Már lassan 7 éve annak, hogy sikeres érettségit tettem, például történelemből is. Most jött el az ideje annak, hogy feltegyem a kérdést Anyának: mi a fene történt 1848 márc. 15-én? Mit kell ünnepelni? Mi ellen szólt a forradalom, egyáltalán kik lázadtak fel és miért? Igen, sajnos ezeket nem tudtam. Tényleg nem, pedig tanultuk általánosban, tanultuk gimiben, tanultuk történelemből és irodalomból is, 12 éven át minden évben kötelezően meg kellett nézni/hallgatni az aktuális műsort, és néhányban még én magam is szerepeltem. De minek?...
Szóval Anyától nagyon sok mindent megtudtam, aztán úgy döntöttem, megkeresem a törikönyvem és elolvasom, hátha most végre megértem. Meg is találtam, úgyhogy most, miközben olvasom, kommenteket fűzök hozzá, így.
- Széchenyi István Bécsben született, ez új.
- I. Ferenc harcolt a forradalmak és Napóleon ellen. Az nem derül ki, hogy ki volt ez az I. Ferenc, de gondolom valami Habsburg. Később császárnak nevezik, akkor biztos jól gondolom.
- "A rendeleti kormányzás azonban a rendek ellenállását váltotta ki." - mi az a rendeleti kormányzás? A "rendelet" és a "rend" szónak van ténylegesen köze egymáshoz? Kik voltak a rendek?
- Mi az a rendi alkotmány? Az uralkodó ezt állítólag tiszteletben tartotta, milyen kedves.
- Széchenyi István, akit többnyire csak vezetéknevén említünk, nem azonos a Széchenyi Ferenc nevű apjával. Előbbi az MTA-t, utóbbi pedig a Nemzeti Múzeumot alapította meg. Kellett a hely Petőfinek, meg most Orbánnak. Egyébként a magyar nyelv műcelésének igénye akkor mennyire számított lázadásnak? Mi volt akkor a hivatalos nyelv?
- Mit jelent az, hogy "mezőgazdasági konjunktúra"? Ez állítólag megszűnt, és a nemesség emiatt válságba került, úgyhogy biztos valami fontos gazdasági dolog.
- Az ősiség törvénye az mi is volt? És az elidegenítés mit jelent? Itt csak annyit írnak róla, hogy emiatt a nemesség nem jutott hitelhez.
- Ebben az időben már létezett Ausztria? Ja hogy ez volt az Osztrák-Magyar monarchia? Fú mekkora gyökér vagyok... Jé, van itt egy térkép, kicsit nehéz eligazodni rajta, de most már kezdem érteni itt az államok helyzetét. Ó, hogy ez a rendi alkotmányos állapot egy államforma volt! Volt még alkotmányos, mint a Francia királyság, abszolutista, mint a Porosz királyság, és despotikus, mint a Török és az Orosz Birodalom. Mit jelentenek ezek? És Itália is a Habsburgoké volt?
- Polgárosodó erős Magyarországot akartak, most már értem miért érzi annyira sajátjának ezt az ünnepet Orbán!
- Széchenyi és Wesselényi barátok voltak, mindketten reformokat akartak, de más útban látták a megoldást. Kölcsey (Szatmárból), Deák (Zalából) és Kossuth Wesselényi programját képviselték.
- Széchenyi az országgyűlés alsó táblájának tagja volt? Ilyen nemesi származással hogy lehet az? Mi volt az alsó és felsőtábla akkor?
- Széchenyi Angliát tekintette példának, a térkép szerint Nagy Britannia alkotmányos állam volt. Angol mintára alapított kaszinót és lóversenyt, hát most már azt is értem, miért támogatja a kormány Andy Vajna kaszinóit! Meg még részt vett csomó másban is.
- Mi is a háramlási jog? És a birtokbírhatás joga? És a Pragmatica sanctio?
- Kölcsey és Deák az 1832-1836-os országgyűlésre fiatal, reformpárti, megyei követekként érkeztek.
