Mert akármennyire is ki vagyok fodulva önmagamból, és kezdem belátni, hogy abba a soksok emberbe tartozom, akik akár tudtuk nélkül is, de depresziósak, képtelen vagyok elfelejteni azt, aki mellett és miatt és akivel régen egészen máshogy gondolkoztam és aki miatt annyi változás történt velem. És akivel sok volt bennünk a közös, sokszor gondolkoztunk ugyanazon, csak mint kiderült, nekem az csak egy gyerek zord meséje volt.
Néha látlak Téged az emberekben.
Mintha létezne a történet, hogy valaki kilép a társadalomból, és évekkel később kiderül, hogy még él.
Hogy dobban a szíve,
nem húzza mélybe
semmilyen fájdalom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése