.
- Nem, elhúzzák.
Most, hogy már mindeni tudja, miről is beszélek, elmondom, mi is történt a gondolataimban.
Az alapkérdés: mi a különbség a húzni és a vonni között? Az írásban azt a választ kapjuk, hogy nincs egy cseppnyi különsbég sem. Most ne menjünk tovább a különböző kifejezésekre, amik e két szóból erednek, maradjunk csak az alapigéknél. Arra jutottam, hogy szerintem van különbség, mégpedig a cselekvést végző személy helyzetében. Akár húz, akán von(szol) valaki egy tárgyat, mindenképpen saját maga felé mozgatja azt. Azonban aki von, az a tárgynak háttal áll, és előre halad, míg aki húz, az tehet ugyanígy, vagy akár szemben is állhat vele. Valahogy így.
Valószínűleg mindenki kicsit máshogy érti és érzi ezeket a szevakat; kíváncsi lennék egy hozzáértő véleményére. És ha már a hozzáértés, akkor egy német-magyar nyelvviszonyhoz konyító emberrel is leülnék beszélgetni (vagy csak meghallgatnám, amit mond).
A "húz" és "von" igealakok szótövét képezik a huzat és a vonat főneveknek. Ez ugye teljesen logikus, bámely jelentésekre gondolunk is (széljárás, ágyneműkabát*, jármű). Amennyiben a szélre és a járműre gondolunk, és valamiért éppen németül támad kedvünk ezeket emlegetni, akkor mindkettőre a der Zug kifejezést használjuk (az ágyneműhuzat igekötős alakban szerepel - der Bezug vagy der Überzug). Előbbinél még magyarul is használjuk ezt a szót. Ebből ugye teljesen logikusan következne, hogy ez a főnév németül is létezik igei formában, így máris szeretnénk mondatba foglalni a zuggen, vagy a zugieren alakot (már amennyire én németül tudok, én így használnám). Ám de milyen nagyot tévedünk! A német a ziehennel húz, és a schleppennel von - de aki vonzó az anziehend és nem anschleppend. Szóval úgy tűnik, itt is nagy a keveredés.
Szerintem nagyon érdekes, hogy a német és a magyar nyelv tudomásom szerint nem rokonok (persze volt néhány száz évünk megismerni a német szavakat), ennek ellenére a kifejezéseink nagyon hasonlóak. Ha magyarul eszünkbe jut egy szó, akkor gyakran elég tükörfordításban alkalmazni a németre, és nem is lövünk vele mellé. Nagyon sok igekötős igénk ugyanazt jelenti németre fordítva is, még más jelentéstartammal felruházott kifejezések esetén is, viszont bizonyos egyszerű, gyakran használt szavakat egészen máshogy alakítottunk ki.
Itt most abbahagyom, már én magam is elvesztettem a fonalat, azt sem értem, eddig hogy volt meg, nem is értek a nyelvészethez egy kicsit sem. De aranyos játék.
*Ilyen szó létezik, vagy tényleg most találtam ki?
9 megjegyzés:
kezdjük ott, hogy Bori drágám, szótövezd nekem a vonzó szót, kérlekalássan;)
belekötök néhány dologba, de nem azért, mert jobban, csak mert máshogy látom (Boti, örülj a hiányzó vesszőnek, ne dolgozzak hiába).
alapból én azt hiszem, hogy a vonat is húz, és dolgokat ebben az értelemben nem szoktunk vonni, de kérek ellenpéldát, ha találtok.
vonni ~csak átvitt értelemben szokás. ebben az esetben pedig, ha a mézesmadzag elhúzását vetjük össze az elvonási tünettel (vagy bármi más átvitt húz-von alakokat), ha igazam van, arra jutunk, hogy a vonás kimondottan hiányt okoz valahol, de legalábbis eggyel befejezettebb értelemben használjuk (következményeket von maga után; mellesleg innen lehet a hátamöge-dolog).
a nehézség meg nem a húz és von között jelenik meg, hanem a vonszolnál, amiben a -szol ugyanúgy lassabb/nehézkesebb/kevésbé hatékony lefutást jelenthet, mint a vontat (ami szerintem nem műveltető) vagy az eszeget, pl.
és attól, hogy egy szó bizonyos alakját átveszi egy nyelv egy másikból, nem jelenti azt, hogy az azonos szótővel rendelkező szavaknak is működniük kell (és végképp nem következik a szókincs hasonlóságából a nyelvrokonság, sőt). lehet, hogy teljesen logikusan következne, de hál'stennek a nyelvek egyáltalán nem ragaszkodnak a matematikai logikához, különben nem lenne munkám:P
*most, hogy kitaláltad, már biztosan létezik. azt, hogy bárkinek szokása-e ilyet mondani, nemtom.
1. a "vonz" ige és a "vonzó" melléknév szerintem nem azonos szótövű a "von" igével, ezt bele is akartam írni a szövegbe, de a végén kimaradt; viszont elég hasonló jelentéstartamuk van, tágabb értelemben véve; a szövegbe pedig nem emiatt került be, hanem azért, mert a németben megjelenik benne a ziehen, és én nem a magyarból, hanem a németből vettem észre ezt a hasonlóságot - addig eszembe sem jutott volna, hogy a kettő jelentésbeli kapcsolatban állhat egymással. de végül is, ami vonz valamit, azt magához húzza.