- Ezen az országgyűlésen a jobbágykérdést akarták megoldani. Az alsótábla elfogadta az önkéntes örökváltságot, vagyis megválthatták volna úrbéri szolgáltatásaikat és polgári tulajdonként saját földhöz juthattak volna a nemesek bérmunkát alkalmazhattak volna - de mindezt b@szhatták, mert az uralkodó ezt nem fogadta el.
- mit jelent az, hogy "bocskoros nemes"?
- I. Ferenc meghalt és 1835-ben V. Ferdinánd került a trónra, még gyerekként, helyette viszont Metternich kancellár gyakorolta a hatalmat. Letartóztatott reformpárti joggyakornok fiatalokat és perbe fogta Wesselényit, letartóztatta Kossuthot, aki akkor az Országgyűlési tudósítások szerkesztője volt és engedély nélkül adta ki a Törvényhatósági tudósításokat.
- Ezek miatt akkora lett az elégedetlenség az országban, hogy már mindenki reformot akart és az 1839-40-es országgyűlésen már sikeresen tudtak fellépni a kormányzat ellen. Ennek az élén Deák Ferenc állt. Elfogadtak egy csomó új törvényt, az önkéntes örökváltságot is, de ettől nem lett jobb a helyzet, mert pénz nélkül nehéz volt pénzért megváltaniuk magukat. Akkor se gondolták át teljesen a dolgokat...
- Most jön az izgi rész, a konzervatív rendi ellenzék! Ők a rendi jogokat akarták megerősíteni. Dessewffy József arisztokrata legalább is így gondolta. Nem tudom neki volt-e köze a hasonló nevű aradihoz, arról az eseményről se tudok semmit.
- A fiatal konzervatívok lettek a fontolva haladók, akik nem tudták eldönteni, hogy reformokat vagy rendiséget akarnak-e inkább, ezért "óvatos reformokat" akartak. Desewffy Aurél állt az élükön, gyanús, hogy az előbbi Desewffy-nek a fia lehet. Ő még Metternichet is megpróbálta meggyőzni, bátor ember volt.
- A 40-es években kiszabadult a börtönből Kossuth is és ő lett az ellenzék vezéralakja. A kormányzat úgy akarta ellenőrizni őt, hogy a Landerer nyomdától megbízást adtak neki a Pesti Hírlap szerkesztésére. Ők meg bíztak a cenzúra erejében, de azért lényeg elérte az embereket.
- felvetették a kötelező örökváltságot, ahol az állam fizetett volna a közteherviselésből befolyó nagyobb adóbevételekből. Arról, hogy ez megvalósult-e, a könyv semmit nem ír, de gondolom nem lett ebből semmi.
- Mo és Ausztria között meg akarták szüntetni a vámhatárt, de aztán inkább védvámot követeltek, hogy védjék a magyar ipart. A következő fejezetből derül ki, hogy ezt elbukták, helyette viszont létre hozták a Védegyletet. Akik csatlakoztak, 6 éven át csak magyar terméket vásárolnak azokból a termékekből, amit Mo-n is gyártanak. Nyilván nem lett ennek komoly gazdasági következménye, gondolom nem voltak ahhoz elegen. Kossuthot 1844-ben eltávolították a Pesti Hírlaptól, és inkább a Védegylet igazgatója lett.
- volt még egy szerveződés, a centralisták, akik a népképviseleten alapuló polgári állam hívei voltak, és élükön Eötvös József, Szalay László és Trefort Ágoston álltak - ismerős nevek. Ők a francia államot tekintették mintának, ezért az angol párti többség miatt nem is vitték sokra.
- az 1843-44-es országgyűlésen Mo hivatalos nyelvévé a magyart választották. Ebben az egyben minden politikai csoport egyetértett.
- mezőgazdasági és ipari fejlődés is volt, csak úgy dübörgött a gazdaság, még bankok is létre jöttek, és vasútvonal is lett.
- Metternich együttműködött az újkonzervatívokkal, és a vármegyék élére adminisztrátorokat (kormánybiztosokat) nevezett ki azért, hogy az udvari érdekeket képviselő küldöttek juthassanak be az országgyűlésbe. Ilyen adminisztrátor volt pl. Tisza Lajos (Bihar) és Zichy Ödön (Fejér). Én Tiszáról azt hittem, hogy szegedi szeretett ember volt, de lehet, hogy az egy másik volt.
- Megpróbálták bontani a rendet az ellenzékiek között, csak ők nem estek úgy szét apró darabokra, mint a mostani baloldal, hanem egyben maradtak, és még a centralistákat is maguk mellé állították. Az ellenzék vezetői Deák, Kossuth és a főúri ellenzéket képviselő gróf Batthyány Lajos voltak.
- 1846-ban volt egy nemesi felkelés Galíciában, Bécs ellen. Hogy miért lázadtak fel, az nem derül ki, mindenesetre ők nem szabadították fel a jobbágyokat, akik ezért segítettek Bécsnek leverni a nemesek felkelését. Miért lázadtak fel a nemesek?
- a galíciai események hatására Mo-n megalapították a Konzervatív Pártot, hátha így eredményesebbek lesznek. Kossuthék is pártot alapítottak, ez volt az Ellenzéki Kör. Programjuk, az Ellenzéki Nyilatkozat tartalmazta a kötelező örökváltságot állami kártérítéssel, a népképviseleti országgyűlést és egy annak felelős kormányt, polgári szabadságjogokat, törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést, a kiváltságok eltörlését, az adminisztrátori rendszer felszámolását, és azt, hogy a birodalom ausztriai fele is alkotmányt kapjon. Szép célok.
- megjelentek a birtoktalan nemesek és a polgári értelmiségiek is: Petőfi, Jókai, Vasvári Pál, stb. Ők még radikálisabb reformokat akartak. Közéjük tartozott Táncsics Mihály is. Ő paraszti származású író és politikus volt, aki a jobbágyság érdekeit próbálta képviselni. Sose tudtam, ki az a Táncsics, csak azt tudtam, hogy kiszabadították a börtönből. Végre értem, miért.
- megindult a magyarságtudat, a nemzettudat, tisztára mint ma is, de én ma se értem, hogy mi a nép, mi a nemzet, ki a magyar, ki nem az. Itt azt írják, hogy akkoriban a "politikai nemzet" alatt egy történelmi, jogi képződményt értettek.
- a liberálisok nemzetállamot akartak: a nemzetek magyarosodását várták el, de ezt az egyéni szabadságjogok biztosításával és a magyar nyelv használatával kívánták elérni, nem sok sikerrel. Ezt muszáj idéznem: "A korszakban az államhatalom még nem rendelkezett a maihoz hasonló hatékony eszközökkel, s így az erőszakos asszimiláció lehetőségével." Erőszak, mint
modern, hatékony eszköz, gratulálok.
- szóval csak a nemzetiségi ellenállást sikerült elérniük, kivéve a németeket és a zsidókat, mert azok ügyesen belefolytak a pénzügyekbe, iparba, kereskedelembe. Ezek után végképp nem értem, mire fel zsidóznak a nagy magyar zsidózók, hiszen úgy tűnik épp ezt akarták. De meggyőződésem hogy a zsidózás egy mindenféle történelmi ismeretet mellőző pótcselekvés, persze ezzel nem szeretnék megbántani egyetlen zsidózót sem, bizonyosan nem mindenkire igaz ez.
- ahhoz, hogy a nemzetiségek nemzettudatot ébresszenek, a dicső múlthoz fordultak. Magyarul mindent megszépítettek, csak hogy legyen mivel hülyíteni a tudatlan, nem túl iskolázott néptömeget. Persze ezeknek a magyar vezetés nem tulajdonított túl nagy jelentőséget, de azért az oroszoktól féltek kicsit.