2. ahogy te a vonást értelmezed, az ahogy én látom, mind igekötővel rögzült alak. kivon (~levon), bevon, megvon, elvon, összevon. én ezeket az eseteket szándékosan nem vettem bele a történetbe, mert azoknak mind más jelentésük van. pl. a bevon jelentheti azt is, hogy pl. egy pénztípus kikerül a forgalomból, meg azt is, hogy a tortára máz kerül, és ezeknek már csak igen messziről van közük a húzni szinonímájához. de az a meglátás, hogy a vonás valaminek a hiányát okozza, nagyon tetszik :)
3. a nyelvrokonsággal és annak hiányával is tisztában vagyok, ezért is írtam oda, hogy néhány száz év alatt volt idő hasonlóságoknak kialakulniuk. engem az lepett meg, hogy a legegyszerűbb szavak és kifejezések, amikre a nyelvet éppen csak beszélőnek is szüksége van, azok nyelvtanilag nagyon hasonlóak. szemben pl. az angollal, vagy a latin nyelvekkel, ahol egészen más észjárás alakította ki a szavakat.
a hegedűvonó pl. a csend hiányát okozza? :)
szokás szerint a szótárból szemelvényeznék, egyelőre csak hogy én is lássam egyben, mi micsoda "hivatalosan" :) (MÉK 6. kiadás)
figyelem, hosszú lesz.
húz:
- úgy mozgat vkit, vmit, hogy az utána halad; járművet ily módon előbbre juttat; nagy erőkifejtéssel dolgozik; (a lábát) sebesülés, betegség miatt nehezen emeli.
- maga felé mozgat valamit; evez; harangszóval jelez, harangoz; (sakkban v. hasonló játékban figurát) szabályszerűen áttesz; megfogva maga felé közelít és feszesen tart; (borotva, fésű, nyíróeszköz) a szőrszálakba akadva fájdalmat okoz; vki, vmi felé vonz; vkihez vonzódik, azt pártolja.
- úgy mozgat maga felé vmit, hogy az betakarja; (ruhadarabot) magára vesz; vmit úgy tesz vmire, hogy azt betakarja, ill. körülvegye; az ágyneműt tiszta huzattal látja el.
- (rögzített dolgot) helyéről eltávolít(ani igyekszik); (kardot) kirántja a hüvelyéből; (több tárgy közül) találomra elvesz, kivesz vmit.
- iszik v. szív vmiből (vmennyit).
- hosszában kinyújtva rögzít; (csavart) meghúzva szorosabbá, feszesebbé teszi; vmilyen helyzetben kifeszít, kinyújt; (...); arcán az izmok feszítésével vmilyen változást idéz elő; (száját) nemtetszése jeléül elfintorítja.
- hegyes tárggyal átszúrva rögzít.
- súlyával a földhöz közelít, és ezzel kellemetlen érzést okoz; vmilyen irányban billen(ni), eltérít(eni igyekszik).
- bosszant, ingerel, ugrat.
- nyújtással készít vmit.
- időben hosszúra nyújt; (időt) fölösleges dolgokkal tölt; él.
- vonós hangszeren játszik.
- (mozgásával nyomot) hoz létre.
- (írásból) kihúz, kihagy, töröl.
- (falat, kerítést stb.) készít, szerkeszt, épít.
- jó nagyot üt vkire, vmire
- (madár) húzódik, vonul; (játékos) az ellenfél kapuja felé tör.
- (nagy) légvonat van.
- hasonlít vkihez, vmire.
- (fizetést, hasznot) rendszeresen kap, élvez.
von:
- (vhova, vmerre) húz; (fegyvert, kardot) (elő)ránt, (ki)húz; (közönye, beletörődése, visszautasítása jeléül) vállát felhúzza, megrándítja.
- (lepelszerű anyagot) szétterít; vmibe burkol, borít; (kötelet) kifeszít.
- (vonalat, határt) húz; (hosszában haladó mélyedést, falat) folyamatosan létrehoz.
- (indulat, vágy) vmire késztet, ragad vkit; szükségképpeni következménye vmi; (figyelmet) magára, (átkot, haragot, ítéletet) maga ellen irányít.
- függő viszonyba hoz vkit (magával); kutatásait kiterjeszti rá; elvont művelet eredményeképp megállapít vmit; a hatványból és a kitevőből kiszámítja az alapot; nem tartja bizonyosnak, kételkedik benne; számadásra kényszerít vkit.
vonó akár:) de persze igékről volt szó. és a von szótári jelentései első blikkre tényleg mind igekötős alakok, de mondjuk a megvonja a vállát tényleg más, mint ha meghúzza:)
és továbbra is kérek von igére igekötő/képző/stb nélküli példát, mert addig nem hiszem el, hogy van olyan jelentése is, miszerint húz:P
"von:
- (vhova, vmerre) húz" :P
nem a szótárbejegyzés érdekel, hanem valós _példa_, amiben bárki bármit bárhová bárhogyan von ("húz" értelemben), ebben az igealakban, mert nekem semmi nem jut eszembe. pl "merre vonod te azt az utánfutót?"
Megjegyzés küldése