- így tehát az irodalomban mindenki a hazaszeretetre buzdított (utálom ezt a szót, ennél még a kolbász is jobb, pedig az is tök nyomi szó).
- Most tudtam meg, hogy az 1847-48-as országgyűlést Pozsonyban tartották, vajon a többi is ott volt? Az országgyűlés amúgy nem volt valami sikeres, még mindig nem születtek reformok.
- Párizsban volt valami forradalom, és megijedtek hogy majd itt is fellázad a jobbágyság, úgyhogy gyorsan írtak egy javaslatot, amin a felsőtábla és a kormányzat igyekezett még ülni egy kicsit (na ezt a Fidesz nem tőlük tanulta el). Aztán márc. 13-án Bécsben is fellázadtak, aztán másnap gyorsan megszavazták az alsótábla ötleteit.
- márc. 15-én Pesten a Fiatal Magyarország nevű szerveződés megmozdulást szervezett, és ebből lett a forradalom.
- Landerernél kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti dalt - nem hagyták magukat cenzúrázni.
- csatlakoztak hozzájuk egy csomóan
- létre hozták a Közcsendi Bizottmányt, de ezt nem értem, hogy működött és miért kellett.
- István nádor, akiről fogalmam sincs, hogy ki volt és mit jelent, hogy nádor, az uralkodó felhatalmazásával kinevezte Batthyányit magyar miniszterelnökké. Ekkor már márc. 17. volt, tehát a tankönyv egy negyed oldalban letudta márc. 15-öt, az igen. Amúgy akkor most az engedélyt V. Ferdinánd adta? És mit szólt ehhez Metternich? És ebben az időben a miniszterelnök ki volt? Az alsótábla elnöke? A mai Orbán? Áder? Kövér?
- április elején megalakult a felelős magyar kormány. De kinek felelős? Akkor ez az alsótábla? Vagy most mi van? Kossuth volt a pénzügyminiszter, Széchenyi meg a közlekedésért és a közmunkáért felel. Tudom én, hogy a retro a divat, de eddig nem tudtam, hogy még a közmunkásokat is ez a kor ihlette. Lassan a SZÉP kártyára is magyarázatot találok, úgy érzem.
- Április 11-én az uralkodó (aki tehát feltételezem továbbra is V. Ferdinánd), szentesítette a reformokat. Milyen jó kis napot választottunk mi is saját évfordulónknak és nem is tudtam róla.
- Ezek voltak az áprilisi törvények, a jobbágyság felszabadult, akik a földjeik tulajdonosává váltak, (azt az anti-földmutyit figyeld! Még ezt etanulhatnák igazán). Kik azok a "házas zsellérek"? Mi az az "úriszék"?
- Mo alkotmányos királyság lett. Most is az, csak nem merik úgy hívni, mert az Unió megharagudna érte.
- lett népképviseleti országgyűlés, de a választójogot csak vagyoni és műveltségi alapon lehetett kapni. Ha ez hatályos lenne ma is, kíváncsi lennék hány borsodi és szabolcsi falunak nem lenne vezetője...
- Mo és Erdély egyesült, unió lett.
- Ausztriával nem volt rendezve a viszony, úgy tűnt, csak az uralkodó közös, a külügy, hadügy, pénzügy helyzete nem rendeződött, de bécsi kézben maradt
- a végrehajtó hatalom a magyar kormány lett
- a jobbágyság hirtelen mindent akart, de azt nem lehetett, ezért kormánybiztosokat neveztek ki, akik néha erőszakosan oldották meg a problémákat. A mai hatékony eszköz úgy tűnik, akkorra elérhetővé vált.
- a bécsi hadügyi konfliktus miatt tíz honvéd zászlóalj, vagyis magyar reguláris csapatok felállítását rendelte el Batthyányi. Ehhez van köze a Tizeshonvéd utcának?
Na innen már további események vannak, de meguntam, majd jövőre azt is elolvasom, mi történt 1849-ben.
